Testnevelésórán gyakran tapasztalt jelenség, hogy nehézséget jelent megértetni és megtanítani az
üres helyekre és területekre futást, az átadások hatékony technikai kivitelezését és taktikai szerepét a játék összképe és élvezhetősége szempontjából. A diákok – elsősorban a pontszerző játékok esetében – a labda körül csoportosulnak szinte egy kupacban. A labdát úgy követik, mint egy rajzó méhkas, egy nagyjából 2 méteres sugarú körben. Ez tipikusan annak a jele, hogy a fenti tényezőkkel nincsenek tisztában a játék célját, annak taktikai összetevőit illetően.
Miután az I. szinten a tanulók tapasztalatot szereztek a játéktéren való helyezkedésről, a különböző játékok ritmusáról, a társakkal létrejött eszközös és nem eszközös kapcsolódásokról, a II. szinten, komplexebb, taktikailag kifejezhető környezetben, új tanulási célok mentén alkalmazzák őket.
Ebben a fejezetben olyan módosított pontszerző és „cica” játékokat mutatunk be, amelyekkel elősegíthetjük a játéktér kihasználását, valamint az üres területre futások és irányváltoztatások céltudatos elsajátítását a minél hatékonyabb átadások érdekében. A sikeresség érdekében szinte csak kis játékok, tehát kispályán, alacsony létszámmal játszott (2-4 fő alkot egy csapatot) játékok gyakorlását javasoljuk (A „kis játékok” jelentőségére felhívtuk a figyelmet az 1.6 alfejezetben (A játékok oktatásának módszertani szempontjai) is. A 2:2 elleni játék gyakran komoly kihívást jelent a tanulóknak, mert megállás nélküli, gyors és intenzív helyezkedést, valamint magas szintű technikai végrehajtást igényel. A 3:3 és 4:4 elleni játék már jóval
összetettebb lehet, a több taktikai lehetőség élvezhetőbb mérkőzéseket eredményezhet, ezért javasoljuk az alábbi pontszerző játékok esetén (ahol lehetséges, például zsámolyos pontszerző) mindhárom verziót kipróbálni.

• A különböző játékterek lehetőséget biztosítanak az eltérő létszámú csapatalakításra. Azaz, amíg az egyik pályán 3:3 elleni játékot játszanak tanulóink, addig a másik pályán 4:4 diák játszik, ami segít alkalmazkodni az osztálylétszámhoz.
• Mind az eltérő létszámú csapatok, mind az izolált játékterek kiváló alkalmat teremtenek a differenciálásra. A több kisebb játéktéren játszhatjuk egy játék eltérő nehézségű variációit, vagy akár játékterenként más és más játékot.
• Páratlan létszámnál, kijelölhetünk egy „dzsókert”, aki mindig a támadó (esetleg védő) csapattal van, így elősegítve az emberfölényes helyzetek kialakulását.
• A legtöbb játékot lehet labdavezetéssel játszani (kézzel, lábbal), azonban ha labdavezetés nélkül játszatjuk a játékokat, akkor szükségszerűen több mozgással gyakorolnak a tanulók, jelentősen megnő a labda nélküliek felelőssége a játék folyamatossá tételében.
• Ha nehezen megvalósítható a labdavezetés kiiktatása, használhatunk rögbilabdát vagy frizbit. Mindkét esetben – a labdavezetés hiánya miatt – remekül érzékelhető tanítványaink számára, milyen fontos, hogy olyan sávba mozogjanak a labdához képest, ahol nincs védő. Emellett meglehetősen fontos kiemelni, hogy a labda (frizbi) elkapásáig mozgásban kell lenni, ne álljanak meg korábban, mert akkor a védő utoléri a mozgó támadót.

A táblázatban nem szerepel elkülönítve sem az „Energiabefektetés tudatossága”, sem a „Saját testtel kapcsolatos tudatosság”. Ezekben a játékokban már elkülöníthetetlenül jelennek meg azok az összetevők, amelyek önálló megjelenítésére kísérletet tettünk az I. szinten. Az olyan összetevők, mint például a labdavezetés, passzolás vagy ritmusváltás szerves részeivé válnak a játékoknak, tehát nem külön megjelenítendő fejlesztési célként vannak jelen. További magyarázatot igényel, hogy miért szerepel külön
a „Kapcsolat az eszközzel” oszlop a táblázatban. Az emberfölényes helyzetek gyakorlását célzó „cica” játékoknál a fejlesztési célt elsősorban a jó ritmusú, pontos, a társ mozgását kiszámítani képes átadások gyakorlását jelenti. A pontszerzőknél viszont már a játékhelyzetek megoldásához szükséges bonyolultabb manipulatív készségekről, technikai elemekről beszélünk. A pontszerző játékok az egyszerűbb, emberfölényes helyzetekhez képest már elszakadások és átadások sorozatát jelentik. Az I. szinthez
képest ez jelentős előrelépés a játékok összetettségében, ezért mi ezzel hangsúlyozzuk a minél gyakoribb, labdával történő gyakorlás fontosságát.
Bár a táblázatban a pontszerző játékok előrébb szerepelnek a „cica” játékoknál (követve az I. szinten használt sorrendet, azaz a térbeli tudatosság után következnek a további összetevők), javasoljuk, hogy ezek előzzék meg a pontszerzők alkalmazását. Ennek megfelelően a játékok sorrendjében is előrébb kerültek a „cica” játékok, és csak azok után következnek a pontszerzők.

A játéktér támadó/védő szerepek szerinti szélességi és mélységi kihasználása

Emberfölényes helyzetek megoldásai:
− két vagy több ember kapcsolata összehangolása támadásban
− dinamikusan változó támadó-védő szerepkörök alkalmazása

Pontszerzők 
− előre meghatározott célfelület nélkül
− statikus célfelülettel (nagy/több célfelület)

„Cica” játékok (emberfölényes helyzetek)

Támadók:
− labda nélküli játékosok üres területre mozgása
− „add és fuss!” alkalmazása

Védők:
− az emberfogásos védekezés alapjainak megismerése

Támadók:
− két játékos közötti távolság megteremtése
− ritmusváltások, irányváltások alkalmazása 
− védővel szembeni átadások

Védők:
− labdás emberrel szembeni védekezés
− passzsáv védésének megjelenése