Szintén projekTESi-jellemző, hogy globális tananyag-feldolgozásra törekszik. Keresi a kapcsolatot más tantárgyak vagy éppen az iskolán kívüli élet kapcsolódó anyagával, eseményeivel. Erre is elő lehet készülni kisebb lépésekben, a hagyományos tananyag-feldolgozás keretein belül. Az ezzel járó tevékenységekben ajánljuk, hogy a testnevelőtanár csak a kitekintő gondolkodást elindító ötletgazda, vagy a dominósor első elemét megpöccintő indító játékos legyen, a továbbiakat bízzuk a tanulókra. Javasoljuk azért, mert hasonló rutint szeretnénk elérni a tantárgyközi, illetve iskolán kívüli programok projekTESin belüli szervezésekor is. Észszerű tehát eleve így nyúlni az ilyen programelemekhez. Másrészt érdemes kihasználni minden lehetőséget, amely a tanulókat saját személyükben teszi érdekeltté. A személyes kapcsolatokra támaszkodás (a kapcsolódó tantárgy tanára a kedvencem; a nagynéném vezeti a fitnesztermet; a nagypapám masszőr; az unokabátyám az NBI-es kosárcsapat játékosa; stb.), vagy a tanulók által befektetett szervezőmunka például mind ilyenek.
A tantárgyi kapcsolódások megtalálásához direkt segítséget nyújt a Kerettanterv minden tematikai egységénél megtalálható Kapcsolódási pontok rubrikája (24. ábra).

Ezek a kapcsolódások megvalósulhatnak az érintett tárgy óráján (pl. az adott tanárt felkérik a tanulók a téma­körrel való – akár soron kívüli – foglalkozásra), vagy testnevelésórai bemutatóval, rövid kiselőadással, amire a vállalkozó tanulók felkészülnek. Elképzelhető gyűjtési feladat formájában is, amelyet tablókon mutathatnak be, de akár az osztály közös webfelületén is megoszthatnak egymással a tanulók.

Példaszituáció

9. évfolyam, tematikai egység: Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák. Tananyag: Szertorna, kelepfellendülés, kelepforgás. Lehetséges tantárgyi kapcsolódás: Fizika.

Tanultatok a forgatónyomatékról? Hogyan is működik? Senkinek nem jut eszébe? Pedig azt mondod Karcsi, Béla bácsival kísérleteztetek is? Utána kellene járni! Karcsi, mit gondolsz?

Példák tantárgyi kapcsolódásokra:

• 1–2. évfolyam: Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban. Környezetismeret: a víz.
• 5–8. évfolyam: Úszás és úszó jellegű feladatok. Természetismeret: a) kísérletek a víz tulajdonságaival: közegellenállás, felhajtóerő; b) víz és vízszennyezés; c) személyi higiénia, testápolás.
• bármely évfolyam: Atlétikai jellegű feladatok. Informatika: táblázatkezelési, adatelemzési, adatábrázolási feladatok saját mért adatokkal.
• bármely évfolyam: Alternatív környezetben űzhető sportok: tájfutás. Természetismeret: a) időjárási ismeretek; b) térképhasználat; c) környezetvédelem.
• bármely évfolyam: Önvédelmi és küzdőfeladatok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúrák.
• 9–12. évfolyam: Sportjátékok: labdarúgás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a 60-as évek és az Aranycsapat.
• 9–12. évfolyam: Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák. Biológia-egészségtan: elsősegélynyújtás. Földrajz: Magyarország tájegységei.
• 9–12. évfolyam: Egészségkultúra – prevenció. Biológia-egészségtan: a) tartáshibák, gerincferdülés; b) testi-lelki egészség.

A projekTESi elve, hogy tartalmában és a szervezésben is az egyszerűségre törekszik. Arra, hogy a tanítási stratégia ne kívánjon a hagyományos módszerekhez képest olyan mértékű extra munkabefektetést – elsősorban a testnevelőtanár részéről –, amely inkább elriaszt, mintsem vonzóvá teszi „mindennapos” alkalmazását. Tevékenységei a legnagyobb százalékban a szokásos iskolai színtereken, a testnevelésórákon és az egyéb rendszeres iskolai sportolási alkalmakon zajlanak. Ugyanakkor a hagyományos oktatásban is előforduló, alkalmi iskolán kívüli ­programok erejét akár a sportolási aktivitás növelésében, akár az osztályközösség építésében minden pedagógus ismeri. Természetes, hogy az első „külsős” programokat a testnevelőtanár javasolja és – hiszen rengeteg sportkapcsolatunk van – mi is szervezzük meg. Később, a projekTESire való felkészülés folyamatában azonban jó, ha ezeket a programokat csak ösztönözzük. Valódi kitalálásuk és leszervezésük már a tanulók feladata legyen, amihez tanárként csak a szükséges mértékű segítséget adjuk. A programokat érdemes – és általában így is vetődnek fel – az éppen aktuális tananyaghoz (sportághoz) kötni. De természetesen a településen (vagy akár távolabb) elérhető alkalmi események (pl. Győrben a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál) is mozgósíthatják a tanulókat. Akár tanítási időben, akár tanítási időn kívül veszünk részt iskolán kívüli programon, az igazgató és a szülők beleegyezése szükséges, ahogy gondoskodni kell megfelelő számú kísérőről is (ehhez a szülők segítségét is kérhetjük).

Példák iskolán kívüli programokra:

• mérkőzéslátogatás – bármilyen szintű bajnokságban, pl. a helyi labdarúgócsapatnál,
• versenylátogatás,
• edzéslátogatás – pl. sportjáték, judo, sporttorna,
• fitneszközpontban/-teremben foglalkozáson való részvétel,
• atlétikai centrum látogatása és ott edzés,
• uszodagépház látogatása,
• testnevelésóra szabadtéri fitneszparkban,
• lőtéri foglalkozás,
• sportmúzeum/-gyűjtemény látogatása,
• testnevelésóra kalandparkban,
• túrák, kirándulások – gyalogos, kerékpáros, vízi,
• táborok.