Módszertani kézikönyvünk célja a testnevelés műveltségi területének szolgálata. A „teljes körű iskolai egészségfejlesztés” hazai célkitűzéséhez csatlakozva a stresszkezelés és relaxáció alkalmazásának lehetőségeivel szeretnénk hozzájárulni az egészségtudatos magatartásra és életmódra neveléshez, az iskolai testnevelésbe ültethető módszerek megismertetése, bevezetése útján. Áttekintjük, mire van szükség ahhoz, hogy egyrészt eleget tegyünk az egészségfejlesztés új követelményének, másrészt fokozatosan elérjük, hogy a tanuló képessé váljon a stresszekkel való megküzdés önálló, saját erőből történő elérésre, és elkerülje a lelki tényezőknek a testi folyamatokra gyakorolt megbetegítő hatásait (szorongásos és magatartási zavarok, pszichoszomatikus betegségek). Az életkori és fejlődési specifikumokhoz illesztjük az alkalmazható gyakorlatok kínálatát. A könyv mindazoknak segít a tájékozódásban, módszertani útkeresésben és gyakorlatban, akik alkotó megvalósítói a mindennapos testnevelés koncepciójának.

Szemléletmódunkban a hagyományos „test-nevelés” alapelve és gyakorlata kiteljesedik a személyiség, mint bio-pszicho-szociális egység harmóniájára törekvéssel, az öngondoskodásra, önkontrollra, a feszültségekkel, distresszekkel való megküzdésre és együttműködésre képes, „egész”-séges emberré nevelés célkitűzésével.

Az iskolai testnevelés egészében úgy gondolkodunk a gyermekekről, mint akiknél fő feladatunk a mozgás bármely formájának megszerettetése, az egész életen át tartó mozgásközpontú, egészséges életmód kultúrájának  módszeresbeépítése, a motivációs világnak szerves részévé és örömforrássá tenni az életben a mozgást, sportot, tevékeny és aktív életvezetést.

Belátható, hogy gyermekeink egészséges fejlődése szempontjából szinte vészhelyzetben vagyunk. A családi élet sajnálatos szerkezeti és működésbeli változása, valamint a korszellem és mentalitás átalakulása nyomán a szocializáció számos területén tapasztalhatunk hiányosságokat. Ezek az érzelmi viszonyulás hibás, agresszivizált mintáiban, az intoleráns viselkedésben, a fokozott szorongáshajlamban, a figyelem és koncentráció mínuszaiban, a szinte jellegzetes, olykor kóros mértékű hiperaktivitásban, a tanulás zavaraiban és számos egyéb negatívumban jutnak kifejezésre. Az internet tömeges és túlzott mértékű használata nem csupán függési betegséggel fenyeget, hanem az ebből következő mozgásszegény életmód és a hibás testtartást kialakító fizikai állapotok hosszú távú károsodásokhoz vezethetnek.

A stresszbetegségek nem a felnőttek „privilégiumai”, hanem már az iskolába kerülő hatéves gyermekeknél is jellemző a pszichoszomatikus tünetek jelentkezése, tíz közül hat gyermeknél igazolhatók ilyen eltérések. Kamaszkorban a korábban beszerzett ó bajok hangsúlyozódnak. Friss vizsgálati eredményünk szerint 100 fő 15-16 éves középiskolás (fiúk és lányok) szorongásszintje 36-uknál átlag feletti. Pszichoszomatikus tüneteik pedig 20-uknál rendszeresek, mint például fejfájás, magas alapfeszültségi szint, evészavarok, gyomor- és emésztőszervi fájdalmak (Bagdy, 2013). Kisiskolásoknál a figyelemzavar, a túlzott mozgásosság, hiperaktivitás, valamint az iskolafóbia, a szorongásos tünetek magas száma, a korai elhízásban testet öltő mozgásszegénység és a hibás táplálkozás ártalmai jelentenek új kihívást a testnevelés számára, amelynek fő célkitűzése kell hogy legyen a gyermek egészséges testi, lelki, kapcsolati és kognitív (megismerő) folyamati fejlődésének szolgálata. Egészséges életvitelre az tud igazán nevelni, aki mintát is képes adni erre. Ha a szülő nem teszi, a nevelők tehetik, feltéve, ha ők maguk is művelik, amit tanítanak.

A stresszkezelés képessége, tudása egyaránt hiányosság a pedagógusnál és növendékénél. Fontosnak tartjuk,  hogy a jövőben az iskola egyre inkább mentálhigiénés intézményként tudjon működni, biztosítva a tanárok számára is a stresszekkel való szakszerű bánásra, a stresszmenedzsmentre való felkészülést, személyes és kapcsolati egészségük védelmét. E jövőkép megvalósításának első lépése a mindennapos testnevelés kereteibe illeszthető szemléletformálás és módszertanítás. Mivel ehhez is felkészülés, személyes tanári tudás szükséges,  ez a testnevelést tanítók, tanárok számára már személyes feladatként jelenik meg. Szükséges és elégséges mértékben ugyanis már jelenleg is szerves helyet találhatunk a testnevelésórákon belüli szemléletformálásra, a tudatos mozgáskultúra és autokoncentráció tanítására, a jó gyakorlat meghonosítására. Amilyen a tanár nyitottsága,  egészségtudatos viszonyulása és felkészülése, olyan mértékben képes az iskolai stresszkezelés és relaxáció a tanítás szerves részévé válni.

A relaxáció (lehetséges mértékű) bekapcsolása a testnevelés mindennapjaiba ma már elkerülhetetlen feladat.  Erre hangol rá, készít fel ez a könyv, amely mind szakirodalmi ajánlásában, mind tartalmában olyan relaxációs és stresszkezelő gyakorlatokat ismertet, amelyek közvetlenül beépíthetők a testnevelésórákba. Akkor is, ha a tanár nem kíván e módszerek alkalmazásában a magasabb szintre jutni és speciális módszereket elsajátítani.

Olyan testnevelés szellemiségét képviseljük, amelyben a gyermek fejlődési mércéjét saját, személyes teljesítőképességében elért eredménye képezi. Ennek tanári visszacsatolása, pozitív minősítése alkotja azt a motivációs erőt, hogy a gyermek szabad lélekkel vállalja a megküzdést saját gyengeségeivel és örömöt, sikerélményt éljen át. A személyiség fejlődésének, életkori sajátosságainak, mozgatórendszeri fejlettségének, képességeinek, gondolkodási sajátosságainak figyelembevétele szemléletünk alapját képezi. Az a mód, ahogyan elérjük a gyermek befogadásra nyitott állapotát, csak az életkori fejlettségi szinthez igazodhat, és belőle következhet a lelki megközelítés, befolyásolás és tanítás módszertani útja.

„Test-nevelés”: a fogalomban a személyiségnek a test felőli megközelítése kap primátust. „Testünk a legobjektívebb valóság a számunkra, mind a térbeli, mind az időbeli tapasztalás síkján. Ugyanakkor testünkhöz a legszubjektívebb a viszonyunk. Énünk része, lényünk és létünk hordozója, meghatározója,  megvalósításaink, megnyilvánulásaink eszköze,  tapasztalataink felfogó és befogadó edénye” (Szőnyi, 2000, 27. o.). Ekképpen a hozzá való viszonyunk kiművelésében, önmagunk elfogadásában, a külvilághoz, embertársainkhoz viszonyulásunk megjelenítésében a testi nevelésnek egész életszemléletünket és életvezetésünket meghatározó szerepe van. A testnevelést személyiségformáló hatalomnak tekinthetjük, amely nem művelhető „lélektelenül”.

Nincs esélyünk a mozgás, sport megszerettetésére másfajta pedagógiával, csak a pozitívumokat elismerő, a gyengeségek meghaladását segítő-jutalmazó, úgynevezett bátorító tanári attitűddel. Ez pedig gyakorta jelentős szemléletváltást kíván a testnevelő tanártársaktól.

Ebben a személyiségközpontú szellemiségben állunk gyermekeink mellé a preventív, betegségmegelőző és a stressztünetekkel megküzdő promóciós (egészségfejlesztő)  szemlélet, sőt segítő gyakorlat képviseletével is.  Tudásunk mai szintjén a stresszkezelésnek szinte teljes módszertana és korszerű gyakorlattára a relaxációhoz kapcsolódik, annak valamely aktív mozgásos vagy mentális  (belső, szellemi mozgásban kifejezésre jutó) formája a tréningek szerves részét képezi.

Ebben a könyvben szeretnénk bemutatni az egészségpromóció relaxációs repertoárját, az egyes,  hatékony módszereket, hogy áttekintést adjunk a lehetőségekről.  Nincs egyedül üdvözítő módszer, de mi csak azokkal foglalkozunk, amelyek hatékonysága tudományos bizonyítékokon alapul, „Evidence Based” jelentőségű. Nem foglalkozunk olyan ezoterikus kétességekkel, amelyeket a félművelt vagy nem szakképzett laikus világ esetleg favorizál. Azok az eljárások és technikák, amelyeket bemutatunk, szerves részét képezik a nemzetközi stresszkezelő gyakorlatnak is. Összegyűjtöttük azokat a magyar nyelven megjelent és elérhető forrásmunkákat,  amelyek az egyes módszerekről szólnak. Arra törekedtünk, hogy a gazdag ajánlott irodalomban kifejezetten gyakorlatorientált munkák domináljanak.  A könnyebb áttekinthetőségért az irodalomjegyzéket rendhagyó módon állítottuk össze. Elsősorban könyveket,  túlnyomóan módszertani kézikönyveket ajánlunk,  melyek igen gazdag gyakorlatanyaggal rendelkeznek.  Alkalmazásuk természetesen a rá készülő tanár személyes továbbképzésének függvénye, de vannak technikák, amelyek közvetlenül is kipróbálhatók.  Valamennyi elérhető magyar nyelvű könyvet bemutatjuk.  Ismertetjük, miről szól, mit tartalmaz, mire ajánljuk és mit tanulhatunk meg belőle. Ez megkönnyíti a válogatást,  kipróbálást, esetleg személyes továbbképzési utak választását. Szerencsére annyiféle kiváló módszer és technika létezik, hogy minden testnevelő tanártársunk kiválogathatja a könyvekből a saját gyakorlatrepertoárját,  kipróbálhatja a rokonszenves gyakorlatokat és (talán még személyes hasznára is!) megtanulhatja, mielőtt beveti a testnevelés-tanítás gyakorlatába. Az igazi tudás úgyis élő gyakorlati tapasztalaton alapul, ezt mindnyájan tudjuk. Nincs azonban kényszerítettség, szabad a választás,  hogy olyan elemeket, gyakorlatokat válogathassunk,  amelyek úgy illenek a tanári személyiségünkhöz, mint zárba a kulcs.

Könyvünk egyes fejezeteit is a relaxáció iskolai bevezetésének szellemében állítottuk össze. Az első fejezetben rávilágítunk arra, hol tart a stresszelmélet, az idegrendszer és viselkedés összefüggését tanulmányozó magatartástudomány, és bemutatjuk, hogyan működik az emberi lény holografikus teljessége, amelyen belül „minden mindennel összefügg”, mégis vannak felismert és járható egészségvédő útjaink, hogy ne betegedjünk bele az életünk stresszeibe. Amikor bemutatunk egy-egy módszert, nem az elméleti ismeretanyagában mélyülünk el, ezt a rá vonatkozó szakirodalomból elolvashatjuk. Mi inkább az adott módszerhez tartozó gyakorlatot kínáljuk kipróbálásra. Hasonló elven működő tréninglehetőségeket fellelünk az ajánlott könyvekben, ha már kiválasztottuk a hozzánk közelebb álló gyakorlati irányt. Noha szerettük volna a könyvet minél inkább csak gyakorlatokat tartalmazó kézikönyvvé tenni, az egyes műveletek leírásának terjedelme határt szab a terveinknek. Ezért a kínált könyvekben bőséges ellátmányt találhat minden tanártársunk, mi csak az alkalmazási rendszer szempontjaira világíthatunk rá, a gyakorlatokból jobbára ízelítők adására vállalkozhatunk.

Bízunk abban, hogy a testnevelésnek a személyiségfejlődést szolgáló fókuszával egyre többen egyetértünk és könyvünkben sikerül közel hozni a számtalan tévhittel terhelt relaxációs, meditációs és vizualizációs (imaginatív) módszereket tudományos megalapozottságuk bizonyításához, páratlan jelentőségű egészségszolgálatuk megismertetéséhez.