„Küzdőjátékok és küzdő jellegű feladatok, miniküzdelmek”


Navigáció: < Előző Következő >

Kategória tulajdonságok
Könyv címe: A TOMPÍTÁS MŰVÉSZETE – KÜZDŐJÁTÉKOK AZ ISKOLÁBAN
Teszt2:

„Küzdőjátékok és küzdő jellegű feladatok, miniküzdelmek”


A küzdőjátékokhoz és feladatokhoz kapcsolódó oktatásmódszertani alapismeretek. A pedagógus helye és szerepe, feladatai a küzdőfeladatok és gyakorlatok, küzdelem oktatása során

 
A küzdőjátékok és feladatok alkalmazása igen sokrétű, ahogyan a testnevelésórák, úgy a különböző küzdősport­edzések, -foglalkozások vagy akár délutáni szabadidősport-órák részét képezhetik. Kiválóan alkalmazhatók önállóan is edzőtáborok és nyári táborozások alkalmával. A játékoknak e csoportja olyan küzdősportágakat átfogó aktivitást jelentenek, amelyek végzéséhez nincs szükség speciális sportági technikai tudásra, azonban kiválóan előkészítik, megalapozzák a küzdősportok oktatását, a küzdelem jellegzetességeinek megértését.
 
A küzdőjátékok fogalma és csoportosításuk
 
Küzdőjátéknak tekinthetünk minden olyan játékot, ahol a játékosok/ellenfelek (egyénileg, párban, csapatban) puszta kézzel vagy valamilyen eszköz, felszerelés segítségével (pl. bot, kötél, öv) közvetlen vagy közvetett kontaktusban, egymással érintkezve (folyamatos érintkezés, pillanatnyi érintés), test test elleni küzdelemben az adott szabályok szerint a győzelem elérése érdekében viaskodnak.
Ezekben a játékokban a fizikai erő, ügyesség, leleményesség és a test test elleni küzdelem játszik kiemelkedő szerepet, s ki kell emelni nevelői értéküket (Varga, 1971; Pásztory és Rákos, 1998). 
 
A küzdőjátékokat a következőképpen csoportosíthatjuk (Varga, 1971, 29. o. alapján):
  1. Páros küzdelmek / páros küzdőjátékok azok, ahol a párok egymással szemben folytatnak test test elleni küzdelmet. Ez történhet húzással, tolással, érintéssel, az egyensúlyi helyzet megbontásával, futással, küzdőmozgással kiegészülve a helyváltoztatás lehetőségével, illetve akár ezek kombinációjával az adott szabályoknak megfelelően. Jellemzőjük a „face to face” (szemtől szembeni) küzdelem, tehát a párok kialakításánál fontos, hogy megközelítőleg azonos súlyúak, testfelépítésűek legyenek. 
  2. Együttes küzdelmek/csoportküzdelmek/küzdőjátékok során a játékban egyszerre többen (egy egész osztály / csoport), egy időben vesznek részt, mindenki ugyanazt a játékfeladatot igyekszik végrehajtani meghatározott szabályok szerint. Itt is elsődleges a test test elleni küzdelem. Mindenki felveheti a küzdelmet a másikkal, tehát itt változatosak az ellenfelek, több miniküzdelem zajlik a játék során. A játéknak általában egy győztese van, de a játék típusától, játékszabályoktól függően akár több győztest is hirdethetünk a végén.
  3. A csapatküzdelem/csapatküzdőjáték során két vagy több csapat egymás elleni küzdelmét jelenti, ahol az erősebb, fizikai erejét ügyesebben felhasználó, taktikai megoldásokat jobban alkalmazó, kooperatívabb csapat aratja a végső győzelmet.
 
A küzdőjátékok felosztásának egyéb szempontjai:
  1. Aszerint, hogy hányan, illetve milyen szabályok szerint küzdenek egymás ellen a játékosok, lehetnek páros, együttes (csoport-) és csapatküzdőjátékok.
  2. Attól függően, hogy döntően milyen képességeket fejlesztenek, megkülönböztethetünk egyensúlyérzéket, erőt, reakciógyorsaságot, mozdulatgyorsaságot (akciógyorsaságot) és állóképességet fejlesztő küzdőjátékokat. A legtöbb küzdőjáték esetében azonban egyszerre több képesség fejlesztése történik.
  3. Ezen kívül beszélhetünk szerrel/eszközzel játszható és szer/eszköz nélküli játékokról is (pl. tatamin, illetve anélkül játszható játékok karikával/kötéllel).
  4. Az érintkezés módja alapján történő felosztás szerint lehet közvetlen érintkezéssel történő játék: folyamatos érintkezéssel, csak pillanatnyi, pontszerű érintkezéssel és közvetett érintkezéssel játszható játékok, melyben valamilyen eszköz (labda, bot stb.) biztosít kapcsolatot.
  5. A végrehajtás helyszínének megfelelően csoportosíthatjuk őket tornatermi, illetve szabadtéri és vízben játszható játékként is.