A testtudat fejlesztésekor minden esetben az egyik első lépés a testet alkotó testrészek felismerése és mozgatási lehetőségeiknek próbálgatása és tudatosítása. Tükör előtt a testrészek megérintése, megnevezése, mozgásainak megfigyelése hasznos, egyben mókás tapasztalatszerzést kínál. Második lépésben az egyes testrészek mozgatásának lehetőségei kerülhetnek a középpontba. A harmadik lépésben a már ismert testrészeket különböző testhelyzetek, testformák, mozdulatok kialakítására alkalmazzuk először megállást követően, később fokozatosan gyorsabb/nehezebb mozgások végrehajtása közben (pl. felugráskor, szökdelés közben).

A folyamatos tudatosítás és sok egyéni ellenőrzés segíti annak követését, hogy a csoportban ki az, akinek több segítségre van szüksége. Vegyes életkorú csoportokban könnyebb a helyzetünk, mivel a pedagóguson kívül a nagyobbak is segítségül hívhatók a megfigyeléses tanulás érdekében. Tapasztalataink szerint a szociálisan hátrányos, illetve a fejlődésben lemaradó gyermekek testtudata, ezirányú szókincse kevésbé fejlett, ezért rájuk kitüntetett figyelmet kell fordítanunk.

Módszertani szempontból hasznos, ha a testtudat fejlesztését célzó foglalkozásokat tükrös teremben szervezzük. Ahol van rá lehetőség, éljünk vele, hiszen a tükör nagyszerű vizuális visszajelzést biztosít a saját testünkre vonatkozóan. A tükör bekapcsolása a feladatokba érdekes tapasztalatokkal gazdagítja a tanítványokat.

Mielőtt elkezdenénk irányított mozgásfejlesztési szempontból vizsgálni a testtudatfejlesztés lehetőségeit, szeretnénk kiemelni a testrészek ismeretét célzó és mozgásos mondókák szerepét. Szerencsés esetben már csecsemőkortól kezdve a családi mindennapok természetes részét jelentik az ölbeli játékok és mondókák. Ezek egy része kifejezetten a test megismerését célozza.

Például:

Itt a szemem, itt a szám, ez meg itt az arcocskám,

jobbra-balra két karom, forgatom, ha akarom.

Két lábamon megállok, ha akarok, ugrálok.

vagy

A fejem, a lábam, a térdem, a bokám,

a térdem, a bokám, a térdem, a bokám,

a szemem, a fülem, az orrom, a szám.

A http://kerekito.hu/ honlapon egyedülálló módszertani tárház és ötletgyűjtemény tárul a tisztelt olvasóink elé a témában.

Testrészek felismerése

1. MUTASD MEG, HOL VAN...! – 1

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
 

Ebben a játékban nagyon érdekes feladatokat fogunk csinálni a testrészeinkkel. Kíváncsi vagyok, hogy ki melyik testrészét ismeri.

Tegye fel a kezét, aki tudja, hogy hol van a könyöke!

Gyorsan mutassa is meg úgy, hogy megfogja!

Hol van a térded? A bokád? A gerinced? A mellkasod?

A hasad? A hátad? A mutatóujjad? A nagylábujjad? ...

Látom, szinte mindenki tudja. Kérdezzek nehezebbet? …

Variációk

• A feladat képzeleti keretét hozzákapcsolhatjuk egy esti mosakodáshoz. Az egyes testrészek imitált „megmosása” segíti a fantázia és a mozgás összekapcsolását.

2. MUTASD MEG, HOL VAN...! – 2 ..M2

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN (ÁLLÁSBAN)  

Szükséges eszközök

• Két dobozba rendezett testrészkártyák, nehézség szerint (2. számú melléklet).

Ebben a feladatban képeket fogok mutatni nektek. Amikor kihúzok egy képet a kalapból, nagyon gyorsan próbáld megtalálni a képen ábrázolt testrészt a testeden. Ha mindenkinek sikerült, akkor mire hármat mutatok, egyszerre kiabáljuk, hogy melyik testrész az!

3. GYÓGYÍTÓ VARÁZSLÓK – 1 

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

Most átváltoztatlak benneteket egy nagy dobbantással gyógyító varázslókká. A varázslók kézrátétellel gyógyítanak. Tapsra szabadon sétáljatok a teremben, és amikor újabb tapsot hallotok gyorsan nézzetek rám, mert mutatom (mondom) melyik sajgó testrészt kell meggyógyítani a kezetekkel magatokon. Készen vagytok? TAPS … TAPS …

Variációk

• A feladatot bármilyen ismert haladómozgással össze lehet kötni.
• A feladatban két kártyát is a levegőbe lehet emelni, amelyek közül a gyerekek egyénileg dönthetnek, hogy melyiket gyógyítják.
• A megállás bármilyen testhelyzetben vagy testformában lehetséges, ahol a kéz szabad marad, s ezzel az alapvető kiindulóhelyzetek is tudatosíthatók (pl. törökülésben, hason fekvésben, térdelésben, terpeszállásban).
• Egymás után (egy egységen belül) akár 2-3 testrész sorrendben történő érintését is kérhetjük.

4. GYÓGYÍTÓ VARÁZSLÓK – 2 

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

Már nagyon sok testrészt ismertek, és varázslóként tényleg mindent meggyógyítottatok eddig. Most nehezíteni fogok. Futással kell haladnotok szabadon a teremben, és tapsra ugyanúgy gyorsan megállni, mint az előbb. Most azonban két testrészt fogok mondani. Az első testrész a gyógyító, a második pedig a sajgó lesz. A gyógyító testrészt kell a sajgóhoz érinteni, hogy elmúljon a fájdalom. Figyeljetek, megmutatom! (A pedagógus fut egy picit, majd tapsol magának, és mond két testrészt: „jobb mutatóujj, bal boka”, egyben bemutatja a „gyógyítást”: a jobb mutatóujját a bal bokájához érinti.) Figyelem, szabadon futhattok!

TAPS … bal kéz, jobb könyök …TAPS … TAPS … jobb boka, bal térdhajlat.

Módszertani javaslatok

• A jobb és bal testfelek rögzítését akkor kapcsoljuk be, ha tudatosan törekszünk az oldaliság kialakítására. Ebben a folyamatban a bal kézre rögzített kis matrica, kendő, karszalag jó szolgálatot tehet a tanulás elején.
• A keresztező mozgások az idegrendszeri fejlesztés szempontjából kitüntetett szerepet képviselnek, ezért törekedjünk az ellentétes oldalak együttes működtetésére.

5. TESTRÉSZÉRINTŐ (ÁLLÁSBAN) 

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

A következő játékban mindenki maradjon a helyén. Tegyétek ki oldalra a kezeteket így, ahogy én. Két testrészt fogok mondani egymás után. Például: jobb könyök, bal térd. Ha kimondtam, akkor próbáld lassan összeérinteni a két testrészed.

Variációk

• A játékot ülésben, fekvésben is játszhatjuk.
• Kérhetünk gyors érintést is.
• Bekötött szemmel fokozottabb hatást tudunk elérni az érzékelési folyamatban.

6. PÁROS TESTRÉSZÉRINTŐ 

PÁRBAN, SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Az előző testrészérintő játékot folytatjuk, de most párokban. Keressetek gyorsan magatoknak olyan párt, akivel egyforma magasak vagytok! Ha megvan, üljetek le és figyeljetek rám! Egymással szemben fogtok felállni így, ahogy Zétivel mutatom. Én megint testrészeket fogok mondani. Ha felismerted a testrészed, akkor érintsd össze a párod ugyanolyan testrészével. Például, ha azt kiáltom, hogy „jobb talp”, akkor a jobb talpatokat kell összeérintenetek.

Variációk

• Két végtag érintése egyszerre (pl. jobb váll, bal kézfej).
• Szabad mozgásból meg kell találnia mindenkinek a párját, és utána megoldani a feladatot.
• Mindig más párt kell találni, és úgy megoldani a feladatot.

7. MUTASD, ÉN IS MUTATOM! 

PÁRBAN, SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Most álljatok egymással szembe! A pár egyik tagja lesz a vezető, aki kitalálja, hogy melyik testrészét mutatja. A társ pedig a követő, aki mindig lemásolja a vezetőt. Döntsétek el, ki lesz az, aki először mutat testrészt! Figyeljetek, bemutatjuk Zsuzsival! Én mutatok neki egy testrészt magamon úgy, hogy megfogom. Zsuzsinak pedig le kell másolnia engem, és a saját testén meg kell érintenie azt a pontot (testrészt), amit én mutatok. Minden második mutatást követően cseréljetek! Kezdjétek el a feladatot!

8. MONDD, ÉN PEDIG MUTATOM! 

PÁRBAN, SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Az előző feladatot fogjuk megismételni azzal a különbséggel, hogy most a vezető mondja a testrészt, a követő pedig megmutatja magán, hogy az hol van! Ellenőrizzétek egymást! Minden második testrész után cseréljetek!

9. SIMON MONDJA 

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Ebben a feladatban a pedagógus vagy egy játékvezető gyermek, szemben áll a csoporttal. Utasításokat mond, amelyeket a gyerekeknek el kell végezniük. Azonban a játékosok csak akkor hajthatják végre a feladatot, ha az utasítás előtt elhangzott, hogy: „Simon mondja”.

(A keresztnevet mindig az éppen játékvezető nevével kell helyettesíteni). Ha nem hangzott el a „Simon mondja” (vagyis a játékvezető neve), akkor mozdulatlanul kell maradni. Aki eltéveszti, az lesz az új játékvezető.

Variációk

• A játék a testrészek megérintésén kívül játszható a különböző mozdulatok, testhelyzetek, sőt helyben végezhető mozgásformák (pl. felugrás) egyszerű döntéshelyzetben zajló gyakorlására.

10. HÁROM TESTRÉSZ

KÖTETLEN MOZGÁSBAN 

A feladatban a gyerekek szabadon mozognak a játékterületen. A pedagógus megnevez három (vagy kevesebb) testrészt. A gyerekek feladata, hogy a megnevezett 3 testrészt hozzáérintsék a talajhoz vagy a falhoz. (Pl. két tenyér, egy térd – a test két tenyéren és egy térden támaszkodik.)

Variációk

• A játék bármilyen kötetlen mozgással variálható.

Egyensúlyozások különböző testrészeken

A testtudat kialakításában nagyszerű lehetőségeket rejtenek magukban az egyensúlyi feladatok. Statikus és dinamikus egyensúlyi helyzetek egyaránt részét képezhetik a feldolgozásnak. A testrészekkel kapcsolatos tudatosság kialakulását az egyensúlyozások oly módon támogatják, hogy a támaszt biztosító testrész folyamatosan a figyelem középpontjába kerül. Mivel a statikus és a dinamikus egyensúlyozás egymástól viszonylag független motoros képesség, ezért javasoljuk, hogy mindkét területre kerüljön megfelelő hangsúly.

11. MARADJ EGYENSÚLYBAN! – 1

KÖTETLEN MOZGÁSBAN 

Lassú futás közben, amikor tapsolok egyet, mindenki változzon szobrocskává ott, ahol van! … TAPS … Picit igazodjatok egymáshoz úgy, hogy mindenkinek legyen elég helye a következő egyensúlyi feladathoz! Ebben a feladatban arra leszek nagyon kíváncsi, hogy milyen különböző testhelyzetekben tudtok egyensúlyozni. Testrészeket fogok mondani, a ti feladatotok pedig az adott testrészen valamilyen egyensúlyi helyzetet kitalálni és bemutatni. Figyeljetek! Az első testrész a bal láb…

Nagyon ötletes egyensúlyi helyzeteket látok. Próbáljatok minél tovább egyensúlyban maradni! A második a jobb láb… A harmadik a bal kéz és a jobb láb. A negyedik a jobb kéz és a bal láb.

Módszertani javaslatok

• Minden testhelyzet után lazítsuk fel a gyerekeket, és stabil helyzetből kérjük a végrehajtást!
• A testhelyzetekre tehetünk óvatos javaslatot, mivel a legtöbb tanítványunk valószínűleg a legkézenfekvőbb, mellső helyzetben fog próbálkozni (pl. oldalhelyzet, hátsó helyzet).

Variációk

• • két térd
• • jobb térd – bal kéz
• • bal térd – jobb kéz
• két láb – jobb kéz
• két láb – bal kéz
• fenék – egy láb
• homlok – két térd

12. MARADJ EGYENSÚLYBAN! – 2

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Az előző feladathoz hasonlóan fogtok minél érdekesebb egyensúlyi helyzeteket kitalálni. De most az lesz nagyon fontos, hogy az egyik egyensúlyi helyzetből lassan próbáljatok meg átkerülni a másik egyensúlyi helyzetbe. Mutatok egy példát. „Két kéz – két láb” helyzetből lassan átfordulva kerülök „jobb kéz – bal láb” helyzetbe.

Most próbáljuk együtt! (Két kéz – két láb; jobb kéz – bal láb; bal kéz – jobb láb; jobb láb – bal láb.)

13. MARADJ EGYENSÚLYBAN! – 3

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Szükséges eszköz

• 1 db karika/fő

Most mindenkinek adok egy karikát, amit tegyetek le a földre! A karikán kívül kezdődik a feladat. Mondani fogok egy testrészt. Például bal láb. Ekkor a bal lábatokat tegyétek be a karikába, míg a test többi részével alkossatok egy testhelyzetet és tartsátok magatokat egyensúlyban, mint egy szobor, amíg tapsolok!

Variációk

• bal vagy jobb könyök
• tenyér
• ujjak
• váll
• térd
• talp
• lábujj

14. BABZSÁKOS EGYENSÚLYOZÓ

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Szükséges eszköz

• 1 db babzsák/fő

Ebben a játékban képzeljétek el, hogy beragasztóztam a babzsákokat. Mindenki fusson helyben a babzsákja mellett, és amikor tapsolok, mondani fogok egy testrészt, például „homlok”. Ekkor mindenkinek oda kell ragasztania ezt a testrészét a babzsákhoz, amíg nem hallja a következő tapsot, amikor is helyben kell futni tovább. TAPS … TAPS

Variációk

• A babzsákok közötti lassú futásból, vagy egyéb haladó mozgásból, szabad babzsák találásával is játszható a játék.
• A babzsák egyensúlyozható vállon, tenyéren, tarkón, térden, bokán stb.
• A babzsákot fel lehet venni a földről és úgy érinteni.

15. EGYLÁBAS EGYENSÚLYOZÓ

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

A következő feladatban mindenki álljon a bal lábára és emelje fel a jobbat. Próbáljátok a kezeteket minél többféle helyre emelni, vezetni!

Ki tudná ezt csukott szemmel megismételni?

Próbáljuk ki úgy, hogy most 8-ig számolok! Próbálj egylábon maradni! Most pedig a másik, vagyis a jobb lábbal csináljuk ugyanezt!

Variációk

• Egyensúlyozás közben a különböző egyszerű kartartásokat is lehet tudatosítani (mellső középtartás, magastartás, mélytartás, oldalsó középtartás), később pedig a rézsútos kartartásokat.
• Egyensúlyozás közben a két kézzel festő mozdulatokat is lehet végezni. Például: „Képzelj egy betűt, és próbáld lerajzolni a kezeddel egyensúlyozás közben!” (Kérhetünk számokat, formákat vagy bármilyen fantáziára épülő dolgot.)
• A feladat elvégezhető tenyéren egyensúlyozva, ekkor a lábbal lehet mindenfélét rajzolni.

Haladás különböző testrészeken

A gyermekek mozgásfejlődésük során számos testrészt használnak különböző mozgásokra. A kúszás során az egész test – lábak, törzs, karok – egyaránt részt vesznek a mozgásban. A mászások alkalmával a gyerekek térden-tenyéren, illetve talpon-tenyéren is közlekedhetnek. A  járás megtanulását követően a legtöbb időt természetesen a lábukon töltik. A következő néhány játékos feladatban különböző testrészeken történő haladásokra van lehetőség. A cél itt a haladást biztosító testrész tudatosulása, ezzel együtt pedig a különböző utánzójárások elsajátítása.

16. MOZOGNI CSAK LÁBON LEHET!

SZÉTSZÓRT ALAKZATBÓL 

A következő feladatban különleges módokon fogunk haladni. Mindig mondok majd testrészeket, nektek pedig ki kell találnotok, hogyan lehet azokon a testrészeken közlekedve haladni. Nézzük az első testrészt: sarok.

Kíváncsi vagyok, hogy ki mennyire különleges sarkon járásokat tud kitalálni.

Variációk

• Sokféle testrészen (lábujjon, talpon, térden, popsin, hason, háton, vállon, tenyéren-talpon).
• Bárhogy, csak nem lábon.
• Bonyolítható a testrészek számának növelésével.

A testrészek alapvető működésének megtapasztalása – körzések, nyújtások, hajlítások, emelések, lendítések, leengedések, fordítások

A végtagoknak, a fejnek és a törzsnek egyaránt vannak alapvető működési lehetőségei és korlátai, amelyeket az ízületek határolnak be. Az ízületek különböző mozgásirányokat és kiterjedést tesznek lehetővé, amelyeket az adott testrész mozdulata alapján nevez meg a testnevelés szaknyelve. Az alcímben felsorolt mozgáselnevezések hozzájárulnak a test és a végtagok mozgásának, mozgatása lehetőségeinek megértéséhez, a szükséges szaknyelvi ismeretek elsajátításához. Módszertani szempontból hasznos, ha a különböző mozgások megnevezéséhez kapcsolunk valamilyen hasonlatot, amely segíti az adott mozgás kivitelezését. A lendítés például egy gyorsuló és hirtelen lelassuló mozdulat, amelyet a „mintha egy gumiszalagot engednél el” hasonlattal szemléltethetünk. Az emelés ugyanakkor egy állandó sebességű mozdulat: „mintha egy tálcát emelnél fel” – így érzékeltetjük, hogy lassú, szabályozott mozgásról beszélünk.

17 HOGYAN MOZOGNAK A VÉGTAGJAIM?

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Üljetek le törökülésbe, és próbálgassátok először a csuklótokat mindenféle irányba mozgatni. Hol is van a csuklótok? Rajta!…Mit tapasztaltatok? Milyen irányokba mozog a csuklótok? (Várt válasz: minden irányba: le, fel, balra, jobbra, körbe.)

Most pedig tegyétek a jobb kezetekbe a bal könyökötöket! Próbáljátok ki, hogy milyen irányba tudjátok mozgatni! Rajta! … Mit tapasztaltatok? Milyen irányokba mozog az alkarotok? Mert, ugye, most az alkarotok mozgott. (Várt válasz: lefelé és felfelé.) Bizony, a könyökötök csak két irányba tudja mozdítani az alkarotokat/kezeteket.

Ki tudjátok nyújtani és be tudjátok hajlítani.

Próbáljátok először lassan kinyújtani, aztán behajlítani! Majd újra, egyre gyorsabban, mint egy dugattyú.

Most próbáljátok meg ugyanezt a karotokkal. Milyen irányokba tudjátok mozgatni a karotokat? Rajta! … Mit tapasztaltatok? Milyen irányokba mozog a karotok? (Várt válasz: minden irányba.) Igen, a karunkat minden irányba tudjuk mozgatni.

Vajon mi lehet a különbség, ha azt mondom, hogy emeljétek a karotokat, vagy lendítsétek a karotokat? (Várt válasz: a lendítés gyors, az emelés lassú.) Most velem együtt emelje mindenki lassan a karját egészen magastartásig, ami a fejünk fölött van! Most pedig engedjük le mélytartásba. Ismételjük meg lendítéssel gyorsan és vissza!

Próbáljátok ki, hogy hányféleképpen tudjátok a test mellől mélytartásból a fej fölé magastartásba emelni a karotokat! Kíváncsian figyelek mindenkit.

Variációk

• A fenti séma megvalósítható a fejjel, törzzsel, a combbal, a térddel és a bokával is. Hasonlóan tudatosítható a lendítés, emelés, nyújtás, hajlítás és körzés. A törzs és a fej esetében a fordítás is beépíthető a mozgások közé.
• Ahogy a szövegből látszik, a mozgáslehetőségek mellett a kartartások is előkerülnek, ezek további lehetőségként jelentkeznek.
• Minden egyes testrészmozgatás megvalósulhat folyamatos tudatosításként a bemelegítő feladatokban, így különböző testhelyzetekben, kiindulóhelyzetekben.
• A feladatok bármilyen haladó mozgásból is kérhetők megállás után vagy folyamatos haladás közben.

Az egész test bekapcsolódásával végezhető alapvető mozgásformák

A mozgásnevelés hagyományos megközelítése szempontjából az alapvető mozgásformák részét képezik a mozgáskoncepciós rendszernek (Abels és Bridges, 2010), hiszen fogalmak megértéséről és elsajátításáról beszélünk. Láttuk azonban, hogy ebben a könyvben a mozgáskoncepciókra mint a mozgásvégrehajtás megvalósítását módosító tényezőkre tekintünk, ezért az alapvető helyváltoztató, helyzetváltoztató és manipulatív mozgáskészségek fejlesztése és feldolgozása további – nagyon fontos – fejlesztési témakört jelent. Maguk a mozgások elnevezései fogalmak, amelyeket minden gyermeknek meg kell tanulnia, funkcionális megértésük elválaszthatatlan részét képezik a gyermekkori testnevelésnek, mozgásfejlesztésnek és sportnak. Ráadásul az összes mozgáskoncepciót feldolgozó feladat ezeken a mozgásformákon keresztül jön létre.

Ezzel a területtel egy másik kiadványunkban foglalkozunk behatóan, amelyet szívből ajánlunk kedves olvasóinknak.

Egyensúlyozások különböző testrészeken

A testtudat kialakításában nagyszerű lehetőségeket rejtenek magukban az egyensúlyi feladatok. Statikus és dinamikus egyensúlyi helyzetek egyaránt részét képezhetik a feldolgozásnak. A testrészekkel kapcsolatos tudatosság kialakulását az egyensúlyozások oly módon támogatják, hogy a támaszt biztosító testrész folyamatosan a figyelem középpontjába kerül. Mivel a statikus és a dinamikus egyensúlyozás egymástól viszonylag független motoros képesség, ezért javasoljuk, hogy mindkét területre kerüljön megfelelő hangsúly.

Az egész test bekapcsolódásával végezhető alapvető mozgásformák

A mozgásnevelés hagyományos megközelítése szempontjából az alapvető mozgásformák részét képezik a mozgáskoncepciós rendszernek (Abels és Bridges, 2010), hiszen fogalmak megértéséről és elsajátításáról beszélünk. Láttuk azonban, hogy ebben a könyvben a mozgáskoncepciókra mint a mozgásvégrehajtás megvalósítását módosító tényezőkre tekintünk, ezért az alapvető helyváltoztató, helyzetváltoztató és manipulatív mozgáskészségek fejlesztése és feldolgozása további – nagyon fontos – fejlesztési témakört jelent. Maguk a mozgások elnevezései fogalmak, amelyeket minden gyermeknek meg kell tanulnia, funkcionális megértésük elválaszthatatlan részét képezik a gyermekkori testnevelésnek, mozgásfejlesztésnek és sportnak. Ráadásul az összes mozgáskoncepciót feldolgozó feladat ezeken a mozgásformákon keresztül jön létre.

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN

Ebben a játékban nagyon érdekes feladatokat fogunk csinálni a testrészeinkkel. Kíváncsi vagyok, hogy ki melyik testrészét ismeri.

Tegye fel a kezét, aki tudja, hogy hol van a könyöke!

Gyorsan mutassa is meg úgy, hogy megfogja!

Hol van a térded? A bokád? A gerinced? A mellkasod?

A hasad? A hátad? A mutatóujjad? A nagylábujjad? ...

Látom, szinte mindenki tudja. Kérdezzek nehezebbet? …

Variációk

• A feladat képzeleti keretét hozzákapcsolhatjuk egy esti mosakodáshoz. Az egyes testrészek imitált „megmosása” segíti a fantázia és a mozgás összekapcsolását.

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN (ÁLLÁSBAN)  

Szükséges eszközök

• Két dobozba rendezett testrészkártyák, nehézség szerint (2. számú melléklet).

Ebben a feladatban képeket fogok mutatni nektek. Amikor kihúzok egy képet a kalapból, nagyon gyorsan próbáld megtalálni a képen ábrázolt testrészt a testeden. Ha mindenkinek sikerült, akkor mire hármat mutatok, egyszerre kiabáljuk, hogy melyik testrész az!

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

Most átváltoztatlak benneteket egy nagy dobbantással gyógyító varázslókká. A varázslók kézrátétellel gyógyítanak. Tapsra szabadon sétáljatok a teremben, és amikor újabb tapsot hallotok gyorsan nézzetek rám, mert mutatom (mondom) melyik sajgó testrészt kell meggyógyítani a kezetekkel magatokon. Készen vagytok? TAPS … TAPS …

Variációk

• A feladatot bármilyen ismert haladómozgással össze lehet kötni.
• A feladatban két kártyát is a levegőbe lehet emelni, amelyek közül a gyerekek egyénileg dönthetnek, hogy melyiket gyógyítják.
• A megállás bármilyen testhelyzetben vagy testformában lehetséges, ahol a kéz szabad marad, s ezzel az alapvető kiindulóhelyzetek is tudatosíthatók (pl. törökülésben, hason fekvésben, térdelésben, terpeszállásban).
• Egymás után (egy egységen belül) akár 2-3 testrész sorrendben történő érintését is kérhetjük.

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

Már nagyon sok testrészt ismertek, és varázslóként tényleg mindent meggyógyítottatok eddig. Most nehezíteni fogok. Futással kell haladnotok szabadon a teremben, és tapsra ugyanúgy gyorsan megállni, mint az előbb. Most azonban két testrészt fogok mondani. Az első testrész a gyógyító, a második pedig a sajgó lesz. A gyógyító testrészt kell a sajgóhoz érinteni, hogy elmúljon a fájdalom. Figyeljetek, megmutatom! (A pedagógus fut egy picit, majd tapsol magának, és mond két testrészt: „jobb mutatóujj, bal boka”, egyben bemutatja a „gyógyítást”: a jobb mutatóujját a bal bokájához érinti.) Figyelem, szabadon futhattok!

TAPS … bal kéz, jobb könyök …TAPS … TAPS … jobb boka, bal térdhajlat.

Módszertani javaslatok

• A jobb és bal testfelek rögzítését akkor kapcsoljuk be, ha tudatosan törekszünk az oldaliság kialakítására. Ebben a folyamatban a bal kézre rögzített kis matrica, kendő, karszalag jó szolgálatot tehet a tanulás elején.
• A keresztező mozgások az idegrendszeri fejlesztés szempontjából kitüntetett szerepet képviselnek, ezért törekedjünk az ellentétes oldalak együttes működtetésére.

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

A következő játékban mindenki maradjon a helyén. Tegyétek ki oldalra a kezeteket így, ahogy én. Két testrészt fogok mondani egymás után. Például: jobb könyök, bal térd. Ha kimondtam, akkor próbáld lassan összeérinteni a két testrészed.

Variációk

• A játékot ülésben, fekvésben is játszhatjuk.
• Kérhetünk gyors érintést is.
• Bekötött szemmel fokozottabb hatást tudunk elérni az érzékelési folyamatban.

PÁRBAN, SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Az előző testrészérintő játékot folytatjuk, de most párokban. Keressetek gyorsan magatoknak olyan párt, akivel egyforma magasak vagytok! Ha megvan, üljetek le és figyeljetek rám! Egymással szemben fogtok felállni így, ahogy Zétivel mutatom. Én megint testrészeket fogok mondani. Ha felismerted a testrészed, akkor érintsd össze a párod ugyanolyan testrészével. Például, ha azt kiáltom, hogy „jobb talp”, akkor a jobb talpatokat kell összeérintenetek.

Variációk

• Két végtag érintése egyszerre (pl. jobb váll, bal kézfej).
• Szabad mozgásból meg kell találnia mindenkinek a párját, és utána megoldani a feladatot.
• Mindig más párt kell találni, és úgy megoldani a feladatot.

PÁRBAN, SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Most álljatok egymással szembe! A pár egyik tagja lesz a vezető, aki kitalálja, hogy melyik testrészét mutatja. A társ pedig a követő, aki mindig lemásolja a vezetőt. Döntsétek el, ki lesz az, aki először mutat testrészt! Figyeljetek, bemutatjuk Zsuzsival! Én mutatok neki egy testrészt magamon úgy, hogy megfogom. Zsuzsinak pedig le kell másolnia engem, és a saját testén meg kell érintenie azt a pontot (testrészt), amit én mutatok. Minden második mutatást követően cseréljetek! Kezdjétek el a feladatot!

Variáció:

Az előző feladatot fogjuk megismételni azzal a különbséggel, hogy most a vezető mondja a testrészt, a követő pedig megmutatja magán, hogy az hol van! Ellenőrizzétek egymást! Minden második testrész után cseréljetek!