Leírás:

Az oktatáspolitikai szemléletváltás a Testnevelés és sport műveltségi területre döntően kedvező hatást gyakorolt. A mindennapos testnevelés bevezetése [3] jelentős változást hozott, hiszen a rendelkezés értelmében, feltételezve a mindennapos, tanrendbe épített tanórai testnevelést, mintegy 2000 db 45 perces testnevelésórán fognak részt venni a diákok alap- és középfokú tanulmányaik alatt. Ez a helyzet kikényszeríti azt, hogy kidolgozzák a műveltségi területi oktatásra vonatkozó, országosan egységes oktatási keretrendszert. Ez a rendszer – illeszkedve a Magyar Képesítési Keretrendszer (továbbiakban MKKR) köznevelés szakaszára vonatkozó szintjeihez és az egyes szinteken megjelenő elvárásokhoz – egyúttal megteremti az alapját a minőségalapú iskolai testnevelés gyakorlati megvalósításának, és biztosítja a lehetőségét az egységes minőségirányítási és minőségbiztosítási szempontok érvényesítésének. Megteremti továbbá az alapját az egészségtudatos, jövőorientált aktív magatartáshoz (életvezetéshez) szükséges kulcskompetencia-elemek (ismeret, készség, attitűd) tantárgyakon és műveltségterületeken túlmutató, transzverzális készségeinek meghatározásához.

Az alábbi ábrán bemutatjuk a minőségi testnevelés oktatási ke­retrendszerének kapcsolódását a köznevelés tartalmait meghatározó dokumentumokhoz, a NAT 2012 és annak kerettanterveihez, az MKKR 1–4. szintjeihez és az LLL-kulcskompetenciákhoz (1. ábra).

A Magyar Diáksport Szövetség a TÁMOP-3.1.13-12- 2013-0001 azonosító számú, kiemelt projektjében a fenti bekezdésben leírtaknak megfelelően kidolgozta a minőségi testnevelés oktatási keretrendszerét. A projekt célja olyan módszertani, és tartalmi keret biztosítása volt, amely megteremti az alapot a műveltségterületi oktatásban országosan egységesen alkalmazható oktatás-módszertani gyakorlathoz, valamint egymáshoz közelíti testnevelés-órai fejlesztési hangsúlyokat.

A fejlesztő munka eredményként előálló minőségi testnevelés oktatási keretrendszerének elsődleges célja, hogy a tanítási folyamatban – a kompetenciaszemléletnek és az oktatási keretrendszerben megjelenő alapelveknek megfelelően – hangsúlyos szerepet kapjon a tanulók mozgásműveltségének fejlesztése mellett az egészség- és személyiségfejlesztés. A fentiek értelmében az oktatás során tehát nem a szervezet funkcionális jellemzőinek fejlesztése, edzése, illetve a fittségi állapot javítása az egyedüli feladat, hanem hangsúlyosan meg kell jelennie a konstruktív ön- és közösségfejlesztő tanulói magatartás formálásának és a tevékenységrepertoár bővítésének.

A 2. ábra tartalmazza a minőségi testnevelés oktatási keretrendszerének a következő fejezetekben bemutatásra kerülő módszertani alapelveit és fő fejlesztési területeit (2. ábra).

Az ábra jobb oldalán azok a fő fejlesztési területek olvashatók, amelyeket a NAT 2012 és a ráépülő kerettanterv közműveltségi tartalmainak figyelembevételével alakítottunk ki. A hat fő fejlesztési terület átfogja a teljes testnevelés tantervet, és egyesíti a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladatokat és a tantervi tartalmakat. Az ábra bal oldalán azok a pedagógia-módszertani alapelvek láthatók, amelyek szemléleti keretet biztosítanak a hatékony és eredményes testnevelés oktatáshoz. Az ábra összefoglalva azt mutatja, hogy a „mit tanítunk?” és a „hogyan tanítjuk?” kérdései együtt, egyszerre, dinamikus egymásrautaltságban állnak egymással a műveltségterületi oktatás-nevelés folyamán.