Leírás:

A túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kiadások rendkívül jelentősek. Az USA egészségügyi rendszerében például 2006-ban egy elhízott személy ellátása átlagosan évente mintegy 1429 dollárral került többe, mint egy normál testtömegű állampolgáré [64].

Az obezitas mellett számtalan olyan rizikófaktort említhetünk, amelyek hosszú távon különböző megbetegedésekhez vezetnek, s amelyekkel szemben a rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan kedvező hatást fejt ki (1. táblázat) [65 nyomán].

A rendszeres testmozgás a testi egészség mellett kedvezően befolyásolja a mentális egészséget [66], javítja a pszichológiai jóllétet [67], és csökkenti a depresszió kialakulásának valószínűségét [68] is. További részletesebb magyar nyelvű szakirodalmi áttekintés az iskoláskorú fiatalokkal kapcsolatban egy korábban megjelent tanulmányunkban olvasható [69].

Magyarországon a felnőttek fizikai inaktivitásával összefüggő megbetegedések egészségügyi kiadásaival kapcsolatban Ács Pongrác és mtsai. (2011) publikáltak adatokat [70]. Egyik megállapításuk szerint 2009-ben a fizikai inaktivitással összefüggésben lévő betegségek kiadásaira a magyar állam 283,5 milliárd forintot költött. Becsléseik szerint a fizikailag inaktív életmódot folytató egyének arányának tíz százalékpontos csökkentésével a táppénzes napokra költött összegek 1,8 milliárd forinttal lennének alacsonyabbak. Összegzésükben kiemelik, hogy a „…fizikai inaktivitás csökkentésével a népesség egészségi állapota bizonyíthatóan javul, ami növeli a termelékenységet és csökkenti az egészségi állapottal összefüggő szociális kiadások mértékét, ezáltal serkenti a gazdasági növekedést, ami pozitívan hat az ország versenyképességére.” [70, 706. o.]

A fizikai aktivitás és az ülő tevékenységrendszer napi mennyisége két olyan tényező, amely egymástól függetlenül is befolyásolja az egészségi állapotot.