A feszültségoldó gyakorlatok célja, hogy fizikai és lelki energiáit a legoptimálisabban tudja használni a gyermek. Nyugalmi helyzetben aktiválódnak az öngyógyító és immunmechanizmusok. Aki gyermekkorban képes megtanulni tudatosan lazítani, az később is védi magát a stresszbetegségtől. Fontos, hogy a gyermek – és a későbbi felnőtt – képes legyen mindig az adott élethelyzetnek megfelelő aktivitással reagálni, akár gyors váltásban is (aktív és regeneráló időszakok). Ha a gyermek képes egyre pontosabban felismerni a saját állapotát, akkor rendszeres gyakorlással egyre tudatosabbá válik az ellazulás és az aktív állapot megélése is. Ha a gyerek testi feszültségeit, izomblokkjait tudatosan oldjuk, és segítjük a stressz nyomait kioltani, akkor munkavégézése, tanulása könnyedebb lesz, figyelme koncentráltabbá válik. [1, 13]