Afejezet végén a mérkőzésjátékok alapfelállási formáit mutatjuk be, azok előnyeit és hátrányait figyelembe véve.

A felállási formák minden esetben csak kiindulópontot, viszonyítási pontot jelentenek a gyerekeknek a játékban. Minél fiatalabb korosztályban játszatunk mérkőzésjátékokat, annál kötetlenebbül kezeljük a felállási formákat. Pedagógiai alapelveink közé tartozik a mérkőzésjátékok esetében is, hogy:

• minden tanulónknak azonos játékidő-mennyiséget kell biztosítanunk;
• minden diákot játszassunk minden pozícióban.

A mérkőzésjátékok a valódi mérkőzések élményét adják a gyerekeknek. A játék közben valós sebességen történnek meg a valós játékhelyzetek, így ez a gyakorlási forma hasonlít leginkább a tétmérkőzésekhez. A tanítványaink itt tudják a legtöbb autentikus technikai és taktikai tapasztalatot szerezni a játékban. Az 5–12. évfolyamok mérkőzésjátékai során további feladatunk, hogy a lenti alapfelállási formákat ismertessük meg tanítványainkkal, érzékeltessük azok előnyeit, hátrányait. Cél, hogy mind a 4+1, mind az 5+1 játékban minél sokrétűbb tapasztalatot szerezzenek a felállási formákon keresztül.

• 2-2-es felállás (83. ábra)

Ebben a felállási formában a játékosok szélességben és mélységben egyértelműen megosztott helyzetben állnak föl. Ebből fakadóan egyszerűbb is oktatni ezt a formát. A játékosok egyéni taktikai megoldásai jobban ki tudnak bontakozni. Támadásban kevesebb összjátékkal is eredményes lehet valaki, védekezésben viszont a két védőnek jobban össze kell dolgoznia. Ez a felállási forma biztosítja, hogy a 2 védő (hátrább lévő) játékos is lövő helyzetbe tud kerülni anélkül, hogy a társak akadályoznák ebben, hiszen a kapu előtt nincs tömörülés. A kreativitás szerepe nő, mert több hely áll a játékosok rendelkezésre.

• 1-2-1-es felállás (84. ábra)

Ez a felállási forma szélességben és mélységben jobb elrendeződést eredményez. Támadásban az eredményességhez több játékos együttműködése szükséges, védekezésben a kapuhoz közelebb álló, középső védő sokat segít a társak védekezésében is.

• 1-3-1 felállás (85. ábra)

Ebben a felállási formában egy stabil alakzat képződik, amely könnyíti a csapatvédekezés megvalósulását. 
Könnyen lehet területeket zárni, viszont támadásban nehezebb területeket nyerni belőle.

• 2-1-2 felállás (86. ábra)

Ez a felállási forma jól szervezhető mind támadásban, mind védekezésben. A területek nyitására és zárására is könnyen alkalmazható. A középső játékos szerepe döntően befolyásolja a felállás sikerességét, és szinte folyamatosan lebontható a játék 3 ember (pillanatnyi) kapcsolatára.

• 3-2 felállás (87. ábra)

Utolsó felállási formaként a 3-2-es rendszerről írunk röviden. Ebben a megoldásban mind védekezésben, mind támadásban könnyen szervezhető a játék. Támadásban a két elől lévő játékos egyéni kreativitása domborodik ki, védekezésben pedig a 3 játékos stabilitást ad.