Az iskolai labdarúgás oktatása komoly hagyományokra tekint vissza a magyar iskolarendszerben. Az elmúlt évtizedek testnevelés tantervei konzekvensen tartalmaztak a labdarúgás oktatását célzó tananyagot és óraszámot. Ez az óraszám azonban erősen korlátozott volt, hiszen a tanterveknek figyelembe kellett venniük a különböző tematikai egységek (sportági és nem sportági mozgásanyag) óraszámbeli egyensúlya biztosításának elvét. A labdarúgás tanulására a testnevelés tantárgyi feldolgozás mellett számos iskolában a délutáni sportköri foglalkozások teremtettek lehetőséget.

A labdarúgás még mindig a legnépszerűbb sporttevékenység az iskolában, legyen szó akár a tanórán kívüli sportolási lehetőségekről, akár a szünetekben megvalósuló szabad játék megválasztásáról. A népszerűség jó indikátorai a különböző iskolai programok gyermeklétszáma. A Diákolimpiára nevező tanulói létszám közel 45 ezer fő; a Bozsik Programban 65 ezer általános iskolás és 23 ezer óvodás gyermek, míg a Fair-Play kupán 7500 középiskolás diák vett részt a 2015/2016. tanévben.

A mindennapos testnevelés bevezetésével oktatásszervezési szempontból lehetősége lett az iskoláknak arra, hogy a kerettanterv alapján tanított minimum heti 3 tanóra (műveltségi területi oktatás) mellett 2 órát más oktatásszervezési formák alkalmazásával, egy-egy sportág vagy egyéb mozgásrendszer feldolgozásával beépítse pedagógiai programjába. A 11/2016. (VI. 13.) EMMI rendelet alapján a 2016/2017. tanévtől „Az iskolai labdarúgás kerettanterve a köznevelés 1–4., 5–8. és 9–12. évfolyamai számára” címmel immáron egy szabadon választható, heti 2 órás időkeretet kitöltő sportágspecifikus kerettanterv is az iskolák rendelkezésére áll.

A kerettanterv, mint az oktatás tartalmát szabályozó dokumentum megléte önmagában azonban nem jelenti azt, hogy a diákok lelkesen, motiváltan és hatékonyan tanulják meg a szabadidős labdarúgás alapjait. A tanuláshoz a gyermekek fejlettségi szintjét, életkori sajátosságait és egyéni szükségleteit is figyelembe vevő, tanulóközpontú oktatásmódszertani feldolgozásra van szükség. A tananyag csakis hatékony és szisztematikusan felépített tanítási-tanulási folyamat eredményeképpen válik a diákok számára élménygazdag módon elsajátíthatóvá.  

További problémát jelent – elsősorban alsó tagozatban – ,hogy a tanórákat döntően tanító végzettségű pedagógusok vezetik, akik nem, vagy minimális sportszakmai felkészítést kaptak a labdarúgás sportág alapjaiból. Ennek hátterében maga az általános testnevelés tanterveinek elrendezése áll, ahol a mozgásfejlődési sajátosságok miatt a természetes mozgásformák (más szóval alapkészségek) sokszínű és játékos feldolgozása van előtérben ebben az életkori szakaszban – nem pedig a sportágspecifikus képzés. Ez a kiadvány a tanítók számára is nagy segítséget jelenthet a mindennapos testnevelés feladatainak megoldására is. 

A Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Labdarúgó Szövetség közös kezdeményezésének eredménye az a két akkreditált pedagógus-továbbképzési program, amely tematikai összefoglalását célozza ez a kiadvány. Tartalma átfogóan és részletesen összegzi az említett kerettanterv tananyaga feldolgozásának elméleti és módszertani hátterét. A könyv egyes fejezetei teljes összhangban állnak a pedagógus-továbbképzések szakmai programjával, hiszen azok tematikai egységeit mutatják be. A könyv elkészítésekor nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy az iskolai labdarúgás kerettantervének feldolgozásához – az elméleti alapok mellett – konkrét, a tantervi tematikai egységek feldolgozását segítő és a tanórákon azonnal alkalmazható feladatokat, gyakorlatanyagot készítsünk. A bemutatott több, mint száz különböző játékos feladat és játék, azok számtalan variációi mind-mind ezt a célt szolgálják. A gyakorlatok mellé – ahol indokolt volt – megjelenítettük azokat a tanulási szempontokat, amelyekre érdemes a gyermekek figyelmét irányítani a gyakorlás során. A tanulási szempontok vonatkozhatnak egy-egy technikai elem kivitelezésének módjára, de sokkal gyakrabban vonatkoznak a labdarúgás, mint játék lényegének, taktikai alapjainak megértésére. Hisszük, hogy a játék megszeretéséhez és megértéséhez nem elsősorban a tökéletes technikai végrehajtásra van szükség. Sokkal inkább arra, hogy az első pillanattól játékos körülmények között és a labdarúgó játékot jól modellező helyzetekben, kisjátékokban engedjük az egyéni technika kialakulását, a technikai elemek felfedezését, folyamatos gyakorlását. Ez az oktatási szemlélet a technika és taktika elválaszthatatlanságát nyomatékosítja, egyben a játékot, mint a gyermek legfőbb belső késztetését helyezi előtérbe. 

A fejezetek végén található kérdések és feladatok az önálló tanulást hivatottak segíteni. Javasoljuk, hogy egy-egy fejezet feldolgozása részeként használják ezt a lehetőséget. 

Reméljük, hogy továbbképzéseink és az összeállított szakmai kiadványunk segítségével sokkal könnyebben, hatékonyabban, szakszerűbben és a tanítványok számára is szerethetőbb módon történik meg az iskolai labdarúgás kerettantervének gyakorlati megvalósítása. Ehhez a munkához kínál további módszertani segítséget a Testnevelés Módszertani Könyvek sorozat is, amely ingyenesen elérhető és letölthető a http://shop.mdsz.hu/ linkről.

A szerzők nevében