A pedagógus tanítási tevékenységrendszerében a sportpszichológiai módszerek közül a mentális gyakorlás alkalmazására is lehetőségünk van. A versenysportban már hosszú évtizedek óta működő felkészülési módszerek a testnevelés oktatásában is felhasználhatók, hiszen egyrészt megismertetik a tanulókat a mentális tréning egyes variációival, másrészt segítik a hatékonyabb, s egyben érdekesebb mozgástanulást. ­Ebben az alfejezetben kizárólag azzal foglalkozunk, hogy a mozgástanulás szempontjából milyen előnyei vannak a mentális gyakorlásnak.

A motoros tanulással foglalkozó szakirodalom a mentális gyakorlást szűkítetten értelmezi. Magill (2011) például ebben a szűkített értelmezésben úgy definiálja a mentális gyakorlást, mint „egy fizikai készség kognitív gyakorlása, a megfigyelhető fizikai mozgások nélkül…” [227, 429. o.]. A „kognitív gyakorlás” egy mozgáskészség vagy annak egy összetevője vizuális vagy kinesztetikus belső képének tudatos előhívását jelenti, amely tehát nem jár a mozgás fizikai végrehajtásával. Amikor a sportoló edzésen „fejben” gyakorol vagy a konkrét versenyszituáció előtt végiggondolja és elképzeli mit és hogyan fog csinálni a verseny közben, mentálisan gyakorol. Ezt a megoldást alkalmazhatjuk testnevelésórákon is.

Amikor a mentális gyakorláskor valamilyen vizuális képet hívunk elő, akkor a perspektívától függően külső vagy belső imaginációról beszélünk. A külső imagináció esetén az egyén önmagát úgy figyelheti meg, mintha kívülről, videón látná önmagát vagy egy külső megfigyelő szemszögéből figyelné a mozgását és a környezetét. A belső imagináció ugyanakkor abból a helyzetből hoz elő képet, amely a mozgást végrehajtó saját perspektívájából, életszerű helyzetben történik.

Az imagináció típusa lehet kinesztetikus, taktilis, auditív vagy olfaktorális attól függően, hogy milyen érzékszervi információkat kapcsolunk be.

Mentális gyakorlás közben a vizuális képek és a kinesztetikus információk felhasználása a leggyakoribb, de a hang- és taktilis információk is felhasználhatók. A „mit látok, mit hallok, mit érzékelek az izmaimban, miközben a mozgást végrehajtom” kérdések fokozzák az átélést és pontosítják az előhívott képek ideg-izom átkapcsolásait.

A mentális gyakorlás hatásaira fókuszáló tudományos kutatások egyértelműen igazolták, hogy a módszerek hatékonyan segíthetik a mozgástanulást, valamint a megtanult mozgások eredményes alkalmazását.

Néhány fontos tudományos eredményt kiemelünk a témában. Önmagában a mentális gyakorlásnak is van fejlesztő hatása, ez azonban elmarad a fizikai és a mentális gyakorlás együttes alkalmazásától [265; 266; 267]. Ennek megfelelően a valós mozgásos gyakorlás, amikor csak lehet, előnyt kell, hogy élvezzen a mentális gyakorlással szemben [222]. Ha azonban a fizikai gyakorlás nem lehetséges (például sérülés miatt), akkor a mentális gyakorlás is hatékony megoldást jelent [222]. A mentális gyakorlás eredményessége azonban nagyban függ a mentális képekkel történő gyakorlottság képességszintjétől [268; 269]. Továbbá akkor a leginkább eredményes, ha már van az adott mozgásról konkrét tanulási tapasztalata az egyénnek [270].

További kiemelendő eredmény, hogy a mentális és a fizikai gyakorlás együttes, kombinált alkalmazása ugyanolyan hatékony lehet, mint kizárólag a fizikai gyakorlás. Ennek magyarázata a motoros készségek végrehajtásakor, tanuláskor fellépő gondolkodási műveletekben keresendő (problémamegoldás) [222]. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a mentális gyakorlás során ugyanazok a biomechanikai, neuromuszkuláris, kognitív és élettani mechanizmusok működnek, mintha valóban végrehajtanánk az adott mozgást [271; 272; 273; 274].

A mentális gyakorlásnak számos egyéb felhasználási formáját, hatását ismerjük [162]. Javítja a koncentrációt, növeli a motivációt, építi az önbizalmat, szabályozza az érzelmi válaszokat, segíti a mozgáskészségek elsajátítását, gyakorlását és javítását, támogatja a stratégia tanulását és gyakorlását, segít a versenyre való felkészülésben, segít a fájdalommal és sérüléssel való megküzdésben, segít a problémamegoldásban. Ezekhez természetesen speciálisan kell alkalmaznunk a mentális tréning különböző módszereit, amely már a sportpszichológia tárgyköréhez tartozik. A magyar nyelven elérhető szakirodalmak közül ajánljuk Gyömbér Noémi és mtsai. (2012 [275]), Lénárt Ágota (2002, [276]) és Budavári Ágota (2007, [277]) munkáit a további ismeretszerzéshez.

1. Milyen fő jellemzői vannak a minőségi testnevelés tanórának?
2. Hogyan nevezzük az óra alapvető részeit és milyen feladatokat kell megoldania a pedagógusnak az egyes órarészekben?
3. Indokolja meg egy gyakorlati példán keresztül, hogy miért szükséges az első pillanattól kezdve odafigyelni arra, hogy a gyakorlatok ne legyenek sematikusak és unalmasak!
4. Milyen előnyei vannak az aktív órakezdésnek?
5. Gondolja át a motoros fejlődés folyamatát és főbb jellemzőit! Milyen időszakokon (fázisokon) keresztül zajlik az emberi mozgásfejlődés Clark és Metcalfe (2002) elméletében?
6. Mit jelent az FMS és CFMS mozgásfejlődési időszak és milyen mozgásanyagot kell terveznünk a két időszakban?
7. Mit jelent a „továbbfejlődési küszöb” és miért van jelentősége a testnevelés tanításában?
8. Melyek a motoros fejlődést meghatározó tényezők?
9. Sorolja fel a manipulatív mozgáskészségeket és jelenítse meg, hogy mely sportágak alapjaiban van meghatározó szerepük!
10. Mit jelent a mozgástanulás és milyen szintjei, azokon belül milyen szakaszai vannak Gallahue és Cleland-Donelly elméletében?
11. Milyen előfeltételei vannak a mozgástanulásnak?
12. Mit jelent a szekvenciális mozgásfeladat-felépítés? Mutasson be egy példát!
13. Milyen szempontjai vannak egy mozgásfeladat kiválasztásának?
14. Hogyan lehet differenciálni a feladatokat a „feladaton belüli variációk módszere” segítségével?
15. Hogyan tudjuk megteremteni a célzott figyelmet és a koncentrációt?
16. Mondjon két példát a meghívásos tanítás módszerére!
17. Mit jelent a „teljes testfókusz kifejezés”?
18. Hogyan valósítható meg eredményesen az oktatási fókuszpontok kiválasztása?
19. Hogyan lehet ellenőrizni, hogy a tanuló megértette-e a feladatot? Soroljon fel és példákkal illusztráljon három módszert?
20. Milyen összetevői vannak a tanulási környezet és a gyakorlás megfigyelésének?
21. Mi a feladatelhagyást okozó három fő tényező?
22. Mit jelent a random mozgás és miért fontos?
23. Mit jelent a gyakori pásztázás és mi a jelentősége?
24. Miért fontos a megerősítő visszajelzés a mozgástanulás szempontjából?
25. Mondjon egy példát a biofeedbackre!
26. Mi a különbség az általános, pozitív és a specifikus, korrektív visszajelzés között? Mondjon egy-egy példát rájuk!
27. Hasonlítsa össze a nyílt jellegű és a zárt jellegű készségeket! Mi határozza meg, hogy melyik mozgást hova soroljuk?
28. Soroljon példákat egész és részgyakorlásra!
29. Építsen fel három különböző gyakorlási feladatsort a variábilis gyakorlási módszereknek megfelelően, majd mutassa be mikor, melyik hatékonyabb a másiknál!
30. Mit gondol a mentális gyakorlás lehetőségeiről a testnevelésben? Sorolja fel és mondjon példákat a legalapvetőbb típusaira!