6. A minőségi testnevelés reflektív szemléletű oktatási környezetben zajlik


Navigáció: < Előző Következő >

Kategória tulajdonságok
Könyv címe: A testnevelés tanításának didaktikai alapjai – Középpontban a tanulás

6. A minőségi testnevelés reflektív szemléletű oktatási környezetben zajlik


A tanítási folyamatban törvényszerű, hogy a pedagógus saját oktatási-nevelési tevékenységének eredményességét áttekinti, visszatekint és folyamatosan monitorozza tevékenységét. A reflektív gyakorlattal dolgozó pedagógus tevékenységének legfontosabb jellemzőit Hunya Márta (2014) érzékletesen mutatja be. „A jó tanár képes elemezni a munkáját, tudja, hogy mit, miért és hogyan csinál. Nem elégszik meg a puszta rutinnal, azzal, hogy »így szokta«, de azzal sem, hogy »korábban már bevált«. A »reflektív pedagógus« folyamatosan figyeli, értékeli és módosítja az alkalmazott módszereket, és közben tudatosan irányítja szakmai fejlődését is. A reflexióra, azaz megfigyelésre, elemzésre és értékelésre való képesség a pedagógiai professzió alapköve. Ez a folyamatos értékelő magatartás, professzionális figyelem jó esetben adatokra, osztálytermi kutatásra is épít.” [149]

A reflektív pedagógiai gyakorlat nem csupán a minőségi oktatómunkához szükséges szemlélet, hanem esszenciális feltétele a hazai pedagógus előmenetelhez szükséges portfólió elkészítésének is [150].

A következő táblázat érzékletesen mutatja be, hogy mi különbözteti meg a reflektív szemléletű pedagógusok egyes tevékenységeit a hagyományos szemléletű ­pedagógusokéitól (2. táblázat).

 


2. táblázat: A reflektív és a hagyományos oktatási felfogás összehasonlítása a tervezésben és a tartalmi előrehaladásban [151, 64. o. nyomán]

Az óratervezést az egyes osztályoknak és a tanulói összetételnek (képesség- és készségszintnek) megfelelően igazítja.


Az előrehaladást olyan tényezőktől teszi függővé, mint a diákok:

  • fejlődésének aránya és mértéke;
  • készségfejlesztés szükségessége;
  • a tananyagtartalommal szembeni érdeklődése.

Különböző módszertani megoldásokat alkalmaz az adott osztály tanulóinak jellemzőitől, az óra céljától, a gyerekek képességeitől függően.


A tanmenet elkészítését csak a tanulók előzetes képességszintjének és szükségleteinek felmérését követően végzi el minden egyes osztályban.


Állandóan figyel a menedzsmentproblémákra, és keresi azok okait, hogy megfelelően változtatni tudjon a tanítási folyamaton.


Rendszeresen értékeli a tanulókat és igényli a tanítási tevékenységével kapcsolatos fejlesztő kritikai véleményeket mind a tanítványok, mind a kollégák részéről. Differenciált követelményekkel és elvárásokkal dolgozik, a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve.


Ugyanazzal az órai tartalommal dolgozik a különböző évfolyamokon.


Az előrehaladást kizárólagosan befolyásolják:

  • az előre meghatározott tanítási egységek;
  • az előre tervezett féléves vagy éves tananyagmennyiség;
  • előre determinált haladási terv.

Minden osztályban ugyanazokat a módszereket használja, és reméli, hogy a gyermek egyszer csak megfelel a tanári elvárásoknak.


Előre kidolgozott, merev tanmenetből tanít a gyerekek képességeinek, a pedagógiai programnak vagy a tanulók érdeklődésének figyelmen kívül hagyásával.


Előre kidolgozott, merev tanmenetből tanít a gyerekek képességeinek, a pedagógiai programnak vagy a tanulók érdeklődésének figyelmen kívül hagyásával.


Megállapítja, hogy a tanulók fegyelmezetlenül viselkednek, és büntetéshez folyamodik, hogy megváltoztassa az egyének és az osztály magatartását.


Rendszertelenül és ritkán értékel, amely arról szól, hogy a gyerekek mennyire élvezték az órát, mennyi ideig voltak érdeklődőek, és mennyire viselkedtek jól.
Minden tanuló számára ugyanazokat a követelményszinteket állapítja meg.


Illusztráció