Az 5–12. évfolyamokon a kisjátékok játéksebessége nő, hiszen a taktikai, technikai megoldások egyre sokrétűbbek és egyre stabilabbak. Az iskolai labdarúgásban uralkodó Grassroots szellemiség továbbra is a játékok alkalmazását hangsúlyozza, hiszen az elsődleges célunk az élménydús tanulási feltételek biztosítása. Az alsó tagozatos labdarúgás folyamán alkalmazott heti 2 foglalkozás összességében eddig mintegy 280 db 45 perces foglalkozást tartalmazott. Ettől függetlenül szinte biztosra vehető, hogy rendkívül heterogén tudásszintű csoportokkal dolgozunk az iskolai színtéren. Soha nem szabad azonban szem elől tévesztenünk, hogy a legfontosabb célunk az amatőr labdarúgás megszerettetése és az annak űzéséhez szükséges technikai-taktikai repertoár oktatása, nem pedig elit, nagypályás labdarúgók képzése. Ennek megfelelően rendszeresen vissza kell nyúlnunk az alsóbb évfolyamokon is oktatott tartalmakhoz, amelyeket gyorsabban, magasabb technikai és taktikai színvonalon várhatunk el a diákoktól.

 3:3 és 4:4 elleni játékok a felső tagozattól kezdődően kisjátékoknak minősülnek, hiszen innentől a 4+1-es vagy az 5+1-es játék válik mérkőzésjátékká.

A kisjátékokba egyre több megkötést, kényszerítő helyzetet lehet beépítenünk. Ilyen megoldás, amikor bizonyos játékosok bizonyos területhez vannak kötve, amelynek határait nem léphetik át. Kedvelt megoldást jelentenek a jokerjátékosokkal kiegészített kisjátékok. A jokerjátékosok speciális szerepet kapnak, ők általában a támadó csapatot segítik, vagyis mindkét csapat passzolhatja számukra a labdát. A területváltásokkal vagy éppen a faljátékosokkal megvalósuló kisjátékok ugyanilyen többletet jelentenek. Az érintésszámok korlátozása bizonyos játékosok vagy taktikai helyzetek esetében ugyancsak számos variációval kecsegtet.

Az 5–12. évfolyamokra vonatkozó továbbképzési anyag a kisjátékok feldolgozását tekintve az 1–4. évfolyamos anyagra épül, hiszen iskolai körülmények között nagyobb létszámú kisjátékokra (a kispályás futballhoz vagy a futsalhoz) nincs szükség. Az előzőekben leírt játékokat ennek megfelelően nagyon sokféle variációban javasoljuk megvalósítani. A továbbiakban néhány olyan kiegészítő kisjáték-variációt mutatunk be, amelyek kifejezetten az 5–12 évfolyamok továbbképzési anyagában jelennek meg.

• 1:1 elleni játék 4 kapuval, két párossal egy időben (81. ábra)

A két páros 1:1 elleni játéka zajlik a területen. A négy kapu bármelyikébe gólt lehet szerezni. Gólszerzés esetén az ellenfél kezdheti újra a játékot. A pályán lévő játékosok között nem lehet összjátékot létesíteni (passzolni).
A 4, esetleg több kapu, illetve a párhuzamosan játszó másik (esetleg több) páros fokozott figyelemmegosztást és térérzékelést követel a játékosoktól.
TSZ: Keress üres területet és üres kaput a gólszerzéshez! Használd trükkösen zavaróként a másik páros játékosait a védőddel szemben!
Variációk: Csak átlósan szerezhető gól; az átlósan szerzett gól duplán ér; a kapuk számának és elhelyezésének megváltoztatása; több típusú kapu beépítése a játékba; középről egymásnak történő passzokból, jelre induló játék (akinél a labda van, a jelzésre az a támadó).

•  1:1 elleni játék két kapura, mozgó faljátékosokkal (82. ábra)

Ebben a játékban a játéktér oldalvonalain két faljátékos egészíti ki a játékot. A faljátékosok bevonásával 2:1 elleni játékhelyzetek alakíthatók ki. A helyzet segíti a figyelem megosztását azzal, hogy egy mélységben végrehajtható feladatot (gólt szerezni) egy szélességi átadással készít elő, old meg.
TSZ: Ha akadályoznak a játékban, vond be kényszerítővel a faljátékost!
Variációk: faljátékosok az alapvonalon, több faljátékos.