Navigáció: < Előző Következő >
Kategória tulajdonságok | |
---|---|
Könyv címe: | A testnevelés tanításának didaktikai alapjai – Középpontban a tanulás |
A pedagógus tanítási tevékenységrendszerében a sportpszichológiai módszerek közül a mentális gyakorlás alkalmazására is lehetőségünk van. A versenysportban már hosszú évtizedek óta működő felkészülési módszerek a testnevelés oktatásában is felhasználhatók, hiszen egyrészt megismertetik a tanulókat a mentális tréning egyes variációival, másrészt segítik a hatékonyabb, s egyben érdekesebb mozgástanulást. Ebben az alfejezetben kizárólag azzal foglalkozunk, hogy a mozgástanulás szempontjából milyen előnyei vannak a mentális gyakorlásnak.
A motoros tanulással foglalkozó szakirodalom a mentális gyakorlást szűkítetten értelmezi. Magill (2011) például ebben a szűkített értelmezésben úgy definiálja a mentális gyakorlást, mint „egy fizikai készség kognitív gyakorlása, a megfigyelhető fizikai mozgások nélkül…” [227, 429. o.]. A „kognitív gyakorlás” egy mozgáskészség vagy annak egy összetevője vizuális vagy kinesztetikus belső képének tudatos előhívását jelenti, amely tehát nem jár a mozgás fizikai végrehajtásával. Amikor a sportoló edzésen „fejben” gyakorol vagy a konkrét versenyszituáció előtt végiggondolja és elképzeli mit és hogyan fog csinálni a verseny közben, mentálisan gyakorol. Ezt a megoldást alkalmazhatjuk testnevelésórákon is.
Amikor a mentális gyakorláskor valamilyen vizuális képet hívunk elő, akkor a perspektívától függően külső vagy belső imaginációról beszélünk. A külső imagináció esetén az egyén önmagát úgy figyelheti meg, mintha kívülről, videón látná önmagát vagy egy külső megfigyelő szemszögéből figyelné a mozgását és a környezetét. A belső imagináció ugyanakkor abból a helyzetből hoz elő képet, amely a mozgást végrehajtó saját perspektívájából, életszerű helyzetben történik.
Az imagináció típusa lehet kinesztetikus, taktilis, auditív vagy olfaktorális attól függően, hogy milyen érzékszervi információkat kapcsolunk be.
Mentális gyakorlás közben a vizuális képek és a kinesztetikus információk felhasználása a leggyakoribb, de a hang- és taktilis információk is felhasználhatók. A „mit látok, mit hallok, mit érzékelek az izmaimban, miközben a mozgást végrehajtom” kérdések fokozzák az átélést és pontosítják az előhívott képek ideg-izom átkapcsolásait.
A mentális gyakorlás hatásaira fókuszáló tudományos kutatások egyértelműen igazolták, hogy a módszerek hatékonyan segíthetik a mozgástanulást, valamint a megtanult mozgások eredményes alkalmazását.
Néhány fontos tudományos eredményt kiemelünk a témában. Önmagában a mentális gyakorlásnak is van fejlesztő hatása, ez azonban elmarad a fizikai és a mentális gyakorlás együttes alkalmazásától [265; 266; 267]. Ennek megfelelően a valós mozgásos gyakorlás, amikor csak lehet, előnyt kell, hogy élvezzen a mentális gyakorlással szemben [222]. Ha azonban a fizikai gyakorlás nem lehetséges (például sérülés miatt), akkor a mentális gyakorlás is hatékony megoldást jelent [222]. A mentális gyakorlás eredményessége azonban nagyban függ a mentális képekkel történő gyakorlottság képességszintjétől [268; 269]. Továbbá akkor a leginkább eredményes, ha már van az adott mozgásról konkrét tanulási tapasztalata az egyénnek [270].
További kiemelendő eredmény, hogy a mentális és a fizikai gyakorlás együttes, kombinált alkalmazása ugyanolyan hatékony lehet, mint kizárólag a fizikai gyakorlás. Ennek magyarázata a motoros készségek végrehajtásakor, tanuláskor fellépő gondolkodási műveletekben keresendő (problémamegoldás) [222]. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a mentális gyakorlás során ugyanazok a biomechanikai, neuromuszkuláris, kognitív és élettani mechanizmusok működnek, mintha valóban végrehajtanánk az adott mozgást [271; 272; 273; 274].
A mentális gyakorlásnak számos egyéb felhasználási formáját, hatását ismerjük [162]. Javítja a koncentrációt, növeli a motivációt, építi az önbizalmat, szabályozza az érzelmi válaszokat, segíti a mozgáskészségek elsajátítását, gyakorlását és javítását, támogatja a stratégia tanulását és gyakorlását, segít a versenyre való felkészülésben, segít a fájdalommal és sérüléssel való megküzdésben, segít a problémamegoldásban. Ezekhez természetesen speciálisan kell alkalmaznunk a mentális tréning különböző módszereit, amely már a sportpszichológia tárgyköréhez tartozik. A magyar nyelven elérhető szakirodalmak közül ajánljuk Gyömbér Noémi és mtsai. (2012 [275]), Lénárt Ágota (2002, [276]) és Budavári Ágota (2007, [277]) munkáit a további ismeretszerzéshez.