A gyakorlatok sorrendjét az adott szituáció, a jelenlévők igényei és képességei határozzák meg. Érdemes előre összeállítani néhány gyakorlatsort, amelyeket kis változtatásokkal több foglalkozásba is be lehet építeni. Nem kell ragaszkodni egy gyakorlatsorhoz sem, de oktatóként mindig biztonságot ad, ha van mihez visszatérni.
A gyakorlatsor összeállításánál tartsuk szem előtt, hogy mi vele a célunk (bemelegítés, stresszoldás, egy adott ízület átmozgatása, egy izomcsoport erősítése-nyújtása, levezetés…), az óra melyik részébe lehet beépíteni, és mennyi időt vesz igénybe.

Egy foglalkozás általános felépítése:

• Bemelegítés 
• Mobilizáló, erősítő, nyújtó gyakorlatok
• Lazítás
• Egyensúlygyakorlatok 
• Félfordított testhelyzetek 
• Csavarások 
• Pihenés

Természetesen a célnak megfelelően csökkenthetjük a gyakorlatok számát, előfordulhat az is, hogy csak egyetlen gyakorlatot használunk. Például egy hosszabb írásos feladat után végezhetnek a gyerekek egy gerincet mobilizáló gyakorlatot – vagy akár egy csecsemőpózt – feloldva az esetleg feszessé váló tartóizmok munkáját. A tapasztalatunk az, hogy a gyerekek nagyon hamar megtanulják a gyakorlatok jótékony hatásait, és megfelelően használják is azokat.