Célja a kéttagú táncos alapmotívumoknak a zenei lüktetéshez igazítása egyszerű motívumokban.

A magyar néptáncmozgalom képes volt a hagyományos táncanyagot, amit több évszázad generációi örökítettek át nekünk, a táncházmozgalom révén a mindennapi életünk részévé tenni azért, hogy a táncoló embert élményekhez, önismerethez, lelki és fi zikai felszabadultsághoz juttassa. Mindez viszont elképzelhetetlen kezdeti gyakorlás nélkül. Aki élvezetből kerékpározik, síel, windszörfözik, teniszezik, lovagol, az eleinte – nem mindig jókedvéből – gyakorolja ezeket. A gyakorlás közben, illetve után jön meg hozzá az „étvágy”, amikor már rálel a sok kis furfangra, amivel önmagát tudja szórakoztatni. A tánc pontosan ilyen cselekvés. Az „önszórakoztatás” manifesztálódik, meglátszik az arcon, a taglejtéseken, és ezek harmóniája adódik át a táncot nézőre, akinek ettől lesz kellemes érzése.