5.1. Az egészségorientált iskolai testnevelés kedvező hatást fejt ki a népegészségügyi mutatókra

A rendszeres, élethosszig tartó fizikai aktivitás és sport egészségfejlesztési szempontból rendkívül kedvező hatást fejt ki a gyermekek és felnőttek egészségi állapotára, éppen ezért az egyik legfontosabb és legköltséghatékonyabb népegészségügyi hatótényező [143], amelynek hatásairól a korábbiakban már értekeztünk. Az iskolai testnevelésórákon zajló mozgásos tevékenységrendszer a testi egészség mellett pozitív hatást gyakorol a mentális egészségtényezőkre is [144].

A minőségi testnevelést képviselő pedagógus mindennapi tevékenységeivel, mozgásgazdag, sportos életvitelével, egészségtudatosságot sugárzó viselkedésével hiteles mintát, mondhatni példaképet nyújt a felnövekvő nemzedékeknek és az iskolai közösségnek. A testnevelésórákon zajló egészségfejlesztési folyamat kulcseleme annak az egész iskolát átfogó és átható (komprehenzív) nevelési folyamatnak, amelyben az iskola minden szereplőjének helye és szerepe van.

5.2. Az egészség mint az életminőséget meghatározó tényező a tevékenységbe ágyazottan jelenik meg

A minőségi testnevelés-oktatás minden tanuló számára biztosítani kívánja az aktív életvezetéshez szükséges kedvező attitűdöket, motorikus felkészültséget és kognitív tudást. A mozgásszegény életmód drasztikus következményei csak évtizedekkel később jelentkeznek, ebből fakadóan az iskoláskorú diákok általában nem foglalkoznak az egészségükkel. Természetesnek, adottnak gondolják az egészséges állapotot, nehezen fogadják el, hogy az egészségi állapotukban változás történhet. Emiatt az egészségmagatartásuk is eltér az idősebb korosztályétól. A testnevelésórák során éppen ezért az életkori sajátosságokat figyelembe véve, a tevékenységekbe ágyazottan szükséges folyamatosan tudatosítanunk az egészséghez közvetlenül kapcsolható ismereteket, érzékenyítenünk a tanulókat az egészségtudatos magatartásformák fontosságára.

5.3. A testnevelés tartalmi elemei jótékonyan hatnak a kog­nitív és lelki funkciók fejlődésére

Az elmúlt évtized kutatásainak köszönhetően egyértelmű, hogy az iskolai testnevelés és testmozgás hozzájárul más tantárgyakban mutatott tanulási eredményességhez [13; 14; 15; 16; 17; 18; 19]. A rendszeres testmozgás növeli az agyi kapacitást, serkenti az agyműködést, és hozzájárul a tanulási teljesítmény növekedéséhez. A testnevelésórákon is fejleszthető aerob kapacitás például pozitívan befolyásolja az iskolai teljesítményt, míg a kedvezőtlen testtömegindex (BMI) ugyanerre negatívan hat [145]. Azaz, az egészséges fizikai állapotban lévő tanulók jobban teljesítenek az iskolában. A kutatások azt is megerősítik, hogy közvetlenül a testmozgást követően javulnak a kognitív folyamatok [146], amely javulás az ADHD-vel (hiperaktivitás-figyelemzavar szindróma) diagnosztizált gyerekek esetében is mérhető [147], ebből fakadóan az optimális terhelésű testnevelésóra után is jobban teljesítenek a diákok.

A tanulóknak lehetőleg minden alkalommal meg kell tapasztalniuk a testnevelés által kínált fejlődést, a „ma is tanultam valamit” érzését, a mozgás és a közösség nyújtotta előnyöket, pozitívumokat. A minőségi testneveléssel szemben támasztott alapkövetelmény, hogy – lehetőség szerint – minden megélt tanórai esemény kapcsolódjon az előzetes tapasztalatokhoz, célszerűen épüljön be a tudásrendszerbe, és keresse a jövőbeli alkalmazás lehetőségét.

A kognitív területek mellett a lelki funkciókra is hatást gyakorol a testnevelés. A testnevelésóra során fejlődik a helyes önértékelés, a teljesítmény reális felmérése, valamint az érzelemszabályozás is.

Azzal, hogy a tanuló fizikailag aktívabb, fittebb lesz, közelebb kerül azokhoz a társadalmi és esetleg szubkulturális elvárásokhoz is, amelyek példaként, értékként jelennek meg a tanuló előtt (például ideális testalkat). A testalkat pozitív irányú változásával pozitív testkép alakul ki, mely pozitív pszichés folyamatokat valósít meg. A pozitív testkép mellett, azaz amikor „jól érzi magát a tanuló a bőrében”, megjelenik a fittségi állapot javulásával párhuzamosan a kedélyállapot javulása is. A fittségi állapot javulása direkt módon befolyásolja az általános hangulatot [34]. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tanulók jobban érzik magukat mind a hétköznapi életben, mind az iskolában.

A fittségi állapot változásának a magatartásszabályozásra is jótékony hatása van. A testi és lelki egészség mellett a kedvezőbb fittségi állapotnak az önkontrollban, magatartásszabályozásban is fontos szerepe van. A kutatások bebizonyították, hogy azon iskolákban, ahol több gyerek éri el az egészséges fittségi állapot szintjét, kevesebb az iskolai incidens és magatartásprobléma. Ennek megfelelően kevesebb az agresszív megnyilvánulások, illetve a figyelmeztetések, büntetések száma is, ezáltal eredményesebb az oktatás [148].