TESIM Elearning | Kategóriák | 5.7. A feladatokhoz illeszkedő szervezeti keretek kialakítása

Kezdőlap < Témakörök < Kiadványok < A testnevelés tanításának didaktikai... < II. RÉSZ: A minőségi testnevelés ok... < 5. A pedagógus tanórai tevékenységrendszere

5.7. A feladatokhoz illeszkedő szervezeti keretek kialakítása

Navigáció: < Előző Következő >

Kategória tulajdonságok
Könyv címe:	A testnevelés tanításának didaktikai alapjai – Középpontban a tanulás

5.7. A feladatokhoz illeszkedő szervezeti keretek kialakítása

A feladatok ismertetését és a megértés ellenőrzését követően gondoskodnunk kell a biztonságos és hatékony szervezeti keretek megteremtéséről. A jól szervezett tanulási feltételekre jellemző, hogy optimális fizikai terhelést biztosítanak, amelyet a minimálisan szükséges várakozási (pihenési) idő tesz lehetővé. A tanulók és csoportok közötti optimális távolságok kialakítása a balesetmegelőzés szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A szervezeti keretek meghatározásakor figyelembe kell vennünk, hogy egyéni, páros vagy csoportos, együttműködő és/vagy versengő környezetben zajlik a gyakorlás. Versengő környezetben a fokozott intenzitás miatt a baleseti kockázat mindig nagyobb.

A szervezés során a tananyagtól függően kérhetünk kötött, statikus alakzatokat, amelyek a helyben történő (vagy viszonylag helyhez kötött) tananyagfeldolgozást teszik lehetővé. Ugyanakkor a dinamikus, de kötött gyakorlási formációk az osztály, illetve a csoportok valamilyen rend szerinti mozgását teszik lehetővé. Megfelelő tanulói előképzettség és felelősségtudat fennállása esetén bátran alkalmazzunk egyre kötetlenebb, dinamikusan változó gyakorlási formációkat.

A 37–43. ábrán dinamikus, de kötött gyakorlási formációk láthatók. A 6.4.8. alfejezetben pedig néhány kötött, statikus alakzatot mutatunk be. Az ábrák csupán példák, hangsúlyozzuk, hogy minél érdekesebb és változatosabb (de eredményes) gyakorlási formációkat alkalmazzunk a tanórákon! A gyakorlási formációk elsajátítása ugyanolyan ismeret, mint bármilyen más tananyag, vagyis a diákok a rendszeres alkalmazás során tanulják meg. Az alakzatok és gyakorlási formációk oktatását progresszíven, egymásra építve, az előképzettséghez és az életkori sajátosságokhoz igazodva kell megoldanunk annak érdekében, hogy a tanítványaink minél kevesebb félreértéssel és tévesztéssel haladjanak a feladatok közben. Így a balesetek esélye is csökken.

37. ábra: Egyéni vagy páros gyakorlási formáció kétsoros vonalból, szemben helyezkedve. A tanulók helyet cserélnek.

38. ábra: Egyéni vagy páros gyakorlási formáció szemben helyezkedő 4 sorból indulva. A gyakorlatokat az egymással szemben helyezkedő tanulók egyszerre vagy egymást váltva hajtják végre. Az alapvonalnál helyezkedő két sornak lehet passzív/aktív pihenő fela

39. ábra: Az oldalvonalon állók egymással szemben állnak és középen visszafordulva a saját helyükre futnak vissza. Kisebb területen 2-2 vagy 3-3 tanuló is állhat egymás mögött. A tanulók egymást középen kerülve is visszafuthatnak a helyükre, esetleg a sze

40. ábra: A tanulók egyes oszlopból indulnak és a feladatuk végeztével a kiindulóhelyre mennek. Hely és eszközök függvényében célszerű 4-6 fős csoportokat alakítani.

41. ábra: A tanulók a gyakorlatuk végeztével a szemben álló oszlop végére mennek.

42. ábra: A tanulók a gyakorlatuk végeztével a saját oszlopuk végére mennek vissza.

43. ábra: A gyakorlás körben történik és a tanulók a saját oszlopuk végére állnak vissza.

Az alakzatok és gyakorlási formációk kialakításánál törekednünk kell arra, hogy minél egyértelműbbek legyenek a térbeli határok. Ezt jelzésekkel érhetjük el a legjobban. A terek természetes határai (például falak), a sportpálya vonalai, pionok, bóják vagy egyéb, jelzésre alkalmas eszközök nagyon fontosak a térbeli tájékozódáshoz. Az ütközések így elkerülhetőkké válnak.