3.1. A minőségi testnevelés biztosítja az esélyegyenlőséget és inkluzív szemléletű

A minőségi testnevelés az aktuális alaptantervbe és kerettantervbe foglalt alapelveknek, nevelési céloknak megfelelően a műveltségterület tartalmának oktatásán keresztül valósítja meg az inkluzív, bevonó szemléletű tanítást, melynek korábban már voltak komoly előzményei. Ilyen például a Salamancai Nyilatkozat [127], a 2006-os ENSZ egyezmény [128], valamint az UNESCO kapcsolódó határozatai. A Sportminiszterek V. Világkonferenciáján (2013. május, Berlin) határozatba foglalták, hogy a testnevelést inkluzívvá kell tenni [129].

Az inklúzió szemléletében az NCPEID (National Consortium for Physical Education for Individuals with Disabilities) [130] megalkotta az adaptált testneveléshez kapcsolódó sztenderdeket [131]. Figyelembe véve a különleges bánásmódot igénylő, valamint a hátrányos helyzetű tanulók arányát a köznevelési rendszerben szinte elkerülhetetlen, hogy a testnevelést tanító pedagógus ne találkozzon olyan tanulóval, akinek speciális szükségletei lehetnek.

Az inkluzív szemléletű testnevelés az inklúzió filozófiájából indul ki, amely szerint minden tanuló tud és akar tanulni. Központi elemei között szerepel az átlagos fejlődéstől, illetve az átlagos képességűektől eltérő tanulók tanítása során jelentkező többletfeladat eredményes teljesítése. A minőségi testnevelés során megvalósul a hátrányos helyzetű, a különböző tanulási, fejlődési és magatartászavarokkal küzdő tanulók tanulóközpontú fejlesztése. Ennek alapját a tanulási és a teljesítménymotiváció serkentése, magas szinten tartása képezi. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók eredményes tanítását elősegíti a kiemelt figyelmet nem igénylő társaikkal történő inkluzív oktatás. Az együttnevelés során érvényesül a rehabilitációs szemlélet, a sérülés-, illetve fogyatékosságspecifikus módszerek alkalmazása, mely alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

A testnevelést tanító pedagógusnak nagyfokú pedagógiai nyitottsággal, empátiával, toleranciával és hitelességgel, valamint az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal kell rendelkeznie a teljes inklúzió megvalósításához. Az oktatás-nevelés céljaiból kiindulva egyéni fejlődést biztosít, differenciált módszereket alkalmaz, és figyelembe veszi az oktatási tartalmak módósításának szükségességét. Tevékenységében nem pusztán elfogadás, hanem befogadás, bevonás érvényesül, azaz a tantervi tartalom megvalósítása, a szervezeti keretek, a tanulásszervezés, a feltételek valamennyi tanuló haladását biztosítják [132; 133].

3.2. A minőségi testnevelés multikulturális szemléletű

A társadalmi és oktatási környezet sokszínűen viszonyul az inkluzív és multikulturális szemléletű oktatáshoz, ugyanakkor a minőségi testnevelés során a különböző társadalmi, szocioökonómiai és szociokulturális státuszú tanulók tanítása során a „hogyan” kérdés kerül megválaszolásra. A testnevelésórán részt vevő tanulók között megjelennek az adottságbeli, társadalmi, szociális, nemi, gazdasági, kulturális, esetleg vallási különbözőségek is, melyek inkább sokszínűvé, mintsem nehézzé teszik a testnevelésórát. A minőségi testnevelés kompenzálja a tanulók közötti természetszerű különbségeket, esetleges hátrányokat, és elősegíti a tanulást annak érdekében, hogy az oktatási-nevelési folyamat végére minden tanuló elérje a tervezhető, tőle elvárható, egyéni legmagasabb tanulási teljesítményt. Az eltérő háttértényezőkre a minőségi testnevelés lehetőségként tekint, melyre alapozva sokszínűvé, multikulturálissá tehető az oktatás.