A III. szinten dominánsan sportágspecifikus mozgások jelennek meg sportjátékközi taktikai játékszituációkban. Ha úgy tetszik, a fejezetben módosított sportjátékokat mutatunk be, mivel célunk volt
olyan játékokat összegyűjteni, amelyek több sportág gyakorlására is megfelelőek. Így a sportági mozgások közötti gyors váltásokat is lehetővé teszik (például kosárlabdában egy „add és fuss!” helyzetet követhet egy foci-kényszerítőre építő játék). A III. szinten minden, korábban külön tudatosított összetevő egyszerre, komplexen jelentkezik, így a játékok összetettségén csorbítanánk, ha bármelyiket is kiemelnénk.
Ebben a fejezetben a II. szinttel ellentétben:
–– kicsi játékterek helyet már nagy pályákon zajlanak a játékok;
–– a térfeleken előre megjelölt célfelületekben kell pontot szerezni;
–– a kapuk és kosarak száma és mérete közelít, vagy sokszor megegyezik a szabályos sportjátékban leírtakkal;
–– 2-4 fő helyett már 5-6 (esetenként több) fős csapatok vesznek részt a játékban.
Szinte mindennapos a létszám és a pályaméret problémája, amikor csoportunk számára nem elegendő a rendelkezésre álló terület. A módszertani ajánlások során kifejtett elveknek megfelelően a III. szinten is olyan játékokat gyűjtöttünk, ahol a játékban éppen részt nem vevő játékosok is részeseivé válnak a játéknak, tehát minden tanulónak szerepe van a játék során. Emellett több példát is adunk arra, hogyan lehet a pályán lévő és pihenő csapatok cserélődését gyorsan, a játékban való részvétel rövid megszakításával végrehajtani. Sajnos nem mindig sikerül azonos mozgásintenzitást biztosítani minden tanulónak, azonban, még ha időnként alacsonyabb fizikai aktivitással is, de mindenki részese a játéknak.
Továbbra is igaz, hogy a legtöbb játékot lehet ugyan labdavezetéssel is játszani (kézzel/lábbal, sőt floorballütővel is), de komolyabb összjátékkal és több mozgással, több átadással történik a gyakorlás, ha limitáljuk a labdavezetést.
A legtöbb játék nem kimondottan egy csapatsportjáték előkészítő játéka, hanem adaptálhatók a meglévő oktatási célhoz, helyszínhez és adottságokhoz. Sok játék ötletét asportági edzéseken látottak és tapasztaltak adták. Azokat újragondolva megpróbáltuk a testnevelésóra anyagához adaptálni. Az alábbiakban összegyűjtött legtöbb játék alakítható például a kosár- és kézilabdázás, a labdarúgás
vagy a floorball szabályai szerint.
Mivel ezek a játékok meglehetősen hasonlítanak a sportjátékokra, gyakorlatilag lehetetlen lenne az I. és II. szinten használt szempontok szerint felosztani a taktikai összetevőket. Így mintegy ömlesztve bármelyik játék bármelyik fejlesztési cél elérésére használható, de néhol lehetőség van bizonyos összetevők hangsúlyosabb megjelenítésére (például korfball jellegű játékok esetén átadásokkal történő gyorsindulás gyakorlása). Azonban az adott játéknál ügyeljünk arra, hogy legfeljebb két olyan tanulási célt adjunk
meg, amire tanulóinknak figyelniük kell.
Megemlítendő még, hogy a nagypályás sportjátékoknak szinte kivétel nélkül van egy kispályás „testvérük”: strandkézilabda, streetball, strandröplabda, … A nagypályás és a kispályás változat között hasonló a kapcsolat, mint a kis játékok és az egész pályás játékok között.

Létszám: teljes csoport 4 csapatra osztva
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 4 db kapu és 3 labda, minden tanulónak 1-1 jelölő mez (4 különböző színben)

A játék bizonyos szempontból kakukktojás a III. szinten, ugyanis nem minden tekintetben igazak rá a bevezetőben leírtak. Ennek ellenére a játék hatékony végrehajtása komoly mozgástapasztalatot igényel tanítványainktól, ezért „préseltük be” a III. szintű játékok közé. A játéktér négy sarkára helyezzük el a négy kis kaput úgy, hogy a pálya középpontja felé nézzenek! A csoportot négy csapatra osztjuk, a csapatok különböző színű mezeket kapnak, és beállnak egy-egy kapuba. Mindegyik csapat a saját kapuját védi a játék során, de bármelyik másik 3 kapuba szerezhetnek gólt. A játékot a választott sportág szabályai szerint játsszuk.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►Eleinte egy labdával kezdjük a játékot, amit hamarosan még további labdák kövessenek! A több labda több összjáték és gólhelyzet kialakítását teszi lehetővé. A játék hasznossága leginkább a nagyszámú labdás érintkezés, átadások, emberfölényes helyzetek kialakulásában van.
►Több labda esetén sok találat születik, amit nehéz egy embernek követni. Ezért ez a játék kiváló lehetőség arra, hogy alkalmazzunk indirekt oktatási módszereket, például kérjük meg a csapatokat, hogy hangosan számolják a találataik számát, illetve, hogy a szabálytalanságokat önállóan kövessék és
reagáljanak rá.
►Kapus játékok (kézilabda, floorball, labdarúgás) esetében javasoljuk, hogy ne legyen „kapus”. Mindenki a mezőnytanulókra vonatkozó szabályok szerint mentheti a labdát (foci és floorball játéknál kézzel senki sem érhet a labdához). Ha van kijelölt tere (zónája) a kapusnak, akkor ott mindig csak egyetlen tanuló tartózkodhat.
►Hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy azokat a célfelületeket érdemes kiválasztani támadásra, ahol kis létszámú a védelem, tehát folyamatosan, felemelt tekintettel próbálják „átlátni” a pályát, és ahol üres terület keletkezik, csapjanak le rá!

Létszám: 4-6 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 2 db célfelület és 1 labda a 3 csapat számára

A pályán a kapuk (kosarak) előtt feláll egy-egy csapat („A” és „B”). A harmadik csapat („C”) a pálya közepéről indítja a támadást a választott kapu felé (például „A” irányába). Amikor „C” befejezte a támadást, akkor a kapu (kosár) előterében marad pihenni, amíg „A” csapat támad „B” ellen. A támadás befejeztével „A” csapat pihen, amíg „B” támad „C” ellen. Az a csapat győz, amelyik a legtöbb pontot szerzi.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►Fontos, hogy a 3 csapat tanulói jól megkülönböztethetők legyenek egymástól.
►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a „pihenő” csapat ne passzívan várja a támadást, hanem vegyék fel a megbeszélt védekező pozíciót, felállást! Így a támadó csapatnak a rendezett
védekezés ellen nehezebb a támadás.

Létszám: 8-10 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 1-1 célfelület és 1 labda a 2 csapat számára

A csapatokat két csoportra osztjuk, egyik a támadó, másik a védekező térfélen helyezkedik el. (Így mindkét térfélen mindkét csapat képviselteti magát.) A tanulók a félpálya vonalát nem léphetik át. Ha az „A” csapat támad, és a „B” csapat védői megszerezik tőlük a labdát, akkor legkésőbb a félpálya vonalánál át kell passzolniuk azt a túloldali csapattársnak, akik befejezik a támadást. Azaz a csapat egyik fele csak védekezik, a másik fele csak támad. Félidőben szerepcsere következik.

Variáció(k)

• Több labda! Legfeljebb két azonos labda használatát javasoljuk és csak komoly sportági ismeretekkel rendelkező csapatoknál. A képzetlenebb csoportoknál azintenzitás növekszik ugyan, de a játék minőségének rovására.
• Kosárfoci. A játéknak létezik olyan változata is, amelyben két különböző labdát, a labdához tartozó sportági felhasználás szerint alkalmaznak. Ilyen például a „Kosárfoci”, ahol a kosárlabdát csak kézzel lehet érinteni és a kosárlabda gyűrűbe bedobva lehet pontot elérni, míg a focilabdát csak lábbal érintve kiskapura játsszák. Ez a játékváltozat inkább csak érdekesség, közvetlenül nem feltétlenül segíti a taktikai elemek alkalmazását.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►Mivel az egyes csoportoknak megvan a domináns szerepe (védő vagy támadó tanulók), ezért még a játék kezdete előtt tudatosítsuk tanulóinkban a szerepkörökhöz tartozó feladataikat! A játék során – azon a térfélen, ahol nincs labda – van idő „rendezni a sorokat”, újra felvenni a megfelelő pozíciót.
►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a támadás befejezése után még nincs (átmeneti) pihenő! Ha ugyanis a labdát sikerül visszaszerezni, mielőtt azt az ellenfél a túlsó térfélre juttatja, akkor újabb pontszerzési lehetőséghez jut a csapat.

Létszám: 8-10 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 1-1 célfelület és 1 labda a 2 csapat számára

Két csapatot hozunk létre („A” és „B”), majd azokat további két csoportra osztjuk („A1” és „A2”, illetve „B1” és „B2”). „A1” és „B1” a pályán helyezkedik el, míg a másik két csoport az ellenfél kapuja, kosara, vagyis az alapvonala mögött várakozik. „A1” csapat támad a kiválasztott sportág szabályai szerint. Ha pontot szereztek, vagy elvesztették a labdát, a támadás végeztével, helyet cserélnek az alapvonal mögött várakozó csapattársaikkal („A2”-vel). Az eddig pihenő csapat fut védekezni, míg a társaik az alapvonal
mögött várják a következő támadás végét.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►A játék a pihenőidők ellenére nagyon gyors, intenzív, így fárasztó. Ezért ne tervezzünk hosszú játékidőt, ezzel a felállással!
►A pihenőből érkező csapat csak a felezővonal átlépése után (saját térfelén) kezdje meg a védekezést, a labdaszerzést. Ha a félpálya előtt megszerzik a labdát, akkor könnyedén káosz alakulhat ki a cseréknél.
►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a védekező tanulók késve és rendezetlenül tudják felvenni a pozíciót, ezért érdemes gyors és határozott átadásokkal indítani a támadást!

Létszám: 4-6 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 1 célfelület és 1 labda a 2 csapat számára

Az ismert streetball játék alapötlete könnyen átültethető bármely csapatsportjáték szabályaira, azaz két csapat egy célfelületre játszik (például „egykapuzás”). A játék során jól elkülöníthetőek a különböző taktikai helyzetek, ezért remekül alkalmas taktikai jellegű megkötések gyakorlására. Ilyen lehet például:
–– egy támadás alatt mindenkinek érintenie kell a labdát a pontszerzéshez;
––minden átadást követően történjen a kapu vagy gyűrű felé irányuló befutás;
–– legalább egy passznak létre kell jönnie az egyik oldalvonaltól a másikig.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►A le- vagy kipattanó labda megjátszásának szabályait, valamint a pontszerzés utáni kezdést feltétlenül egyeztetni kell. Lehetőség szerint olyan szabályokat használjunk, amelyek az adott sportjáték dinamikáját megtartva, gyors egymás utáni akciókat engedélyeznek! Például kosárlabdánál a labda- vagy
lepattanószerzés esetén ki kell vinni a labdát a 3 pontos vonal csúcsánál kialakított területre (esetleg a kezdőkörbe), mintegy imitálva a másik térfélre való átjuttatását a labdának.

Variáció(k)

• Egy kapus bajnokság. Több kapunál, palánknál zajlanak mérkőzések egy időben. A játékot mindegyik kapunál/kosárnál egyszerre kezdik. A cél nemcsak a közvetlen ellenfél legyőzése, hanem az összes csapat közül az előre meghatározott pontszám leggyorsabb elérése. Kérjük meg tanítványainkat, hogy hangosan számolják az eredményt!

Létszám: 4-6 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 1-1 célterület tiltott zónával és 1 labda a 2 csapat számára

A játéktér két alapvonalánál kijelölünk egy kapus zónát, ahova se a védők, se a támadók nem léphetnek be (például kézilabdapályán a 6-os vonal mögötti terület). Pontot úgy lehet szerezni, ha az átadás pillanatában egy (egyetlen egy!) támadó tanuló belép vagy befut a kapuelőterébe és ülőhelyzetben kapja el a labdát.

Variáció(k)

• Kezdetben könnyíthetünk a „bejátszáson”:
  ––Meghatározott időt (5 mp vagy 3 mp) várakozhatnak a tanulók a kapu előtérben.
  ––A belépő tanulónak nem kell leülnie, elég álló helyzetben fogadnia a bejátszott labdát.
• Nehezítésként meghatározhatjuk az átadás technikáját (például pattintott átadás, felugrásos lövés).

Létszám: 3 fő/csapat (+ 3 védő)
Terület: minimum 6 × 12 méteres terület
Eszköz: 6 db bója, 1 db labda + valamilyen eszköz arra az esetre, ha nem a terem tartozéka (palánk,
kiskapu) a célfelület

A játékteret bójákkal, hossztengelyre merőlegesen, három egyenlő méretű zónára, harmadokra osztjuk. A három támadó az alapvonal mögött helyezkedik el egy labdával. A három védő egy-egy zónában, ahol csak a saját területén védekezhet, azt nem hagyhatja el. A három támadónak a pálya első zónájában 4 átadást kell úgy elvégezni, hogy a védő ne tudja megszerezni (vagy elérni) a labdát. A második zónában csak 3 átadást kell végrehajtani, míg a harmadik zónában a 2 átadás után pontot kell szerezni, legalábbis kísérletet kell tenni rá.

Variáció(k)

• A játékot nehezíthetjük azzal, hogy az első zónában 1, a másodikban 2, míg a harmadik zónába 3 védőt állítunk. Nyilvánvalóan ebben az esetben eltekinthetünk a passzok ilyen megkötésétől, de érdemes valamennyire limitálni az átadások számát.

Létszám: 5-6 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 1-1 célfelület és 1 labda

Két azonos létszámú csapatra osztjuk a tanulókat. A megbeszélt szabályok szerint kezdik a kiválasztott
sportjátékot játszani. A pontot szerző tanuló a pontszerzés után átáll az ellenfélhez, ezzel emberfölényes helyzetet kialakítva. Előfordulhat, hogy egy csapat kettős emberelőnybe kerül, ha a hátrányban lévő csapat eredményes volt. Mivel egyáltalán nem biztos, hogy az a játékos fog visszakerülni, aki átállt, a csapatok folyamatosan cserélődnek, átalakulnak.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►A csapatalakításnál nagyon figyelni kell az azonos erősségű csapatok kialakítására, mert ellenkező esetben a erősebb csapat létszáma túl alacsony lesz. Még figyelmes csapatalakításkor is előfordulhat a fentebb említett szituáció, ilyenkor közbe kell lépni, az átállások módját meg kell változtatni!
►Hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy az emberfölényes helyzetben mindig marad legalább egy tanuló védő nélkül, akinek könnyebb a labdát passzolni!

Variáció(k)

• Ki álljon át? Nem a pontszerző tanuló áll át a másik csapathoz, hanem minden pontszerzés után egy előre megbeszélt sorrendben állnak át tanulók. Vagy a pontot vesztett csapat választhat, hogy kit szeretnének csapattársnak. Az utóbbi változatot nem javasoljuk akkor, ha csak egy tanuló rendelkezik kiemelkedő tudással, mivel ebben az esetben mindig őt fogják kérni a csapatok.
• 4 perces esélykiegyenlítő. Kispályás játéknál (például floorball, kispályás foci) megbeszélünk egy sorrendet a játékosok között, ahogyan elhagyják majd a pályát. Egy játékos a 2. perc végén, egy másik pedig a 3. perc végén jön le. Közben él az a szabály, mely szerint a gólszerző is leül arra a 4 perces menetre. Természetesen, ha a gólszerző az eredetileg tervezett „pályaelhagyó”, úgy nem kell egy újabb játékosnak lemennie a játéktérről. Javasoljuk, hogy az egymást követő mérkőzéseknél más és más legyen a játékosok sorrendje, mert így biztosan ki fog alakulni olyan helyzet, amiben a kevésbé képzett vagy agilis tanulók maradnak a pályán, olyanok, akik amúgy ritkábban tapasztalják meg az adott játék dinamikáját.

Létszám: 8-10 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 1-1 célfelület és 1 labda a 2 csapat számára

A csapatokat két csoportra osztjuk, egy-egy csoport (mezőnytanulók) a pályán helyezkedik el, míg a másik
két csoport egy-egy oldalvonal (esetleg az alapvonal) mentén. A mezőnytanulók a kiválasztott sportág szabályai szerint elkezdik a játékot. A játék során a pályán lévő tanulóknak lehetőségük van az oldalvonal mellett álló csapattársaknak passzolni a labdát, ezzel segítve az emberfölényes helyzet kialakítását. Az oldalvonalon kívül/kívülről azonban:
–– az ellenfél tanulója nem szerezhet labdát,
–– az oldalvonalas tanulók nem szerezhetnek pontot (gólt, kosarat),
–– kézi- és kosárlabdázás esetén az oldalvonalnál álló tanulók nem pattinthatják le a labdát.
Bizonyos idő után a játéktéren lévő tanulók és az oldalvonal mellett álló társaik helyet cserélnek.

Variáció(k)

• Jobban képzett tanulóknál a két csapat oldalvonalas tanulói felváltva (ellenfélként egymás mellett) is állhatnak egy-egy oldalvonal mentén.
• Ha csak 1 vagy két tanulónk van az oldalvonal mentén, akkor alkalmazhatunk folyamatos cseréket is. Ilyenkor az a tanuló, aki az oldalvonalasnak passzolt, kijön a pályán kívülre, az oldalvonalas tanuló pedig az átadás után befuthat a pályára játszani.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►Ha a játéktéren lévő tanulók nem vezethetnek labdát, akkor sokkal többször kényszerülnek az oldalvonalas tanulóknak passzolni.
►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy az oldalvonal mentén elhelyezkedő tanulók is mozogjanak együtt a labdával, azaz ne egy helyben várják az átadást! Ezzel segítik az emberfölényes helyzetek kialakulását, valamint a gyorsindulás megértését és gyakorlását.
►Kezdő tanulóknál a teljes oldalvonal mentén, valamint az alapvonal kapuig (palánkig) tartó részén is mozoghatnak a tanulók. Így az ellentámadásnál nem kell (túl) hosszú átadásokkal indítani.

Létszám: 4-6 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 1-1 célfelület és 1 labda a 2 csapat számára

Két egyforma létszámú csapatot alkotunk, mindkét csapatban mindenkinek adunk egy számot 1-5-ig (vagy addig, ahányan alkotják a csapatot). A tanulók ebben a sorrendben fognak pályára lépni akkor, amikor az ellenfélkosarat szerzett velük szemben. A játékot a két 1-es számú tanuló 1:1 ellen kezdi, kosár esetén a védő csapatba beáll a 2. számú játékos. Így 2:1-es, emberfölényes helyzet alakul ki, amely során – amennyiben – kosár születik, úgy a kosarat elszenvedő (védő) csapatba áll be 2. számú játékos. A játék így folytatódik, amíg mindenki pályára nem lép.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►Az első néhány tanuló sorrendjét gondosan válasszuk ki, hogy lehetőleg ne alakulhasson ki 3:1 vagy 4:1 elleni játék. Emellett előfordulhat, hogy sokáig nem születik kosár, ilyenkor bátran beállíthatjuk mindkét csapatba a soron következő játékosokat.
►A játék során kialakuló emberfölényes helyzetekben korlátozhatjuk a labdavezetést (például csak félpályáig engedélyezzük), vagy akár meg is tilthatjuk az összes emberfölényes helyzetre vonatkozóan.

Létszám: 5-6 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 4 db célfelület és 2 labda a 4 csapat számára

A pályán több célfelületet (kaput, kosárpalánkot) állítunk fel keresztben. 4 csapatot alakítunk, amelyek a választott sportág szabályai szerint játszanak keresztbe. A két-két csapat jelzésig egymással játszik, csak azután történik csere (például tanár által választott párosítások: kék-lila foci, zöld-sárga kosárlabda). A játék elsősorban a különböző sportágakra jellemző mozgások gyakorlására alkalmas, gyors sportágváltásokkal.

Létszám: 5-7 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: kiválasztott sportágakhoz illeszkedő labda a 2 csapat számára

A játékterületet 3 közel azonos részre osztjuk. Ezáltal kialakul egy-egy kapu (kosár) előtti, illetve egy köztes, felezővonal körüli tér. A kapuk előterében és a középső téren más-más sportjáték szabályai szerint kell játszani. Például: A kézilabdapályán a két 9-es vonal között az átadásokat kézzel kell végrehajtani, míg a 9-esen belül lábbal történik a játék. Vagy a kosárlabdapályán a 3 pontos vonalon kívül a kosárlabda szabályai érvényesek, míg a vonalon belül röplabda érintésekkel lehet passzolni és pontot szerezni. Palánk: 1 pont, gyűrű: 2 pont, kosár: 5 pont.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►A kéz és láb hirtelen változó használata szórakoztató kihívás a tanítványaink számára. A balesetek elkerülése érdekében fontos, hogy a különböző zónákban betartsák a kéz és láb használatának szabályait.
►Kéz és láb használatánál ügyeljünk a labda kiválasztására! Gondoljuk végig, hogy:
– milyen méretű labda megfelelő a lábbal és kézzel történő átadáshoz egyaránt;
– a labda lábbal történő továbbításhoz is elég nehéz-e!
►Lépésszabály rögzítéséhez és a kétszer indulás elkerülésének gyakorlásához tanulságos a kosár- és a kézilabda keverése! (A 3 pontos zónán belül a kosárlabda, azon kívül a kézilabda szabályai érvényesek.)

Variáció(k)

• Fele rögbi. Érdekesség gyanánt javasoljuk a rögbiből átvenni azt a szabályt, amely szerint a támadás irányához képest csak hátrafelé szabad passzolni. Kezdetben komoly problémát okoz a tanulóknak ennek betartása, később viszont további taktikai lehetőségeket hordoz magában a megkötés (például kézilabdában használthoz hasonló „húzás”).

Létszám: 5-7 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 1 db labda kiválasztott sportágakként a 2 csapat számára

Mindkét alapvonalnál elhelyezünk különböző labdákat és/vagy szereket (rögbi-, kosár-, focilabda, frizbi, …), majd különböző célfelületeket jelölünk ki (palánk, oldalára állított zsámoly, alapvonal…) A játék a játékvezető által (vagy sorsolás útján) meghatározott labdával és szabályokkal kezdődik. Az első eredményes támadás után az a csapat választhat labdát (sportágat), aki a pontot kapta. A labdacsere után kezdhetik a támadást a választott sportággal és annak szabályaival.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►A gólszerzés lehetőségét könnyítsük (például széles kapu, alacsony kosár), hogy minél többször legyen labda-, illetve sportágcsere!

Variáció(k)

• Nagyon jól alkalmazhatóak mind a „3 csapat a pályán” játék, mind a „Váltó sportjáték” szabályai, hiszen a pihenő csapatoknak van idejük megbeszélni, hogy melyik szerrel folytatják a játékot!

Támadó/védő helyezkedés a célfelület által meghatározottan

Támadó/védő szerepkörök tudatos alkalmazása

Több ember kapcsolata támadásban, védekezésben

Sportjátéknak megfelelő technikai elemek tudatos alkalmazása

Pontszerzők kicsi/kevés célfelülettel

Oldalvonalas játékok

Többcsapatos játékok

Korfball jellegű játékok

„Cserejátékok”

Kevert játékok

Támadók:
− labda nélküli játékosok célfelület által meghatározott üres területre mozgása
− „add és fuss!”célfelület által meghatározott alkalmazása
− csapatrészek összjátéka 
− erős és gyenge oldal felismerése

Védők:
− az emberfogásos védekezés célfelület által meghatározott alkalmazása
− csapatvédekezés megjelenése