Pedagógus általi megfigyelés
A pedagógus általi megfigyelés (obszerváció) a leggyakoribb és legfontosabb módszer a testnevelésben. Elsősorban a motoros, de az érzelmi és a szociális tanulási szférában is hasznos. Emellett a megértés ellenőrzésének egyik módszere is. A kezdő pedagógusok számára sokszor igencsak nehéz hatékonyan alkalmazni, mivel rendkívüli figyelemmegosztást és tudatosságot igényel. Egy időben 25-30 tanuló folyamatos, mozgás közbeni tevékenységét nyomon követni nehéz feladat, ezért stratégiákat kell felépítenünk arra vonatkozóan, hogy mikor, mit, meddig és milyen módon figyelünk meg – értékelési szempontból pedig arra, hogy milyen módon adminisztrálunk.
Társmegfigyelés
A társ általi megfigyelési és értékelőtevékenység során a tanulók egymás tevékenységét figyelik meg, amely kapcsán különböző visszajelzési, ellenőrzési vagy értékelési feladatokat kaphatnak. Ahogy a pedagógus általi megfigyelés esetében, a társmegfigyelési feladatoknál is megfelelően meg kell terveznünk a folyamatot. Lényeges, hogy milyen előképzettséggel, milyen életkorú tanulók, milyen tanulási célok érdekében és milyen megoldással fognak megfigyelési feladatot végezni.
Önmegfigyelés
Az önmegfigyelés mindhárom tanulási szférára vonatkozóan hasznos módszer a testnevelésben és sportban. A mozgástanulás folyamatában folyamatosan lehetőség van az önmegfigyelésre társas mezőben is. A hatékony mozgástanulásnak tulajdonképpen ez az egyik fő mozgatórugója a tanuló szemszögéből. Pszichomotoros területen a megfigyelés vonatkozhat egy mozgás végrehajtásának végeredményére és folyamatára egyaránt. Ezeket az eredmény és a teljesítmény ismeretére vonatkozó visszajelzéseknek nevezzük. Mozgás közben folyamatos és többnyire azonnali visszajelzéseket kapunk a környezettől és a testi működéseinkről.
Játéktevékenység értékelése
Az iskolai testnevelésben az egyik legtipikusabb autentikus értékelési forma, a játéktevékenység tanulásához kapcsolódik. A zárt környezetben megfigyelt technikai felkészültség alapján nem tudjuk megállapítani, hogy a játéktevékenység összetettségéből fakadóan azt a körülményekhez igazítva milyen módon tudja használni a tanuló. A játéktevékenységek során a technikai elemeket taktikai alkalmazás közben, ellenféllel szemben, játékhelyzetekben alkalmazzuk.
Fizikai aktivitás monitorozás
A testnevelésórák egyik minőségi jellemzője a tanórai fizikai aktivitási szintre vonatkozik. Középtávon legalább a tanórák felének aktív, mozgásos tevékenységgel kell megvalósulnia, optimálisan közepes- és nehéz fizikai aktivitási formákkal (MVPA). A tanórák mellett a hétköznapok mozgásos viselkedése is tanulási tartalomként jelentkezik, különös tekintettel annak egészségben betöltött nélkülözhetetlen szerepére. Az okosórák, fitneszhez fejlesztett csuklópántok és okostelefonok világában nagyon könnyen hozzáférhető technológiáról beszélünk, amelyekkel foglalkoznunk kell a tanóráinkon is.
Tanulói mozgásproduktumok értékelése
A tanulói mozgásproduktumok bemutatásának értékelése a komplex értékelési módszerek körébe tartozik, amelyre egy teljes tanegység vagy tanórák sorozata jelenti a felkészülést. Az értékelési feladat (amely magát a mozgásproduktumot jelenti) több, korábbi, egyszerűbb értékelési feladat is előkészítheti. A tanulói mozgásproduktumok jellemzője, hogy több készség vagy mozgásforma egybefüggő megjelenítését kívánja meg összetett helyzetben. Az értékelési módszerrel szemben elvárás, hogy egyrészt adjon teret az egyéni, páros vagy csoportos tervező munkának, másrészt mutassa az adott tanegységben tanult ismeretek és készségek átfogó teljesítményét.
Kezdő és zárófeladatlapok
A kezdő és záró feladatlapok 2-3 rövid, írásos kérdésből (feladatból) állnak, amelyeket leggyakrabban a tanítási órák kezdő vagy befejező részében használhatunk. Kezdő feladatlap esetében célunk, hogy az előző órákon tanult ismereteket előhívjuk, ellenőrizzük a megértésüket, míg a záró feladatlapok elsődlegesen a tanórán megtörtént eseményeket, tanulási feladatokat érintik. A kritikus mozgásösszetevők, tanulási szempontok, a tanórán tudatosítani kívánt tartalmak, fogalmak, összefüggések megértésének mélységéről, esetleg a tanórák érzelmi és szociális történéseiről nyerhetünk információt, vagyis a kitűzött kognitív és affektív tanórai cél(ok) megvalósulását követhetjük nyomon a segítségükkel.
Feladat vagy játékalkotás bemutatása
A tanítványaink számára érdekes, egyben kihívást jelentős tanulási helyzetet jelent, amikor a tanórai vagy edzésfeladatok kijelölésében, megtervezésében vehetnek részt. A testnevelésben az egyik legfontosabb oktatási célunk, hogy az önállóságot támogatva rászoktassuk diákjainkat a saját tanulási folyamataikra történő ráhatásuk lehetőségeire, és hogy kialakítsuk az önszabályozott tanulás alapvető szokás- és szabályrendszerét. E cél érdekében nem nélkülözhető, hogy a tanulók önállóan alkossanak meg vagy módosítsanak feladatokat, játékokat.
Prezentációk
A prezentációk olyan, tanulók által készített szóbeli vagy audiovizuális beszámolók, amelyek egy adott témakör elméleti alapjainak megértését segítik. Ezen kívül a prezentációk segítségével bármilyen tanulói tevékenység dokumentációja bemutatható. A prezentációk során írásos anyagokat, videófelvételeket, fényképeket vagy egyéb eszközöket is használhatnak a tanulók. A szóbeli kiselőadások az önálló, alkotó gondolkodás fejlesztését támogatják, miközben a szóbeli kifejezőkészség testkulturális vetületét is tanulják. A szóbeli kiselőadásokat azonban célszerű fényképes vagy videós támogatással megvalósítani.
Alkotások
Az általános iskolás tanulók – különösen az alsó tagozatban – imádnak rajzolgatni, festeni, ragasztani, amelyet a testneveléshez fűződő attitűdök formálása érdekében érdemes kihasználnunk. Egy-egy mozgássor vagy mozdulat lerajzolása, ábrázolása például segíti a mozdulatról, mozgásról alkotott mozgásképzet kialakulását, letisztulását. Bizonyos tanórai helyzetek, a kedvenc feladat vagy játék, a kedvelt sportágak lerajzolása erőteljes érzelmi hatásokat vált ki.
Egyéb írásbeli vagy szóbeli feladatok
A tanulók ismereteinek bővítése és attitűdformálásuk érdekében további, formatív értékelésként is felhasználható értékelési feladatok is kínálkoznak. Ilyen lehet például az interjúkészítés, esszék írása, versek, dalok költése, tudományos-ismeretterjesztő cikkek gyűjtése, írásbeli beszámolók, írásbeli önértékelés, írásbeli kérdőívek készítése és a szóbeli felelet.
Feljegyzések
A testnevelésórák tanulási folyamatának bizonyos meghatározó elemeit a tanulók által rögzített feljegyzésekkel is tudatosíthatjuk. A tradicionális szokások szerint a tanár az óra végén összefoglalja a tanultakat, majd elengedi a tanítványokat az öltözőbe. Habár ez fontos része az óra vagy edzés lezárásának, de sokkal hatékonyabb, ha a foglalkozáson történtek kiemelkedő epizódjait kérdések mentén a tanulók jegyzik fel maguknak. Ez történhet alkalomszerűen a pedagógus által kiosztott munkalapokra, de célszerűbb egy testnevelésórai füzetet állandósítani, amely így egy egész év vagy több év történéseit is tartalmazhatja napló formájában.
Tesinapló
A testnevelésórák tanulási folyamatának bizonyos meghatározó elemeit a tanulók által folyamatosan, füzetben rögzített feljegyzésekkel, naplóként is nyomon követhetjük. A tradicionális szokások szerint a tanár az óra végén összefoglalja a tanultakat, majd elengedi a tanítványokat az öltözőbe. Habár ez fontos része az óra vagy edzés lezárásának, de sokkal hatékonyabb, ha a foglalkozáson történtek kiemelkedő epizódjait kérdések mentén a tanulók jegyzik fel maguknak.
Tanulói portfólió
A portfólió a tanulóink munkáinak rendszerezett gyűjteménye, amely reprezentálja egy adott tanulási időszak teljesítményeit, alkotásait. A módszer rendkívül hatékonyan segíti a tanulási folyamatot, mivel nem csupán a pillanatnyi teljesítményről ad visszajelzést, hanem áttekinthetővé teszi a diákok számára a teljes tanulási folyamatot. A portfólióba a diák befűzheti egyrészt az kitöltött és értékelt tanórai feladatlapokat, másrészt gyűjtőmunkaszerűen önállóan is gyarapíthatja azt.
Nyílt vagy zárt kérdések
A kognitív és affektív tanulási terület ismereteinek értékelésére a szóbeli vagy írásbeli feladatok közül a tesztek a hagyományosan alkalmazott megoldások. A tesztek hátránya ugyanakkor, hogy nem vagy alig biztosítanak teret a magasabb rendű gondolkodási műveleteknek, ráadásul nem egyértelmű, hogy az adott választ csak tippelte a tanuló, vagy valódi megértés van a válasz mögött. A zárt kérdések egyetlen helyes megoldásra, tudáselemre vonatkozóan elsősorban a felidézésre, emlékezetre támaszkodnak.
Szerepjátékok
A szerepjáték az affektív és a kognitív tanulási terület értékelését segítő módszer. A szerepjátékok közben egy szituáció elképzelése és a szituációban részt vevő szerepek eljátszása történik. A szituációnak olyan életszerű történést kell feldolgoznia, amelyen keresztül bizonyos pozitív magatartásminták, kommunikációs helyzetek, vitakérdések megjeleníthetők. A módszer alkalmazásakor fontos, hogy a tanulók bátran helyezkedjenek bele az adott szerepbe, és a szerepüknek megfelelően játszanak, vitatkozzanak.
Projektek
A projektek […] olyan komplex feladatok, amelyekben gyakorlati problémát oldanak meg a tanulók önállóan, egyedül vagy csoportban, s munkájuk eredménye különböző produktumokban jelenik meg.
Eseményfeladatok
Az eseményfeladatok tipikusan egy tanóra alatt megvalósítható, elsődlegesen valamilyen motoros tevékenységet magukban foglaló feladatok, amelyben a tanulóknak egy, az adott tanegységhez kapcsolódó problémát kell megoldaniuk. A problémamegoldás szükségéből fakadóan a feladatok nyílt végűek, vagyis nagyfokú egyéni kreativitás és önállóság is társul hozzájuk.
