A Fesztivál/bemutató/„formagyakorlat” fejezet a judo kiegészítő kerettantervének összefoglalását, szintetizálását és gyakorlati felhasználhatóságát foglalja magában. Támpontot kíván nyújtani mindazoknak a pedagógusoknak, akik munkájuk hatékonyságát mérhetővé és ellenőrizhetővé kívánják tenni, valamint olyan tanulóközpontú, indirekt oktatási stratégiákkal kívánják a pedagógusi eszköztárukat bővíteni, amelynek hatására a mai gyerekek nyitottá, befogadóvá és ezáltal jól motiválhatóvá válnak.

A tematikai egységben javasolt mozgásműveltségi tartalmak nemcsak a testneveléshez kapcsolódó általános, alapvető mozgáskészségeket, hanem a speciális sportági gyakorlatokat, és a személyiségfejlesztési szempontokat is megjeleníti. Segítséget kíván nyújtani a tanulóknak, hogy megismerjék a judo alapjait, és az oktatási folyamat során fejlett (folyamatosan fejlődő) önismeretre tegyenek szert. A tematikai egységben törekedtünk arra, hogy olyan mozgásműveltségi tartalmakat jelenítsünk meg, amelynek segítségével teljes összefoglalást és áttekinthetőséget nyújtunk a kiegészítő kerettanterv komplex személyiségfejlesztő hatásairól is.

• A mozgásos feladatokon kívül a tanulók értelmi és érzelmi nevelése is a fókuszba kerül.
• A tanulóközpontú oktatási stratégiák segítségével bevonjuk a tanulókat a tervezési folyamatokba, ezzel is fejlesztjük a kreativitásukat. A tervezési folyamat során felszínre kerül az önkifejezés. Minden gyerek megtalálhatja személyisége és képességei ismeretében a helyét és szerepét a bemutató során.
• Lehetőséget nyújtunk a gyerekeknek, hogy egymást taníthassák és tutorálják, aminek hatására a kommunikációs képességeik fejlődnek. 
• Nemcsak a legügyesebbek és legfejlettebbek jutnak sikerélményhez, hanem azok is, akiknek a mozgás és/vagy a sportág szeretete, illetve az abból fakadó örömszerzés jelenti a motivációt.
• A szociális kompetenciák és a társas felelősségvállalás fejlesztése mindvégig kiemelt figyelmet kap.

A judo kiegészítő kerettanterve és azon belül a Fesztivál/bemutató/„formagyakorlat” című tematikai egység alternatívát kíván nyújtani a sportág megújulásához. Nem hagyható figyelmen kívül az a tendencia, hogy a 10–12 éves korosztályban nagyon sok gyerek abbahagyja a judot. A versenyzők és a hobbisportolók száma is drasztikusan csökken. Ennek okai nagyon összetettek és sokrétűek. Vannak olyan helyzetek, amelyekbe közvetlenül nem tud beavatkozni a tanító vagy a testnevelő (pl. lakhelyváltozás), de vannak olyan ok-okozati összefüggések is, amelyek újragondolásával mérsékelhető ez a jelenség.

• Érdemes az U10-es korosztály számára kiszámíthatatlan hosszúságú versenyeket rendezni? Egy-egy verseny akár 6-10 órán keresztül is eltart.
• Érdemes ezeket a gyerekeket annak kitenni, hogy több órás várakozás után pár másodpercet töltsenek a tatamin, hogy egy-két vereség után, kudarcélménnyel a tudatukban, szomorúan hazamenjenek? Gyermekkorban a küzdősportokban nagy a szerepe az akcelerációhoz kapcsolódó hatékonyságnak!
• Érdemes-e elveszíteni azokat a gyerekeket, akik ugyan tehetségesek, technikailag nagy potenciált mutatnak, de biológiai koruk miatt (retardáció) még nem tudják felvenni a korosztályukkal a kondicionális képességek területén a versenyt?
• Érdemes elveszíteni azoknak a szülőknek a támogatását, akik hétvégéjüket „áldozzák fel”, egy-egy, a maguk és gyermekük számára is kudarcokkal teli versenynapért, amikor a fent felsorolt körülmények valamelyike miatt veszít a gyermekük?
• Érdemes megfontolni a sérülésveszély csökkentésének a lehetőségét is.

A tanulók számára (és a szülők számára is) sokkal motiválóbb és elfogadhatóbb lenne, ha kiszámítható hosszúságú, felkészültségükhöz igazodó, a lehető legtöbb sikerélményt nyújtó keretek között rendeznének bemutatókat, fesztiválokat.
Egy sportág sikeressége érdekében, valamint a sportági teljesítmény szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni a következő tényeket:

• A sokoldalú, általános képzés elengedhetetlen a hosszú távú sikerekhez.
• A speciális sportági képzésnek széles körű technikai alapokra kell épülnie.
• A motiváció fenntartása nélkül nem lehet sikereket elérni.
• Partnerigényes sportágaknál a tömegbázis hiánya akadályozza a megfelelő minőségű felkészülést.
• Széles körű társadalmi támogatottság hiányában nem képes megfelelő módon fejlődni az adott sportág.