Navigáció: < Előző Következő >
| Kategória tulajdonságok | |
|---|---|
| Könyv címe: | LABDARÚGÁS AZ ISKOLÁBAN - TEMATIKUS ÖSSZEFOGLALÁS ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI TANANYAG AZ ISKOLAI („GRASSROOTS”) LABDARÚGÁS OKTATÁSÁHOZ |
Az iskolai labdarúgás kerettanterve tehát egy azok közül a kerettantervek közül, amelyeket valamely iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra vagy valamilyen sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készítettek. E kerettantervek elérhetők a következő linken:
http://kerettanterv.ofi.hu/07_melleklet_miniszter/index_miniszter.html
Az iskolai – vagy másképpen szabadidős, Grassroots – labdarúgás alternatív kerettanterve heti két óra időkeretben tervezetten rendezi a tantervi tartalmat mind a 12 évfolyamra. Az általános kerettantervhez illeszkedő 2 évfolyamos ciklusok egységesnek és egymásra épülőnek tekinthetők, amelyek tematikai egységekre bontják a kétéves összóraszámokat. Mielőtt áttekintjük az egyes ciklusok tantervi-tematikai egységeit és ajánlott óraszámait, bemutatjuk az egyes iskolafokok tantervi céljait és feladatait. Az egyes tematikai egységek esetében mindig megjelenik a tematikai egység elnevezése, az órakeret, a feltételezett előzetes tudás, valamint az adott egység nevelési-fejlesztési célja. Az „Ismeretek / Fejlesztési követelmények” minden esetben „Mozgásműveltségi tartalmak” és „Ismeretek, Személyiségfejlesztés” részekre tagozódnak. A „Mozgásműveltségi tartalmak”-nál értelemszerűen az adott tematikai egységen belüli tananyag motoros elemei jelennek meg, míg az „Ismeretek, Személyiségfejlesztés” rész a motoros elemekhez kapcsolódó értelmi (kognitív) és affektív (érzelmi, szociális, morális) tartalmakat rögzíti. A „Kapcsolódási pontok” a tantárgyközi tartalmakat jelenítik meg. A „Kulcsfogalmak, fogalmak” azon kifejezéseket tartalmazzák, amelyekkel tisztában kell lenniük a diákoknak az adott 2 évfolyamos ciklus végére. Minden 2 évfolyamos ciklus végén olvashatók a „Fejlesztés várt eredményei”. Ez a tantervi rész az ellenőrzés és értékelés minimumtartalmát határolja be, magyarán egy minimumkövetelmény-rendszert jelent.
Lássuk tehát a tanterv célrendszerét és tematikai egységeit részletesen!
A következők az 1–4. évfolyam tantervének bevezetőjében jelennek meg.
„Az iskolai labdarúgás legfőbb célja, hogy a játékon keresztül minél több gyermek és fiatal (fiú és lány egyaránt) fedezhesse fel a labdarúgás élményét. A pozitív hatások eredményeképpen pedig rendszeresen jelenjen meg a szabadidős tevékenységek között is. Az iskolai labdarúgás oktatási szemlélete a játékosságra és a játéktevékenységre épít, amelynek egyszerűnek, izgalmasnak és örömtelinek kell lennie. A játéktevékenység a legfőbb motiváció a tanulók számára, amely segítségével autentikus körülmények között kezdődik meg a sportág alapjainak elsajátítása. Mindezeken túl a labdarúgó játékokban megjelenő, egyéni és társas problémamegoldást kívánó helyzetek a motoros szférán túl kiválóan fejlesztik a szociális és kognitív képességeket.
Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak elsajátítása a legfontosabb cél. Ebből fakadóan az alapkészségek mozgásmintáinak megszilárdulása, magabiztos végrehajtásuk kialakulása kiemelkedően fontos ebben az időszakban, melyek a hatékony és gyors mozgástanulás, továbbá a bonyolultabb sportági mozgások az iskolai labdarúgás alapfeltételeiként jelentkeznek. A labdarúgó tevékenységek során a természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások mellett hangsúlyosan fejlődnek a manipulatív mozgások. A labda rúgása, megállítása, görgetése, dobása, elkapása és különböző testrészekkel történő kezelése a labdarúgó játékok sajátos készségcsoportját képezik, amelyek hozzájárulnak a szem-kéz és szem-láb koordináció fejlődéséhez.
A gyakorlás során mindkét láb ügyességét szimmetrikusan szükséges fejleszteni, és lehetőség szerint a test minden részének (fej, vállak, comb, kéz, láb) be kell kapcsolódnia a feladatokba. A labdakontroll fejlesztése során törekedni kell arra, hogy a vizuális információfeldolgozás a végrehajtások mentén egyre hatékonyabbá váljon, párhuzamosan a rúgások és a lábfej részeinek tudatos használatával. Az egyéni szerepjátékok, illetve a különböző szabályjátékok alkalmazása jól tudatosítható környezetet teremt a kreativitás, felfedezéses mozgástanulás és az ezeket kísérő önálló, alkotó gondolkodás fejlesztéséhez. A játékos feladatok, játékok során fontos, hogy a tanulók minél változatosabb méretű, formájú, anyagú labdával, eszközzel szerezzenek mozgástapasztalatot.
Az iskolai labdarúgás oktatási szemlélete szerint fontos, hogy minden tanulónak azonos mennyiségű idő álljon a rendelkezésre a tanulás során, emellett minden tanuló minden helyzetben (például különböző posztokon) rendszeresen, többször kipróbálhassa magát. Az iskolai labdarúgás hangsúlyos tevékenységét a fesztiválok jelentik, amelyek rendszeresen visszatérő, kontrollált versenyszituációkra építő, közösségfejlesztő funkciója kiemelkedő. A fesztiválok során olyan élményszerű, több állomáson egy időben zajló gyakorláson, játékos feladatokon, játékokon vesznek részt a tanulók, amelyek változatos és motivált tanulási környezetet teremtenek minden résztvevő tanuló számára.
Az 1–4. osztály tantervében az alapvető természetes mozgáskészségek fejlesztése és alkalmazása hatja át a tematikai egységeket. A testtel és a térrel kapcsolatos érzékelési funkciók fejlődése egyre tudatosabbá, célorientáltabbá teszi az egyes mozgások végrehajtását, amelyek segítségével a labdával történő manipulatív tevékenységek hatékonyabban végezhetők. Az egyéni, labdás koordinációfejlesztés rendkívül hangsúlyos ebben az életszakaszban, amely során kialakul a biztonságos láb-labda kapcsolat. A kooperatív jellegű, együttműködést igénylő játékok és feladatok megteremtik a motoros és pszichés alapját a későbbi, időkényszer alatti, versenyjellegű tevékenységeknek.
A foglalkozások során külön kiemelt fejlesztési területet jelentenek a kisjátékok, a kreatív játékok és a mérkőzésjátékok. A kisjátékokban megvalósuló alkalmazó gyakorlás feladathelyzeteket teremtve, változatos térbeli, létszámbeli, szabálybeli és létszámmal zajló játékokban fejti ki pótolhatatlan fejlesztő hatásait. A szabályozott feltételek mellett sokszoros mozgástanulási lehetőség alakul ki minden tanuló számára. A kreatív játékok a labdarúgó tevékenység által közvetíthető ismeretekhez és személyiségfejlesztéshez kapcsolódóan fejtenek ki jelentős hatást. A kreatív játékok kedvező feltételeket teremtenek a közösségfejlesztéshez és az egyéni, önálló alkotó gondolkodás formálódásához. Végül a mérkőzésjátékok az életkori sajátosságokhoz illeszkedő létszámmal, célfelületekkel és szabályrendszerrel kontrollált versenyszituációkba ágyazva teszik teljessé a fejlesztő hatásrendszert.
A fenti alapelvek és fejlesztési feladatok megvalósítása során kiemelt jelentőségű, hogy a tanulási folyamat egészét át kell hatnia a sikerességnek, az élményszerzésnek, a kihívást jelentő, örömteli mozgásos tevékenységeknek, amelyek a játékosság módszerével együtt formálják a testneveléshez és a labdarúgáshoz fűződő pozitív attitűdbázist. A kerettanterv minden tanuló számára, a mindennapos testnevelés kiváltható óráinak részeként heti két órában kívánja biztosítani a hatékony és eredményes labdarúgás tanulást.”
1. Testtudat és térbeli tudatosság
2. Egyéni, labdás koordinációfejlesztés
3. Együttműködés a társsal, társakkal
4. Kisjátékok
5. Kreatív játékok
6. Mérkőzésjátékok
24
24
24
28
16
28
1. Testtudat és térbeli tudatosság
2. Egyéni, labdás koordinációfejlesztés
3. Együttműködés a társsal, társakkal
4. Kisjátékok
5. Kreatív játékok
6. Mérkőzésjátékok
16
20
24
32
20
32
Az 5–8 évfolyam tantervi céljai és feladatai:
„Ezeken az évfolyamokon a tanulók a mozgástanulás és gondolkodás magasabb szintjére lépnek. Az iskolai labdarúgás szempontjából ez alapvetően a taktikai helyzetek bővülését, azok megoldását, megismerését jelenti. Az iskolai labdarúgás 1–4. évfolyamain megismert technikai és alaptaktikai elemek bonyolódása, összetettebbé válása figyelhető meg ebben a korosztályban. A játéktér tudatos szélességi és mélységi kihasználása kiemelt taktikai lehetőség az élvezetes, játékközpontú labdarúgás kialakítása szempontjából. Ezt célozva valósul meg 5. évfolyamtól az életkori sajátosságokat és a szenzitív időszakokat szem előtt tartó komplex, labdarúgás-specifikus készség- és képességfejlesztés.
Az iskolai labdarúgás az alapfokú nevelés-oktatás ezen szakaszában az általános kerettantervben megjelenő sportjátékokat, azon belül labdarúgást előkészítő, illetve labdarúgás-specifikus tartalmakra épülve a labdarúgás sportág mélyebb, alaposabb elsajátítását teszi lehetővé. Bár a kerettanterv 5–8. évfolyamaira vonatkozó alkalmazásához nem szükségszerű az 1–4. évfolyamokra vonatkozó tematikai egységek ismerete, azonban ennek hiányában az 5–8. évfolyamokon megjelenő tartalmak minél alaposabb elsajátítása érdekében fokozottabb előkészítés szükséges.
Ebben az esetben ajánlott, hogy az 5–6. évfolyamokon kerüljön beépítésre 14 olyan előkészítő óra, amelyeket javasolt az 1–4. évfolyamokon megjelenő egyes alapvető tartalmak, így különösen a »Testtudat és térbeli tudatosság«, valamint az »Együttműködés a társsal, társakkal« tematikai egységek feldolgozására fordítani.
Az életkori sajátosságoknak megfelelően tovább mélyülnek és bővülnek a sportolás, az aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismeretek és a mozgásos tevékenységek, valamint az ehhez tartozó kompetenciák. Az iskolai labdarúgás nagyban hozzájárul a tanulók egész életen át tartó tanulási kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez.
Az iskolai labdarúgás kerettantervben megjelenő mozgásos és elméleti tartalmak sikeres felhasználása érdekében inkább a tanuló változó körülményekhez kapcsolódó alkalmazkodóképessége és nem a mozgásreprodukáló képessége kerül fejlesztésre. A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy alapvető és aktuális motivációs tényezőit, pl. ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, kaland, testformálás, kikapcsolódás, feszültséglevezetés, örömszerzés, baráti kör, önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok.
A labdarúgásra jellemző taktikai helyzetek megoldásához a sportági technikák hatékonyabb, gyorsabb, pontosabb végrehajtása figyelhető meg. Ezzel párhuzamosan a kisjátékok során megismert, külön-külön jelentkező taktikai-technikai tudás a mérkőzésjátékok és a kreatív játékok során is érzékelhetően megjelenik. Ennek következtében megfigyelhető a támadó és a védő csapatrészek közötti célirányos együttműködés, tudatos szerepvállalás.
A taktikai elemek bonyolultsága megköveteli a tanulóktól az egymás közti kommunikációt. A játék sikerességéhez elkerülhetetlen a társakkal történő kapcsolatok kiépítése és működtetése. A csapatsportok közösségformáló ereje a társak kisegítéséből és a társak helyzetbe hozásából fakad. A társ megsegítése mind támadásban, mind védekezésben alkotja az iskolai labdarúgás taktikai elemein keresztül a tanulók társas kapcsolatainak erősítését, színvonalának emelkedését.
A heti két órában megvalósuló iskolai labdarúgás élményszerző és közösségteremtő erején keresztül fejleszti a tanulók kompetenciáit, és felkészíti őket a társadalomban betöltendő szerepükre, valamint megalapozza az egész életen át tartó, egészségtudatos magatartás szemléletének kialakulását.”
1. Egyéni, labdás koordinációfejlesztés
2. Együttműködés a társsal, társakkal
3. Kisjátékok
4. Kreatív játékok
5. Mérkőzésjátékok
24
24
32
16
34
1. Egyéni, labdás koordinációfejlesztés
2. Együttműködés a társsal, társakkal
3. Kisjátékok
4. Kreatív játékok
5. Mérkőzésjátékok
6. Fesztiválszervezés
24
20
28
12
32
24
A 9–12 évfolyam tantervi céljai és feladatai:
„Az iskolai labdarúgás kerettanterv 9–12. évfolyamokon történő alkalmazása feltételezi, hogy a programban részt vevő tanulók az ezt megelőző iskolafokokon (különösen 5–8. évfolyamokon) már elsajátították a labdarúgáshoz kapcsolódó ismeret, képesség és attitűd elemeket. Ennek hiányában a kerettanterv 9–12. évfolyamokon első alkalommal történő megvalósítása fokozott előkészítést és a tanulók felzárkóztatását igényli. Ebben az esetben ajánlott, hogy a 9–10. évfolyamokon kerüljön beépítésre 14 olyan előkészítő óra, amelyeket javasolt az 5–8. évfolyamokon megjelenő egyes alapvető tartalmak, így különösen a »Kisjátékok« valamint a »Fesztiválszervezés« tematikai egységek feldolgozására fordítani.
9–12. évfolyamokon a tanuló alapvetően képessé válik az eddig megszerzett tudás, kompetenciák birtokában a tárgyi tudása továbbfejlesztésére. Az iskolai labdarúgás ebben az életszakaszban hatékony eszköze lehet a civilizációs betegségek elleni küzdelemnek, az inaktív életmód megelőzésének. A tanulmányait befejező fiatal képes a mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, a testi képességekhez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására, mindezeket képes a szabadidős labdarúgás szellemiségében, annak formai keretében megjeleníteni.
A köznevelés kimeneti szakaszához közeledve az iskolai labdarúgás esetében is tudatosan tervezett módon megjelenik a testkultúrához tartozó, a sportkultúrát és sportműveltséget fejlesztő szabályorientált, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás.
Az évfolyamszakasz végén – amely az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasznak tekinthető – előtérbe lép a pályaorientáció, a saját életút iránti felelősségvállalás. A tanulók értik, tudják a kultúra és a testkultúra, ezen belül a szabadidős labdarúgás filozófiáján alapuló labdarúgás kapcsolatrendszerét, értékeit, felhasználhatóságát, a testi és a lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket.
Mindezek adják az egészségtudatos, sportos felnőtt élet megélésének bázisát. Megteremtik az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelős döntések elegendő és rugalmasan bővíthető információs készletét. Az alapvető, egészséggel és önismerettel kapcsolatos értékek elsajátítása ebben az életkorban már tudatosan történik.
Ebben az életkorban az iskolai labdarúgás taktikai repertoárja megegyezik a professzionális labdarúgás taktikai alapjaival. A tanulók képessé válnak az ismereteik alapján a játék közben a legmagasabb taktikai igényeket kielégítő játékot játszani. Az iskolai labdarúgás filozófiájának megfelelően a játék szeretetéért történő játékot részesítik előnyben, miközben szurkolóként értik a professzionális labdarúgás pályán történő eseményeit, azt, hogy mi miért történik a játék közben, így egy professzionális labdarúgó mérkőzés megtekintése nagyobb élvezetet és örömforrást tud nyújtani. Mivel a tanulók már rendelkeznek az egész életen át alkalmazható labdarúgás specifikus technikai és taktikai tudással, tapasztalattal, képesek a szabadidős labdarúgás filozófiáját környezetükben képviselni, önállóan játékot szervezni.
A tanulók által szervezett, lebonyolított fesztivál jellegű foglalkozások keretet biztosítanak az új tudás és készségek megszerzésének, feldolgozásának és beépítésének. Ennek birtokában a tanulók egyre nagyobb önállóság mellett fejlesztik azon képességeiket, melyekkel a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és az élettapasztalatra építenek annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában fel tudják használni.”
1. Kapcsolat a társsal, társakkal
2. Kisjátékok
3. Kreatív játékok
4. Mérkőzésjátékok
5. Fesztiválszervezés
20
36
16
34
24
1. Kapcsolat a társsal, társakkal
2. Kisjátékok
3. Kreatív játékok
4. Mérkőzésjátékok
5. Fesztiválszervezés
24
36
16
36
22