Ezekben a játékokban célfelületek hiányában az eredményességet a sikeres átadások jelentik, így a teljes
játéktér kihasználása, azon belül is az üres területek megtalálása a siker kulcsa. Itt a védekező csapatnak
már zavarnia kell az átadásokat, azaz labdaszerzésre törekszik az eredményesség érdekében. A pontszerző játékok akkor a leghatékonyabbak, ha a tanulók nem vezethetnek labdát, így a csapattársaknak keresniük
kell az üres helyeket, és gyors mozgással elfoglalni azokat.

Létszám: 4-6 fő/csapat
Terület: két koncentrikus (azonos középpont körüli) kör (egy körülbelül 3-4 méter és egy 5-7 méter átmérőjű); esetleg négyszögformát is használhatunk 4 × 8 m-es terület 2 csapat számára
Eszköz: 1 db labda

Az „A” csapat tanulói a külső kör mentén helyezkednek el, míg egy társuk a belső kör közepén labdával. A „B” csapat tagjai a két körvonal között. A belső kör tanulójának a külső körön álló társainak kell passzolni a labdát, anélkül, hogy a másik csapat labdát szerezne. A külső körön álló tanulóknak a középen álló embernek kell juttatniuk a labdát. A sikeres átadások pontot érnek. A külső kör tagjai egymásnak is passzolhatnak, de az nem ér pontot, csak a biztonságos átadást segíti elő. Az a csapat nyer, amelyik
meghatározott idő alatt több átadást tud végrehajtani.

Variáció(k)

• Nem időre játsszuk a játékot, hanem labdaszerzés után szerepcsere következik a két csapat között.
• A kör közepén álló tanuló egy (vagy meghatározott számú) sikeres átadás után helyet cserélhet egyik csapattársával.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►Hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy bár a körön kívüli társak egymás közötti átadása nem ér pontot, célszerű alkalmazni az ilyen jellegű átadásokat, hogy a védelmet a kör egyik oldalára „csaljuk”! (31. ábra jobb oldala)

Létszám: 3 × 3 fő/játéktér
Terület: 9 × 9 m-es terület
Eszköz: 1 db labda minden 3 fős csapatnak

Mindhárom (háromfős) csapatnak van egy-egy labdája. A játék során átadásokkal mindegyik csapatnak arra kell törekednie, hogy megadott számú átadást végrehajtson, anélkül, hogy elpattanna a labda. A játék során mindhárom csapat végig ugyanazon a területen játszik.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►Javasoljuk, hogy korlátozzuk az átadásokat valamilyen szempont szerint: például csak pattintott átadást lehet adni, vagy nem lehet visszapasszolni annak, akitől a tanuló kapta a labdát

Létszám: 3-4 fő/csapat
Terület: 9 × 5 m-es terület sávonként
Eszköz: kb. 10 m hosszú, 2-3 cm széles gumiszalag

A középvonalnál érintőmagasság felett kifeszítünk egy gumiszalagot. A játékterületet az ábra szerint 3 sávra (részre) osztjuk. Egy-egy csapat szétszórt alakzatban helyezkedik el a kijelölt sávban, a harmadik csapat a középen, a gumiszalag alatt áll fel. A két szélső csapat megpróbál minél több átadást végrehajtani a gumiszalag alatt úgy, hogy a középen játszó tanulók ne tudják megszerezni a labdát. Lehet passzolni saját csapattársnak is, de az nem számít pontnak.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►A középen álló tanulók között közel egésztávolságnyi hely legyen, amelyet oldalirányú mozgással próbálnak meg fedezni. A középen álló tanulók létszáma lehet kevesebb is, mint a „mezőnyjátékosoké”.
►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy az átadások során keressék a „lyukas helyeket” a hálóban, amelyeket leginkább saját térfeles passzokkal tudják előkészíteni!

Variáció(k)

• Több labda. Egyszerre 2 (esetleg 3) labdával játsszuk a játékot.
• Sávos, 3 csapatos pontszerző. A középső csapat nem egy vonalon, hanem ugyancsak egy sávban mozoghat (32. ábra).

Létszám: 4-5 fő/csapat
Terület: 10 × 10 m-es terület 2 csapat számára
Eszköz: 1 db labda 2 csapat számára

A csapatok célja, hogy a labdával minél többször megérintsék az ellenfél tanulóit. (Nem kidobás!) A támadó, labdás csapat passzokkal közelítheti meg az ellenfél bármely tanulóját. Labdás ember nem léphet és nem vezetheti a labdát. Ha a labdás, támadó csapat leejti a labdát, akkor szerepcsere következik. A védekező, labda nélküli csapat belenyúlhat az átadásokba, hogy megszerezze a labdát.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►Kezdők esetén csökkentsük a játékteret, és könnyen elkapható, nagyobb labdát használjunk!
►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a labda nélküli támadó tanuló szerepe döntő a sikerben! Labdás tanuló nem mozoghat, így ha a labda nélküli társa nem siet a segítségére, megáll a játék.
►A játék 4 fős csapatok esetén nagyon intenzív, ezért fontos megtalálni az optimális méretű pályát, amely nem túl kicsi és nem is beláthatatlanul nagy tanítványainknak. A pályaméretek célszerű megválasztása jó differenciálási eszköz a különböző képességű csoportjaink esetén.

Variáció(k)

• Több labda. Egyszerre 2 labda használatával nehezíthetjük a játékot. Egy-egy labda nélküli támadó tanulónak így egyszerre két labdát kell figyelnie, illetve a labdás tanulónak passzoláskor ellenőriznie kell, hogy:
  ––figyel-e a társ;
  –– a másik labda nem lesz-e zavaró.
• Támadjunk! Mindkét csapatnak van egy-egy labdája. A cél: meghatározott idő alatt minél több ellenfelet megérinteni. Ugyanazt az embert kétszer egymás után nem lehet megérinteni.
• Csapatos csapdázás. A megérintett tanuló azonnal, ott helyben leül, és a későbbiekben segíthet az átadásokban (csapdázásokban) csapattársainak, illetve ki is ejthet másokat. A labda nélküli csapat az átadások akadályozásával próbál labdát szerezni. Az a csapat veszít, amelyiknek először ül az összes tanulója. Ha sikeres érintés után visszaállhatnak az ülő tanulók, akkor előre meghatározott idő után az a csapat győz, amelyiknek kevesebb tanulója ül.
• Fogyasztó. Csak 3-4 ember kezdi a támadást. Akit megfogtak, az is beáll üldözőnek.

Létszám: 4-5 fő/csapat
Terület: 6 × 8 m-es terület
Eszköz: 1 db labda

Az egyik csapat tagjai (a védők) a játéktéren szétszórtan helyezkednek el, míg a másik csapat (a támadók) a játéktér alapvonalánál. Kezdéskor a labda a játéktér közepén van a védő csapatnál. Jelzésre a támadó csapat első tanulója belép a játéktérre, és megpróbálja elkerülni, hogy a védő csapat tagjai megérintsék a labdával, amíg az egyik alapvonaltól a másikig nem ér. Minden támadó tanulónak
egy kísérlete van, utána a csapatok szerepet cserélnek. Az a csapat nyer, amelyik több tanulót tud megérinteni. A védők labdával a kézben nem léphetnek, csak sarkaznak, a megérintett játékosok pedig leülnek a talajra.

Variáció(k)

• Időre játsszuk a játékot. Az óra a kezdő jelzésre indul, az első támadó tanuló ekkor lép be a pályára. Ha megérintették a futó (támadó) tanulót labdával, akkor a következő támadónak kötelező a játéktérre lépni. Az utolsó tanuló labdás megérintésekor állítjuk le az órát, és a csapatok helyet cserélnek. Az a csapat nyer, amelyik hamarabb (kevesebb idő alatt) ejti ki az ellenfél játékosait. A támadó tanulók célja, minél több időt tölteni a pályán.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►Ha a támadó tanulók a teljes alapvonal mentén léphetnek a játéktérre, a védő csapat feladata jelentősen nehezedik. Az újonnan belépő tanulónak lehetősége lesz a labdától távoli ponton pályára lépn

Létszám: 3-4 fő/csapat
Terület: min. 8 × 8 m-es terület (4-4 fő esetén)
Eszköz: 1 db labda csapatonként

A csapatok célja előre meghatározott számú átadás elvégzése, anélkül hogy az ellenfél tanulója megérintené alabdát birtokló tanulót. Ha a védők két kézzel megérintették a labdás tanulót, akkor a másik csapaté a labda.

Variáció(k)

• A játékot nehezíthetjük vagy könnyíthetjük azzal, hogy megszabjuk mely testrészen és hogyan érvényes a fogás. Például csak szemből, két kézzel megérintett játékos esik ki, vagy egyik kézzel a labdát, másik kézzel a lábát kell megérinteni a fogáshoz.
• További nehezítés lehet, ha megszabjuk, mennyi ideig birtokolhatja a labdát egy-egy játékos. Például 3-ig lehet elszámolni, utána már passzolni kell. Ebben az esetben a labda nélküli játékosokon nagyobb a nyomás, hogy oda lépjenek, ahol labdát kaphatnak.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►Hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy emberfogással (minden védő egy-egy támadó mellé áll, és őt követi úgy, hogy lehetőség szerint a labdát is szemmel tudja követni) sikeresebb a labdaszerzés, azaz a társ megérintése, amely elől a támadók elsődlegesen elszakadással (gyors megindulások, irányváltoztatások)
tudnak menekülni.

Létszám: 4–7 fő/csapat
Terület: 4 × 8 m-es terület (4-4 fő esetén)
Eszköz: 1-1 labda csapatonként

A tanulókat mindegyik csapatban megszámozzuk 1-től 4-ig (illetve a létszámnak megfelelően). Az éppen támadó csapat (akinél a labda van) tanulói csak a sorrendben utánuk következő társuknak adhatják a labdát. Azaz „1‑es” csak „2-esnek”, „2-es” csak „3-asnak” és így tovább. Akkor kap a csapat pontot, ha sikerül mindenkinek labdát passzolni, azaz végigér a kör. A védő tanulók megpróbálnak minél hamarabb labdát szerezni, fizikai kontaktus nélkül.

Variáció(k)

• A játékteret két térfélre osztjuk. Az átadásoknak egyik térfélről a másikra kell történnie, azaz az átadó és az elkapó nem tartózkodhat ugyanazon a térfélen.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►Bármely sorszámú tanuló labdát szerezhet. Az ő passzkörük ilyenkor tőle indul és nála is ér véget, azaz neki nem kell az 1-es számú tanulónak passzolnia.
►Hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy a labda átvételéhez keresniük kell az olyan üres helyeket, ahova társuk biztonsággal passzolhat! A „minél közelebb a labdához” megoldás a legtöbb esetben nem célravezető.
►Használjunk számozott mezeket, amennyiben lehetséges!

Míg a korábbi játékokban nem szerepeltek előre meghatározott célfelületek, ahova a labdát el kellett juttatni a pontszerzés érdekében, addig az alábbi játékokban már megjelennek a „kapuk”. A kijelölt célfelület(ek) kezdetben tévesen determinálja (determinálják) a diákok mozgását az általuk „hasznosnak” ítélt játékterületekre. Tanítványaink legtöbbször a kapuk (kosarak) előtti sávokban tömörülnek, a teljes játékteret nem használják ki, akadályozva ezzel a minőségi játék kialakulását. Ahhoz, hogy elkerüljük a kezdeti „tömegjeleneteket” használjunk több kaput vagy nagyon széles (hosszú) célfelületeket
(vonalakat), ezzel vezetve rá a diákokat a pályán való mélységi mozgásra, valamint a pálya méreteinek
kihasználására.

Létszám: 2 + 1 fő csoportonként
Terület: 5 × 5 m-es terület csoportonként
Eszköz: 2 db karika csoportonként

Két karika fekszik egymástól 3-4 méter távolságra. Egy tanuló megpróbálja védeni mindkét karikát a két a támadóval szemben. A támadók labdavezetés nélkül, adogatással megpróbálják valamelyik karikába helyezni (és nem dobni!) a labdát. Aki a labdát a karikába helyezte maradhat támadónak, a másik két tanuló szerepet cserél. Az nyer, aki a legkevesebbszer volt védő.

Variáció(k)

• 2:2 elleni játéknál három karika lehet a célpont.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy nem célravezető karikában vagy a karikához közel állva várni a labdát, hanem az irányváltoztatásokkal, cselekkel, elszakadásokkal történő, sokmozgásos támadás a jó megoldás!

Létszám: 4-5 fő/csapat
Terület: 9 × 6 m-es terület 2 csapat számára
Eszköz: 7-8 hulahoppkarika 2 csapat számára

A karikákat szétszórtan helyezzük el a földön. Legalább 2-3 karikával legyen több, mint egy csapat tanulóinak a száma. Úgy szerezhet pontot az éppen támadó csapat (akinél a labda van), ha a labdát birtokló tanuló egyik lába egyedül van a karikában, azaz nincs ott egy védő lába sem. A védők a támadókkal való fizikai kontaktus nélkülmegpróbálnak minél hamarabb labdát szerezni, azaz az
átadásokat „lefülelni”. Az a csapat nyer, amelyik hamarabb összegyűjti a 10 pontot.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►Hívjuk fel tanítványink figyelmét, hogy a szoros, emberfogásos védekezés készíti elő leginkább a labdaszerzési lehetőséget!
►A labdás csapat tanulói elszakadásokkal (gyors megindulás, induló csel) az üresen álló karika vagy karikák felé fussanak!
Variáció(k)

• Csiki-csuki nincs! A tanuló, nem passzolhatja vissza a labdát annak, akitől kapta.
• Keress egy másikat! Ugyanabban a karikában kétszer egymás után nem lehet pontot szerezni.

Létszám: 3-4 fős csapatok (csapatonként 1 fő dzsóker)
Terület: 6 × 10 m-es terület 2 csapat számára
Eszköz: 2 zsámoly és 1 labda a 2 csapat számára

A játéktér két végéhez közel, középre, két zsámolyt helyezünk el, amelyre a dzsókerek állnak. Ők egyik csapathoz sem tartoznak, bármelyik csapattól kaphatnak labdát. A játék egy pontszerző, ahol a csapatok célja a megadott számú átadás elvégzése leütés nélkül, melynek során legalább egyszer mindkét dzsókernek bejuttatják a labdát. A dzsókerek csak annak a csapatnak adhatják vissza a labdát, akitől kapták. A győzelemhez tehát szükséges az előre megadott számú átadás végrehajtása úgy, hogy legalább egyszer-egyszer mindkét dzsóker labdát kap. Ha a passzok száma megvan, de még nem volt minden dzsókernél a labda, akkor a játék addig folytatódik, amíg nem sikerül mindegyik zsámolyoshoz eljuttatni a labdát. Ennyivel hosszabb ideje van az ellenfélnek labdát szerezni. Labdaszerzés esetén természetesen nullázódik az addig elért átadások száma.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy az átadásoknál keressék az üresen álló dzsókereket, bátran játsszák be az egész játékterületet!
►Labdaátvételkor emeljék fel a tekintetüket, próbálják meg feltérképezni a pályát a passzolások előtt!

Variáció(k)

• Gyors helycsere. Azok a tanulók, akik sikeresen passzoltak labdát a dzsókernek, átadás után helyet cserélnek a dzsókerrel.
• Hatosra belépni tilos! A zsámolyok környékén bójákkal egy körülbelül 2 × 2 méteres területet jelölünk ki, ahova sem támadó, sem védő nem léphet be.

Létszám: 3-4 fő/csapat
Terület: 4-5 m-es átmérőjű kör 2 csapat számára
Eszköz: 1 db zsámoly, 1 db labda a 2 csapat számára

Egy 4-5 méter átmérőjű kör közepére helyezett zsámoly tetején áll egy tanuló. A zsámoly körül helyezkednek el a támadó és védő tanulók úgy, hogy minden támadóhoz jut egy védő. A labdás csapat célja (labdavezetés nélkül) átadásokkal bejuttatni a labdát a zsámolyon állónak, aki csak annak a csapatnak passzolhatja vissza, akitől kapta. Mivel minden támadóra jut egy védő, fontos, hogy a támadók
sok mozgással, elszakadásokkal fussanak olyan területre, ahol labdát kaphatnak.

Variáció(k)

• 2 emberes zsámolyos pontszerző. Kezdetben játszhatjuk 2 fős csapatokkal, ahol intenzívebb a labda nélküli játékos mozgásos szerepe abban, hogy labdát kaphasson, hiszen ha nem nála van a labda, tudhatja, hogy csak ő szakadhat el a védőjétől, csak ő lehet az, akinek passzolhat a társa.
• Falzsámolyos pontszerző. A zsámolyt tehetjük a falhoz, így nem lehet körbe mozogni, nagyobb szerep jut a szélességi mozgásoknak.
• Zsámolyos pontszerző megkötésekkel. Eleinte megköthetjük, hogy a támadók egymásnak nem passzolhatnak, csak a zsámolyon állónak. Később történhet egymás közötti átadás is (34. ábra), sőt, kérhetjük, hogy mielőtt bepasszolják a zsámolyon állónak, minden játékosnak érintenie kell a labdát. További megkötés lehet, hogy a tanulók egymás között csak pattintott átadást adhatnak, hiszen abban az esetben sokkal nehezebb labdát szerezni.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►Hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy a zsámolyon álló tanuló könnyedén tud a labda irányába fordulni, azaz az átadások ne csak a zsámoly egyik oldala előtt történjenek, hanem minden irányból, a játéktér teljes kihasználásával!
►A védők próbáljanak arra figyelni, hogy tekintetükkel ne a labdát, hanem az emberüket kövessék, törekedjenek arra, hogy végig érintő távolságban legyenek a támadójuktól!
►Bár a későbbi labdajátékok során nem kifizetődő, ebben a játékban eleinte kérjük tanítványainkat, védőként támadójukkal szemben maradjanak (háttal a zsámolyos tanulónak), és védő lábmunkával próbálják követni mozgásukat! Ha úgy érezzük, hogy tanítványaink megfelelő lábmunkával és figyelemmel
rendelkeznek, kérhetjük, hogy a védővel teljesen szemben lévő pozíciójukból kicsit forduljanak és lépjenek oldal irányba, mert így már a passzolót is tudják figyelni egyidejűleg.

Létszám: 3-4 fő/csapat
Terület: 6 × 10 m terület 2 csapat számára
Eszköz: 4 különböző célfelülethez szükséges eszköz, ez lehet karika, zsámoly, svédszekrény…

Elhelyezzük az eszközöket a játéktér tetszőleges helyén. A játék célja átadásokkal eljuttatni a labdát ahhoz az eszközhöz, amit a pedagógus kijelöl. Egy támadáson belül többször is lehet célfelületet módosítani.

Variáció(k)

• 2 karikás pontszerző. Térfelenként 2-2 karikát helyezünk el a pálya két végén úgy, hogy az alapvonaltól 1-2 méterre, egymástól pedig körülbelül 3-4 méterre legyenek. Ezzel gyakorlatilag kijelöltünk egy határozott támadásirányt mindkét csapatnak (egymással ellentétes irányút), ami nagyon is jellemző a labdajátékokra. Ebben az esetben taktikai értelemben felemeltük a játékot a III. szintre, bár II. szintű játékként is remekül alkalmazható. (Ennek a játéknak alkalmazhatjuk azt a verzióját is, ahol a pontszerzéshez egy támadáson belül mindkét karikába le kell tenni a labdát.)

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Hívjuk fel tanítványaink figyelmét arra, hogy:
►lehetőség szerint védőként a karika és a támadó közé helyezkedjenek;
►támadás során használják ki a pálya szélességét (adjanak oldalirányú átadásokat);
►ha náluk van a labda, minden csapattag támadjon, ha elvesztették, minden csapattag fusson vissza védekezni!

Létszám: 3-4 fő/csapat
Terület: 8 × 8 m-es terület
Eszköz: 1 db labda 2 csapat számára

A hagyományos pontszerző szabályai szerinti játék, melyben az alapvonallal párhuzamos, attól számított 2 méteres sávban lehet pontot szerezni, a bent álló társnak bepasszolt labdával. A labdát csak adott átadást követően, a levegőben lehet megszerezni, tehát azt az ellenfél kezéből kivenni nem szabad.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy nincsen kapus szerepkör, azaz senki sem időzhet folyamatosan a sávban labdára várva, és nincs előre kijelölt tanuló sem, akinek passzolni kell!
►Minél kevesebb tanuló lehet a sávban, annál nehezebb a pontszerzés. Ugyancsak nehezítjük a játékot, ha a sávban tartózkodás lehetséges időtartamát csökkentjük. A legnagyobb kihívást az jelenti, ha az átadás pillanatában érkezik a labdát elkapó tanuló a sávba.

Variáció(k)

• A játékot játszhatjuk olyan megkötéssel, hogy az alapvonal mögött egy időben legfeljebb 1 ember tartózkodhat, ő is csak 3 másodpercig.

Létszám: 5-6 fő/csapat
Terület: 15 × 15 m-es terület 2 csapat számára
Eszköz: 1 db kis medicinlabda tanulónként + 1 db röplabda a 2 csapat számára

A csapatok csak a medicinlabdával érinthetik a röplabdát. Céljuk egy általunk meghatározott helyre juttatni a labdát, ez lehet például kosárlabdapalánk, kapu, bordásfal. Ha alabda lekerül a földre, csak a medicinlabdával érintve vehető fel két vagy három ember együttműködésével (az a csapat teheti ezt meg, aki először rátette a medicinlabdát a játéklabdára).

Variáció(k)

• Ne pattanjon a labda! A pontszerzés értékét megduplázhatja a csapat, ha pattanás nélküli összjáték után sikerül célba juttatnia a labdát.
• Visszapattanó. A pálya két végére (esetleg egy svédszekrényre) teszünk egy-egy kiskaput, körülbelül 2 méterre a faltól, szembefordítva a fallal. Csak a falról a kapuba pattanó labdáért jár pont.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►Ügyeljünk arra, hogy ne válasszunk túl nehéz medicinlabdát a tanulóknak! Fiatalabbnál a kosárlabda is tökéletes választás.

Létszám: 12-15 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 4-5 különböző méretű és anyagú labda (esetleg frizbi, dobókorong)

A játék során három területet hozunk létre. Egy csapatból mindhárom területen állnak játékosok, akik nem léphetnek a másik két területre. A játék célja, hogy átadásokkal eljuttassák a labdát (labdákat) a támadó harmad végén elhelyezett bójákhoz és azokhoz hozzáérintsék. Amikor ez sikerült, a labdát át kell adni az ellenfélnek.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►Megadhatjuk, hogy a különböző harmadokban milyen technikával vagy szabályok mentén szabad továbbítani a labdát. (Például csak két kezes pattintott átadás vagy csak felső egy kezes hajítás engedélyezett.)