A ProjekTESivel először próbálkozó kollégákkal 4-5 fős csoportokban modelleztük a testnevelési projekt egyes fázisait. A csoportok a kerettantervre és saját tanmenetükre építve kiválasztották a projekttel feldolgozásra kerülő tananyagot. Létrehozták azt az „ütős” hívócímet, amellyel saját osztályuk projektindító óráján aktivizálni gondolták tanulóikat. Terveket készítettek a projektindító óra ötletelésének (brainstorming: ötletgyűjtés, szelektálás), a projekt­térkép-, valamint az idő- és feladatterv-készítés lebo­nyolítási módjáról. Elveket határoztak meg arról is, hogy mikor tekintik az adott tananyagot feldolgozottnak, illetve ezt hogyan gondolják megállapíthatónak. ­Fontos, folyamatosan szem előtt tartandó szempont volt az előkészület során, hogy nem a projekt ­egészének megtervezése a cél. Nem is lehet, hiszen a projektrendszerű tananyag-feldolgozás lényege a nyílt végűség, azaz a tanári és tanulói együttműködés a döntések jelentős részében, a projekt teljes folyamatában. 
A felkészülést követően kollégáink a ProjekTESit – a csoportban meghatározott hívócímmel – saját osztályukban valósították meg. Így a példatárban szemezgettünk az egyszerűbb és összetettebb tartalommal megvalósult ProjekTESikből, illetve be tudunk mutatni azonos hívócímmel különböző évfolyamokon létrejött projekteket is. 
Megjegyezzük, hogy ezek a testnevelési projektek valamennyi testnevelő tanár kollégánk és tanulóik első projekTESi-je, annak minden izgalmas sikerével és hibájával együtt.