A térbeli tudatosságot fejlesztő játékok


Navigáció: < Előző Következő >

Kategória tulajdonságok
Könyv címe: A TAKTIKAI GONDOLKODÁS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A JÁTÉKOKTATÁSBAN

A térbeli tudatosságot fejlesztő játékok


A térbeli tudatosságot fejlesztő játékok

A térbeli tudatosságot fejlesztő játékok

Sorakozó

A tanulók szabadon mozognak a játéktéren, majd jelre meghatározott módon (például törökülésben, hanyatt fekvésben) és meghatározott helyre (például bordásfal, vonal, bójasor) sorakoznak.


Variáció(k)

  • Hozzám legközelebb! A feladat során a tanulóknak a pedagógussal szemben kell sorakozniuk, aki minden sorakozó előtt különböző helyre mozog.
  • Ritmusjáték. Labdavezetés esetén a fentieket ki tudjuk egészíteni a labdavezetés módjának, ritmusának megadásával is. Például: az oldalvonal mögött ülésben, váltott kézzel labdavezetés.
  • Matekos sorakozó. A sorakozó különböző mértani alakzatokban és/vagy sorrendben történik (például négyszögben vagy olyan vonalban, ahol az 1., 3., 5., … helyen páratlan napon születettek állnak, míg a 2., 4., 6., … helyen páros napon születettek).

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK


Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy mielőtt elkezdenek a
megadott hely felé futni, keressék meg a szemükkel azt a helyet,
ahova meg kell érkezniük!


Körfogó

Létszám: 6-8 fő körönként
Terület: a teljes játéktéren több, egymástól elkülönülő egész távolságú körök
Eszköz: –


A tanulók kettős körben állnak fel. A belsők ülésben a kör vonalát jelölik. Jelre a kívül állók megadott irányba a kör körül futva igyekeznek az előttük lévő tanulót utolérni. Akit megfogtak, egy másik csoporthoz áll, és részt vesz a következő játékban. A játék végeztével, vagy ha 15-20 másodpercig nem történt „fogás”, a belső, ülő tanulók helyet cserélnek a külső kör tanulóival.

Variáció(k)

  • Hátraarc. Jelre megváltoztathatjuk a menetirányt, így a gyerekek az ellenkező irányba futnak tovább. Egy játékon belül többször is változtathatunk haladási irányt. Az irányváltoztatással kismértékben szabályozhatjuk a játék intenzitását, valamint elkerülhetjük a kis pályán többszöri körbefutással járó szédülést.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Akit megfogtak, annak egyenes vonalon haladva el kell hagynia a körpályát. Erre azért van szükség, mert ha a fogás pillanatában hirtelen megállna, akkor balesetveszélyes helyzetet teremtene a mögötte futó társaknak.


2. ábra: Körfogó

2. ábra: Körfogó

Folyosófogó

Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –


A tanulók (2 tanuló kivételével) az ábrához hasonló módon 4-5 soros vonalban helyezkednek el kézfogással. Ők képezik a „folyosókat”. A két tanuló közül az egyik a fogó, a másik a menekülő, akik a kézfogással kialakított folyosókban haladnak. A pedagógus vagy játékvezető jelére (például „balra át! ” vagy „jobbra át!”, de lehet más jelzésre is) a folyosót alkotó diákok a megadott irányba fordulatot végezve
változtatnak a folyosók irányán. Ezzel a segíthetjük, de nehezíthetjük is a fogó munkáját. Ha sikerült megérinteni a menekülőt, egy másik párossal helyet cserélnek.


Variáció(k)

  • Folyosófogó cserével. A menekülő a folyosóban álló egyik tanuló mögé lépve beállhat a helyére, ezután a fogónak a folyosóból kilépő tanulót kell üldöznie.
  • Többfogós folyosófogó. Több fogó-menekülő páros játszik egy időben. Mindenki csak a saját partnerét üldözi.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Hívjuk fel a gyerekek figyelmét, hogy a folyosók „falát” tilos
áttörni, csak a kijelölt útvonalak érvényesek.


3. ábra: Folyosófogó

3. ábra: Folyosófogó

Fekete Péter

Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz:


A tanulók szabadon mozognak a játéktéren, majd jelre meghatározott módon (például törökülésben, hanyatt fekvésben) és meghatározott helyre (például bordásfal, vonal, bójasor) sorakoznak.


Variáció(k)

  • Ne leselkedj! A fogók háttal állnak a menekülőknek, és csak jelzésre fordulhatnak szembe futó társaikkal.
  • Szoborfogó. Akit megfogtak, beáll a fogókhoz, de nem mozdulhat. Csak akkor foghat meg menekülő tanulót, ha nyújtott karral (lépés nélkül) eléri. Ebben a játékban a fogók közül csak az eredetileg kijelölt fogó(k) mozoghatnak szabadon.

Az alábbi variációkban a megfogottak nem maradnak fogónak, tehát végig változatlan a fogók száma. Emiatt javasolt kicsit több belső embert (fogót) használni, mint az eredeti játékban.

 

  • Fekete Péter oda-vissza. Az eredeti játékban a kezdő oldalon álló tanulók fele a pálya másik oldalán állnak fel, így tehát az egyik csoport kiinduló helye a másik csoport célterülete is egyben. Minden olyan átjutás a másik oldalra pontot ér, amely során nem érintették meg az illetőt. Akit megfogtak, az oldalvonalon kívül visszafut a kiinduló helyzetbe és folytatja a játékot.
  • Szalagos Fekete Péter. A játék során szalagfogóhoz hasonlóan szalagot (esetleg jelző trikót) helyeznek el a gyerekek a nadrágjuk hátsó részénél. Így a játék során a fogóknak nem a menekülő megérintése, hanem a szalag megszerezése a feladatuk. A megszerzett szalagot ki kell dobni az oldalvonalon kívülre, amit az „elfogott” felvesz, és visszatér a kiinduló helyzetbe.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy minél több a fogó, annál
fontosabb, hogy az üres területek felé próbáljanak menekülni!


4. ábra: Fekete Péter

4. ábra: Fekete Péter

Sávfogó

Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –


A két határvonal közötti (körülbelül 15-20 méter hosszú és 8-10 méter széles) területet több körülbelül 2-3 méteres sávra osztjuk. Mindegyik sávban alapvetően egy, szélesebb játéktér esetén 2 fogó van, akik csak a saját sávjukon belül foghatnak meg átfutó tanulókat. A menekülők eleinte egyesével, később egyénileg indulnak, és próbálnak meg átjutni a túlsó oldalra. Akit megfogtak, helyet cserél a fogóval.

Variáció(k)

  • Labdavezetéses sávfogó. A menekülő játékosok labdavezetés közben próbálnak átjutni a célba. Ez esetben játszhatjuk az érintéses fogó verziót, de választhatjuk, hogy csak labdaszerzés esetén cseréljenek helyet a fogókkal. Ebben az esetben már II. szintű játékról beszélünk.
  • További változtatási lehetőség, hogy meghatározzuk, melyik területen milyen labdavezetést engedélyezünk.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Hívjuk fel a figyelmet a cselezés és a gyors irányváltoztatások
fontosságára!

Rögzítsük, melyik stratégia volt sikeresebb a feladat végrehajtása
során: ha egyszerre sokan indultak el, vagy ha egyénileg
próbálkoztak tanítványaink. Mindkét esetben tudatosítsuk
annak a fontosságát, hogy felemelt tekintettel, a pályát átlátva
tervezzék meg az útvonalukat.


5. ábra: Sávfogó

5. ábra: Sávfogó

2 pályás fogó

Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: Bóják a sáv kialakításához, további 5 bója a pálya végéhez


A teljes játékteret két nagyobb részre („A” és „B”) és köztük egy körülbelül 1 méteres keskeny sávra osztjuk. Mindkét játékterületre (tehát a sáv két oldalára) kezdetben egy-egy, később két-két fogót állítunk. Az „A” pályán egyszerű fogót játszanak a tanulók, amely során a megfogott tanulók beállnak a két pálya közötti sávba. A „B” pályán egy olyan fogó variációt játszanak, amely során a tanulóknak a sávból indulva át kell jutniuk a pályán anélkül, hogy a fogó megfogná őket. Akit megfogtak, marad fogónak. A „B” pályán a cél a második pálya végénél lévő bóják megszerzése. Akinek sikerült egy bóját megszereznie,
középre teszi, és visszaáll az „A” pályára, így körforgásszerűen biztosítjuk a visszaállást a megfogottaknak.


MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Az „A” pályán a fogókat gyakran cseréljük!
Bátran kipróbálhatjuk több „A” pályás fogóval is a játékot.


Fogóváltó

Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –


Kijelölünk legalább három fogót, akik a játéktér szélén, egy kijelölt helyen meghatározott sorrendben várakoznak. Az első fogó a játék kezdetekor a játéktérre lép, és üldözni kezdi a tanulókat. Akit megfogott, a kijelölt helyre a többi fogó mögé (a sor végére) fut. Az őt elkapó fogó pedig beáll a menekülők közé. Amint a fogó megérintett egy menekülőt, a sorban következő fogó belép a pályára.


Variáció(k)

  • Több fogó. Egyszerre két fogó üldözi a tanulókat, a soron következő fogónak mind a két fogót szemmel kell tartania. Bármelyiknek sikerült a fogás, máris beléphet a játéktérre, és üldözőbe veheti a menekülőket.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Ügyeljünk rá, hogy lehetőség szerint mindenki legyen fogó!
A fogók várakozóhelyét úgy alakítsuk ki, hogy a teljes játéktér
jól láthatóan szem előtt legyen!


6. ábra: Fogóváltó

6. ábra: Fogóváltó

Babzsákgyűjtés

Létszám: 4-6 fő/csapat
Terület: kb. 6 × 10 m
Eszköz: csapatonként 1 hulahoppkarika és 10–15 babzsák (csapatonként más-más színben)


4-6 fős csapatokra osztjuk a tanulókat. A játéktér oldalához közel tegyük a talajra a karikát, és amennyire lehetséges, a teljes játéktérre egyenletesen helyezzük el a babzsákokat (a karikába ne tegyünk)! Bátran vegyük igénybe a gyerekek segítségét! A tanulók a játéktér szélének teljes hosszában helyezkednek el, és jelzésre megpróbálják minél rövidebb idő alatt a saját karikájukba összegyűjteni a csapat számára kijelölt azonos színű babzsákokat.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
A babzsákokat próbáljuk meg minél jobban szétszórni a játéktéren, válasszunk az adott karikáktól távoli helyeket is!
Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a teljes játéktéren nézzenek körbe, és ne csak a karikákhoz közeli helyeken.


Variáció(k)

  • Babzsákfogó. Ha egy babzsákot a kezében tartó tanulót a másik csapat tagja megérint, akkor a babzsákot át kell adni az ellenfél tanulójának. Az ellenfél a játéktéren belül bárhol elhelyezheti a babzsákot, de nem dobhatja azt.
  • Hozd haza! Ehhez a játékhoz több (2-3) karikát használjunk csapatonként! A babzsákokat a játék kezdetén az ellenfél karikáiban helyezzük el. Az ellenfél karikáiból kell „hazavinni”, azaz a saját karikába átvinni a babzsákokat. Csak támadó tanuló (kék babzsákért kék tanuló) léphet a karikákba, védő nem. Ha egy védőnek sikerül megérinteni a támadó tanulót, akkor a támadónak vissza kell futnia a kiinduló helyre és csak azután támadhat újra. (Amennyiben már volt nála megszerzett babzsák, azt vissza kell tennie a karikába.)
  • Kinek van több? A csapatokat egymástól körülbelül egyenlő távolságra állítjuk fel. Minden csapat előtt egyegy hulahoppkarika, illetve a pálya közepén egy kosárban sok-sok babzsák. Jelzésre a csapatok első tanulója kiszalad a kosárhoz babzsákért és a csapata előtti karikába helyezi el. A második tanulónak – aki akkor indulhat, ha az előtte lévő visszaért és pacsit adott – már választási lehetősége van, hogy egy másik csapat karikájából, vagy középről hozza a következő babzsákot. A cél: minél előbb összegyűjteni a csapat karikájába az előre meghatározott számú babzsákot.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy még az indulás előtt mérjék fel, hogy melyik helyről célszerűbb elhozni a babzsákot! Ha a másik csapat babzsákjainak száma már nagyon közelít a kitűzött célhoz, akkor természetesen abból érdemes elhozni egyet.


7. ábra: Babzsákgyűjtés

7. ábra: Babzsákgyűjtés

Szabadulás a babzsáktól

Létszám: 4 fő/csoport
Terület: kb. 5 × 5 m-es négyzet csoportonként
Eszköz: minden játékterületen 4 db karika és 6-6 db eltérő színű babzsák


A négyzet sarkait karikákkal jelöljük. Helyezzünk el mindegyik karikába 3-3 babzsákot! Mindegyik karikánál egy-egy tanuló áll. Jelzésre megpróbálják egyesével átvinni (nem dobni) a saját karikájukból a babzsákokat az átlósan szemközti karikába. A cél: ütközés nélkül, minél gyorsabban áthordani az összes babzsákot az átlósan szemközti karikába. 


MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy figyeljék társaik mozgását, fontos, hogy elkerüljék az ütközéseket!


Variáció(k)

  • Színkód. A négy karikán kívül további 4 eltérő színű karikát helyezünk el a játéktéren, és a babzsákokat is azokba tesszük. Minden tanuló kap egy színsorrendet (színkódot), ami alapján sorrendben haladva begyűjti a négy babzsákot. Az győz, aki a leggyorsabban, pontosan teljesíti a feladatot. (A színkódokat javasoljuk egyegy papírlapra leírni, így minden tanuló egyénileg értelmezheti a feladatot.)

1. kép: Szabadulás a babzsáktól

1. kép: Szabadulás a babzsáktól

Babzsákkergető

Létszám: 4 fő/csapat
Terület: kb. 5 × 5 m-es négyzet csapatonként
Eszköz: minden játéktéren 1 db karika és 20 db babzsák


A pálya közepén egy karikába (vagy dobozba) helyezzük el a babzsákok felét, a többit egyenletesen szórjuk szét a játéktéren. Az egyik csapat feladata a babzsákok begyűjtése a „központba”, a másik csapat feladata a babzsákok szétszórása. Egy tanuló csak egy babzsákot vihet, és fontos, hogy ebben a játékban sem szabad dobni a babzsákokat. Az a csapat győz, amelyiknek először sikerül teljesíteni a feladatot (az összes babzsák begyűjtése, illetve ennek kivédése, a babzsákok „szétszórása”), vagy amelyik a megadott idő alatt a legtöbb babzsákot gyűjtötte.


MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a védő csapat akkor járhat sikerrel, ha a játéktér teljes területét megpróbálják minél jobban kihasználni, minél változatosabb helyre vinni a zsákokat!

Variáció(k)

  • Labdakergető. Babzsákok helyett labdával is játszhatjuk a játékot. Ebben az esetben használjuk azt a verziót is, amelyben a labdával a kézben csak labdavezetéssel haladhatnak tanítványaink.

Kőfoglaló

 

Létszám: 4 fő/csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: az osztálylétszámnál eggyel kevesebb bója


A játéktéren szétszórtan elhelyezett bóják (kövek) mögött a tanulók leguggolnak. Egy tanulónak nem jut kő, ő lesz az óriás. Háttal fordul a tanulóknak, és elkiáltja magát: „Törpék, törpék, elő a kövek mögül!” A törpéknek új követ kell találniuk, és ez idő alatt az óriás is megpróbál egy kő mögé bújni. A tanulók akkor foglalnak el egy követ, ha leguggolva hozzáérnek a bójához. A törpék futás közben nem dönthetik, nem rúghatják fel a bójákat. Az a tanuló lesz a következő óriás, akinek nem sikerült szabad követ találnia.


MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Hívjuk fel a tanítványok figyelmét, hogy ebben a játékban a bójákra és egymásra is figyelni kell, tehát a játék egyik legfontosabb eleme, hogy ne történjen ütközés.


Variáció(k)

  • Óriások a törpék földjén. Több óriást jelölünk ki, azaz kettő vagy hárommal kevesebb bóját helyezünk el a teremben, mint a tanulók száma. Társaik fogadják be azokat, akinek nem jut bója.
  • Ne leselkedj! Az óriás(ok) a játéktértől távolabb helyezked(ik)(nek) el. A törpéknek is a bójáktól távol és háttal kell felsorakozni. Az óriás(ok) felszólítására („Törpék, törpék, bújjatok a kövek mögé!”), hátra arc után kell a törpéknek egy-egy szabad bóját keresniük anélkül, hogy az óriás(ok) megfogná(k) őket. Akit az óriás elkapott, az lesz az új hívó. Ebben az esetben marad az eredeti játékban szereplő bóják száma.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Különböző mozgásformákkal színesíteni tudjuk a játékot.


12. Labirintus

Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: különböző színű bóják (területtől függően kb. 15-20 db)


Különböző színű bójákkal kacskaringós utakat alakítunk ki a pályán, amely összességében egy labirintusra (útvesztőre) emlékeztet. Az utak elejét és végét kapukkal (például zsámolyokkal) jelöljük meg. Meghatározott idő alatt a gyerekeknek különböző szempontok szerint kell végigjárni az útvonalat, a bóják érintése nélkül.

A játék során szempontok lehetnek:
–– A tanulók úgy járják be az útvesztőket, hogy nem találkozhatnak szembe társaikkal. (Ezért alakítsunk ki útkereszteződéseket is!)
–– A tanulók úgy járják be a labirintust, hogy a lehető legtöbbször próbálnak a bójáknál összetalálkozni társaikkal úgy, hogy ketten pontosan egyszerre érnek az adott bójához – ezt „pacsival” jelzik.
–– Meghatározzuk, hogy a bója melyik oldalán kell teljesíteni az útvonalakat vagy milyen mozgásformát használjanak a bójáknál (például irány- és ritmusváltoztatás, alacsony súlyponti helyzetben megkerülve a bójákat).
–– Két tanuló a játéktér ellentétes oldaláról egy időben indulva minél előbb találkozik valahol a labirintusban.


8. ábra: Labirintus

8. ábra: Labirintus

Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –


Egyszerű fogójáték során az elkapott tanulók előre meghatározott helyzetet foglalnak el (például terpeszállás, guggolás). Társaik előre meghatározott módon kiszabadíthatják őket, így folyamatosan visszakerülnek a játékba azok, akiket elfogtak. Valószínűleg a legismertebb ilyen fogó a terpeszfogó.


MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
A fogójátékok során – átlagos méretű csoport esetén – ne kezdjünk egy fogóval. Egyrészt sokak inaktívak maradnak, másrészt látványossá válnak a tanítványaink közötti sebességkülönbségek – a gyorsabb tanulók könnyen elkapják a kevésbé gyorsakat, illetve a kevésbé gyorsak hosszú időn
keresztül nem érintenek meg senkit. A kiváltós fogók arra mutatnak remek példát, hogyan lehet valaki sikeres egy fogójátékban amellett, hogy milyen sok társát fogta meg.


Variáció(k)

  • Alagútfogó. A megfogott tanulók a játéktér meghatározott területén egymás mellé fekvőtámaszba helyezkednek. Kiszabadításukhoz egy el nem fogott társuknak kell átkúszni alattuk.
  • WC-fogó. A megfogott tanuló fél térdelésbe helyezkedik, egyik karját magasba emeli. Társa leül a „WC”-re, azaz a megfogott társ térdére és „lehúzza a WC-t”, azaza magastartásban lévő kart.
  • Házfogó. A tenyerek összeérintésével házat „építenek” a szabadítandó tanuló fölé.
  • Hangyafogó. A fogójáték során megfogott tanulók hanyatt fekvésben helyezkednek el úgy, hogy minden végtagjuk az „égnek áll”. A kiszabadításhoz négy társuknak a lábaknál és kezeknél fogva el kell vinniük „hangyatársukat” egy kijelölt területre (például szőnyeg).
  • Építkező fogó. A megfogott játékosoknak egy előre meghatározott formációt kell felvenniük ahhoz, hogy kiszabadíthassák őket. Például hármasával kell összeállniuk úgy, hogy egyikük guggol, másikuk mögötte terpeszállásban áll, míg harmadik társuk szintén mögöttük magastartásba tett karokkal áll.

9. ábra: WC-fogó

9. ábra: WC-fogó

14. Fekvő fogó

Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz:


A tanulók egy fogó és egy menekülő kivételével páronként, a játéktéren szétszórt alakzatban, egymáshoz közel, hason fekvésben helyezkednek el. Jelre a fogó üldözni kezdi a menekülőt, aki menekülés közben dönthet úgy, hogy lefekszik egy páros mellé. A páros menekülőtől távolabbi tagja lesz a menekülő.


MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
A játékot mindenképpen több (2-3) fogóval és (5-6) menekülővel játsszuk, így megfelelő mozgásmennyiséget biztosíthatunk a játék során tanítványainknak!


Variáció(k)

  • A játékot játszhatjuk úgy, hogy a „lefekvést” követően cserélődnek a szerepek, tehát a hason fekvésből felálló tanuló lesz a fogó, a korábbi fogó pedig menekülővé válik

Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –


Ebben a fogójátékban a játék kezdete előtt kijelöljük a fogó(ka)t és a házakat, akik ugyancsak tanulók. A házak helyét (például hulahoppkarikák) a játéktéren tetszőlegesen jelöljük ki. Akit a fogók kergetnek, úgy menekülhetnek meg, hogy belekarolnak az egyik házba. Egy házban mindig csak 2 tanuló állhat. Ha már egy harmadik tanuló is beáll, akkor a középső tanuló másik oldalán pihenő tanuló megy vissza játszani.


MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
A játék akkor lesz igazán dinamikus, ha a tanulóknak körülbelül 10%-a fogó, 40%-a ház és a többiek a menekülők (22 fő esetén például 2-3 tanuló a fogó és 5-6 tanuló a ház).
Ha nem akarjuk a házak helyét jól látható módon kijelölni, választhatunk más jelzéseket is, például csípőre tett kézzel jelzik a tanulók, hogy ők a házak.


Variáció(k)

  • Itt a ház, hol a ház? Nincsenek kijelölt házak és házhelyek. Bármely két tanuló összekapaszkodhat szükség esetén. Amennyiben 5 mp-en belül nem érkezik harmadik tanuló, „el kell bontani” a házat, és mindkettejüknek tovább kell mozogni. Az 5 mp számolását bízzuk a gyerekekre!
  • Karika a ház. A háznak kijelölt tanulók guggolnak, és egy-egy karikát tartanak maguk előtt. A menekülő, mielőtt helyet cserél a karikát tartó tanulóval, átbújik a karikán.

Bójadöntögető

Létszám: 5-6 fő csapatonként
Terület: 9 × 9 m
Eszköz: körülbelül 10 db magas (tölcsér alakú) bója


A játéktéren elszórtan legalább 3-4 bójával többet helyezünk el, mint egy csapat tanulóinak száma. Ideális
esetben a bóják egymástól 2-3 méter távolságra vannak. A játék során az egyik csapat tagjai eldöntik a bójákat, miközben a másik csapat tagjai próbálják felállítani az eldöntött bójákat. Bizonyos idő múlva (körülbelül 1 perc) összeszámoljuk, hány bója fekszik a talajon. Szerepcsere után megállapítjuk, hogy melyik csapat volt ügyesebb.

Variáció(k)

  • Bójadöntögető 2.0. Két különböző színű (de azonos számú) bóját használunk. Az „A” csapat csak az egyik színű bójákat dönti, a másik színűeket felállítja. A „B” csapat feladata ugyanez a másik színű bójákkal.
  • Fogó + bójadöntögetés. Bójákat szétszórtan helyezzük el a pályán. A támadó csapat a pálya széléről indul jelzésre, és megpróbál minél több bóját eldönteni. A védő csapat a pályán helyezkedik el és a támadó tanuló érintésével akadályozhatja meg a bójadöntést. A megérintett támadónak az újabb támadási kísérlet előtt meg kell érinteni az oldalvonalat.

Játszhatjuk meghatározott ideig, majd szerepcsere után megállapítjuk, melyik csapat gyűjtött több pontot.
Játszható úgy is, hogy megmérjük, melyik csapat tudja rövidebb idő alatt az összes bóját ledönteni.


MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
A játék során emeljük ki, hogy a bójákat csak kézzel szabad dönteni, láb használata nem megengedett. Ezen kívül fontos kiemelni, hogy bójákat a helyükről tilos elmozdítani, így tudunk változatlan körülményeket biztosítani a mindenkori támadó és védő csapat számára.


17. Forgalmi dugó

Létszám: teljes csoport párokba rendeződve
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –


A tanulók párokat választanak, vagy párokat alakítunk. Az egyik diák lesz az autó, a másik a sofőr. A sofőr az autó mögött áll, kezeit a vállára téve. Az autó csukott szemmel hagyja magát irányítani. Úgy kell haladniuk a játéktéren, hogy ne ütközzenek senkinek. Néhány perc elteltével szerepcsere következik.


Variáció(k)

  • Robog az autó. Az alapjáték előkészítéseként alkalmazhatjuk. Mindkét tanuló szeme nyitva. Verbális kommunikáció nélkül kell a játékot végrehajtani, hol sétával, hol futás közben, hol a felfestett vonalakat követve.
  • Pótkocsis teherautó. A két tanuló egymásnak háttal áll, karuk összekulcsolva. A vezető ebben a helyzetben húzza a menetiránynak háttal haladó pótkocsit.
  • A hátsó tanuló szeme van becsukva a játék folyamán.
  • A tanulók különböző sebességgel haladhatnak, amit a pedagógus jelekkel szabályoz.

18. Szalagfogó

Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: fejenként 1 db szalag


Minden tanuló hátul a ruhájába teszi a szalagot úgy, hogy a vége farokként kilógjon, és könnyen elvehető legyen. A tanulók megpróbálják elcsenni a szalagot társaiktól. A megszerzett szalagot hátul betűrik a nadrágjukba, ha a sajátjukat elveszítették. Ha azonban még megvan a saját szalagjuk, akkor az új szerzeményt keresztbe a vállukra helyezik. Később majd onnan pótolják az elrabolt szalagot
a nadrágjukba.

Variáció(k)

  • Több szalagos fogó. A megszerzett szalagokat a nadrágba kell tenni, így egy tanulónak akár több szalag is lóghat a dereka körül. Azonban egy tanuló egyszerre csak egy szalagot vehet le! Újabb szalagért újabb támadást kell indítani! A szalagok egymástól jól elkülönítve legyenek.
  • Két színű szalagos fogó. Két féle színű szalagot használunk a játék során. A csoport egyik fele az egyik, a csoport másik fele a másik színű szalagot kapja. A játék során a tanulók célja a másik színű szalagok megszerzése. Amint ez megtörtént, az oldalvonalon kívülre hajítják a szalagot.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Több szalag esetén egymástól távolabb helyezzék el a szalagokat a tanulók (például a csípő oldalához és a keresztcsonthoz)!


19. Tengeri kígyó

Létszám: 8-12 fő csoportonként
Terület: teljes játéktér
Eszköz:


A tanulók szorosan egymás mögött oszlopban állnak fel. Az első tanuló az oszlopban, a kígyó feje, jelre kanyarogva elkezd futni. A kígyó mozgása egyre gyorsabb lesz, a tanulók között a hézag egyre nő. A „fej” megpróbál egy hézagon átfutni, de ha a tanuló, aki előtt át akar szaladni, megérinti, helycsere következik: a „fejet” megérintő tanuló áll a sor elejére (ő lesz a kígyó feje), társa pedig beáll a helyére.


MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy csak nagy területen (a játéktér teljes kihasználásával) végzett tempós futással van esélyük növelni a távolságot a tanulók között!


20. Páros fogó

Létszám: teljes csoport párokba rendeződve
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –


Párokat alakítunk ki, amelyekben az egyik tanuló a fogó, míg a másik a menekülő. Jelzésre először a menekülők indulnak el, majd kis idő múlva a fogók. Mindenki a saját párjával játszik. Ha a fogónak sikerül a társát utolérni, szerepet cserélnek.


MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Kisgyerekeknél nagy játékterületet alkalmazzunk, hogy a megállásokra, irányváltoztatásokra bőven legyen hely! Sőt, ha lehetőség van rá, először egy-egy nagyobb területen (körülbelül 5 × 5 méter) csak két pár játsszon.
Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy használják ki társaik helyezkedését cselezésre!


Variáció(k)

  • Jelzésre csere! Nemcsak fogáskor van csere, hanem a játékvezető jelzésére is. Például tapsra mindkét játékos hason fekvésbe ereszkedik, majd onnan felpattanva szerepcserével folytatják.
  • Jelzésre kezdünk! A párok egymástól kartávolságnyira, együtt futnak sípszóig. (A távolság betartása mindkét fél számára kötelező, se rövidebb, se hosszabb ne legyen!) A jelzésre az előre megbeszélt szerepek szerint kezdődik a játék.
  • Számokra figyelj! A párok tagjait 1-es és 2-es számokkal jelöljük. A játék nem előre megbeszélt szerepek szerint, jelzésre indul, hanem a játékvezető által bemondott számmal jelölt tanulók lesznek az üldözők, társaik a menekülők.
  • Utánzó fogó. Ha a menekülő bajban van, akkor más típusú, de hasonlóan gyors mozgásformát választ, amit a fogónak utánoznia kell, mielőtt újra üldözni kezdené a menekülőt.

21. Fej és hát

Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –

Ez a játék egy csoportos fogójáték. A csoportot két csapatra osztjuk, egyik csapat lesz a „fej”, másik a „hát”. Aki a „fej” csapatban van, a fejére teszi az egyik kezét, aki a „hát” csapatban, maga mögé teszi az egyik kezét. A pedagógus által szólított csoport („fej” vagy „hát”) lesz a fogó. A tanulók célja, hogy minél több társat elkapjanak, illetve hogy minél kevesebbszer érintsék meg őket. Mivel az érintések számát gyakorlatilag lehetetlen számolni, nincs értelme győztest hirdetni.


MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Rövid időközönként váltsuk a fogók csoportját! Látni fogjuk, hogy a nagy keveredésből jó hangulatú játék kerekedik.


22. Fogjunk kezet!

Létszám: 9-11 fő/csoport
Terület: kb. 5 × 8 m
Eszköz:


Kijelölünk két tanulót, akik a játéktér két legtávolabbi sarkába állnak. A többi tanuló a pályán szétszórt alakzatban helyezkedik el. Jelre a két kijelölt tanuló elkezd egymás felé futni, hogy minél hamarabb kezet fogjanak. A többiek ütközés nélkül (védekező lábmunkával) akarják megakadályozni a két tanuló találkozását.


MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy gyors irányváltoztatásokkal, hirtelen ritmusváltásokkal tudnak csak elég területet kialakítani a kézfogáshoz!
Alakítsunk ki egy sorrendet a csapatokon belül, ami alapján a tanulók önállóan tudják végrehajtani a körforgást, azaz a kezet fogni igyekvő és a védő szerepek váltakozását!


10. ábra: Fogjunk kezet!

10. ábra: Fogjunk kezet!

Babzsákgyűjtés


Kiszabadítós fogók (wc-fogó+ház fogó)


Bójadöntögető


Fogjunk kezet!