Ha végképp tanácstalanok vagyunk egy tanuló helytelen magatartásának kezelésében, nincs más választásunk, mint értesíteni a szülőket és kérni a segítségüket. Az értesítés történhet szóban és írásban. Ennek előfeltétele, hogy az eddig felsorolt proaktív és reaktív magatartásszabályozási technikákat kipróbáltunk, de sikertelennek bizonyultak. A levél célja, hogy tényszerűen, a problémákat összegezve tájékoztassuk a szülőket és kérjük közreműködésüket. Elvileg minden szülő számára fontos gyermeke iskolai magaviselete. A célunk az legyen, hogy közös fellépésre ösztökélve próbáljuk előmozdítani a tanuló viselkedésének javulását. Óvatosnak és körültekintőnek, ugyanakkor határozottnak kell lennünk a kommunikációban. Minden esetben mutassuk be, milyen magatartásszabályozási módszerekkel próbálkoztunk és mi a tapasztalatunk. Ha például annyit írunk az ellenőrzőbe, hogy: „Tisztelt Szülők! Gyermekük rendszeresen fegyelmezetlen a tanórán. Írásbeli figyelmeztetésben részesítem.”, akkor üzenetünkkel elenyésző információt közlünk a címzetteknek. Ehelyett pozitív mintaként mutatjuk be Graham, Holt/Hale és Parker (2013) nyomán a 63. ábra gyakorlati példáját [181]. A példa egy általános iskola magatartással kapcsolatos szülői tájékoztatóját mutatja. Ennek jellemzői, hogy egyrészt információt ad a szülők számára arról, hogy a magatartásproblémák negatívan hatnak a gyermek általános előmenetelére, másrészt pontosan meghatározhatóvá teszi, hogy mi a probléma, hol kell változtatni.

A tájékoztatóba vezessük fel tapasztalatainkat, írjuk alá, és küldjük el a szülőknek! Kérjük, hogy a szülő aláírással lássa el, és küldje vissza a pedagógusnak! A következő időszakban heti rendszerességgel küldjünk információt, amíg nem javul a helyzet elfogadható szintre! Természetesen a tanulóval folyamatosan tartsuk a kapcsolatot, beszélgessünk vele a magatartásáról, és alkalmazzuk célzottan a korábbi módszereket! Ahogy javulást tapasztalunk, mielőbb küldjünk egy másik tájékoztatót, amelyben pozitív módon megerősítjük a változást, és ezzel elősegítjük a magatartás kedvezőbbé válásának további motivációját.

A szülők tájékoztatása nem csupán a negatívumokról történhet. A pozitívumok bemutatása, a gyermekek helyes viselkedéséről történő beszámoló osztatlan sikerrel jár a szülők körében. A tanórai magatartástájékoztató pozitív verzióját ugyancsak Graham, Holt/Hale és Parker (2013) nyomán mutatjuk be (64. ábra), amelyet javaslunk félévente minden olyan tanulóval hazaküldeni, aki legalább jó színvonalon dolgozik és/vagy viselkedik a testnevelésórákon [181].