A mozgáskészségek oktatása, vagyis a motoros cselekvéstanítás az iskolai testnevelés sajátos és egyedülálló lehetőségét, egyben felelősségét is jelenti. A mozgáskészségek tanulása a gyermekek természetes fejlődésének velejárója, amely során észrevétlenül tanulják meg az életfunkciókhoz, illetve a környezet megismeréséhez szükséges mozgásmintákat, mozgáskészségeket. A születéskori reflexes mozgások eltűnnek, leépülnek, amiket fokozatosan akaratlagos természetes mozgások váltanak fel. Az akaratlagos mozgások a fejlődés során egyre sokrétűbbekké válnak és kialakulnak az alapvető (fundamentális) mozgáskészségek. A fundamentális mozgáskészségeket a gyermek fejlődése során egyre változatosabb környezeti feltételek mellett alkalmazza, amely lehetővé teszi a későbbi speciális sportkészségek tanulását. A sportkészségek az alsó tagozat második felétől kezdve egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be az iskolai testnevelésben. Annak érdekében, hogy megértsük a mozgástanítás, mint a pedagógus egyik központi tanórai tevékenységeinek kiindulópontjait, céljait, alapvető törvényszerűségeit és módszertani lehetőségeit, röviden át kell tekintenünk a mozgásfejlődéssel és mozgástanulással kapcsolatos szakirodalmi ismereteket.