A saját térirányok verbális megnevezései


Navigáció: < Előző Következő >

Kategória tulajdonságok
Könyv címe: A tánc és a kreatív mozgás alapjai

A saját térirányok verbális megnevezései


Az előre-hátra iránypár értelmezése és tudatosítása

 


Fűrészelés

A párok kialakítását követően a két tanuló egymással szemben, terpeszülésben, keresztezett kézfogással helyezkedik el. Előre-hátra dőlnek úgy, hogy mindkettő egyszerre megnevezi azt az irányt, amelyik irányba a felsőteste elmozdul.

 


Bíró mondja

A tanulók háromfős csoportokban gyakorolnak tovább. Ketten az előző kiindulóhelyzetben ülnek, a keresztezett fogást feszített karral, erős kézfogással végzik. A mellettük álló harmadik tanuló a „bíró”. Rámutat a pár egyik tagjára, majd megnevez egy irányt (előre, hátra, balra, jobbra). Amelyik tanulóra mutatott, annak kettőjük mozgását vezetve kell a törzzsel arra mozdulnia, amely irányt megadták neki. A társa hagyja magát, csak követi a mozgást. A végrehajtásban a pontosság, a mozdulatok vezetésében a vezethetőség az elsődleges. A nyugodt, átgondolt, és nem az elsietett megoldásra kell törekedni. Tévesztés után a „rontó” játékos marad a párban, a másik helyébe lép a bíró. A bíróval helyet cserélt társ áll fel, és adja meg az irányokat a következő tévesztésig.

Variáció

A bíró jelzése csak verbálisan érzékelhető, a mozdulatot vezető tanuló nevét, a kért irányt mondja, a kiindulóhelyzet pedig nyújtott ülés egymásnak háttal, karfűzéssel. A gyakorlat végrehajtása, a szerepek, a cserék rendje azonos a korábbiakkal.

 


Variáció

A bíró jelzése csak verbálisan érzékelhető, a mozdulatot vezető tanuló nevét, a kért irányt mondja, a kiindulóhelyzet pedig nyújtott ülés egymásnak háttal, karfűzéssel. A gyakorlat végrehajtása, a szerepek, a cserék rendje azonos a korábbiakkal.

 


Kétbírós

Kiszámolóval választott két „bíró” áll szemben a többiekkel. Egyik az irányt jelzi, másik a hibázást ellenőrzi. A tanulók két azonos létszámú oszlopba rendeződnek terpeszülésben, nyújtott karral, vállfogással. A kijelölt „bíró” kiadja az irányt (előre, hátra, balra, jobbra), és mindenkinek annak megfelelően kell dőlnie. Amelyik oszlopban hiba, rontás történt, helyben marad, ahol nem volt rontás, azokban az utolsó tanuló előreszalad, és az oszlopa elején helyezkedik el kiinduló helyzetben. Amelyik csapatban hamarabb visszakerül mindenki a kezdeti helyére, vagyis ritkábban volt rontás, így hamarabb lettek „kész” a feladattal, azok lesznek a nyertesek a játékban. Az új bírókat kiszámolóval választhatjuk ki a győztes csapat tagjaiból.

 


2. ábra: Irányrózsa

2. ábra: Irányrózsa

Az előző gyakorlatokban megismert, megértett, alkalmazott és tudatosult térirányok számokkal is elnevezendők (2. ábra). Az előre irányhoz, amelyik minden esetben az EGYES (1) irány nevet viseli, képest a többi irány 45 fokban jobbra haladva vált nevet. A jobbra helyett a HÁRMAS (3), hátra helyett az ÖTÖS (5), balra helyett a HETES (7) jelzés hangzik el, az eddigi gyakorlatok ismétlése ezekkel az elnevezésekkel történik. A köztes irányok később kerülnek a gyakorlatokba.