PETI:                   Tessék?

NÓRI:                  Igen, jól hallottad! (a többiek felé) Nincs igazam, skacok? Mi lenne, ha nem valami nagyon nagy drámát vagy csilivili musicalt adnánk elő, amit már ezren ezerféleképpen előadtak? Mi lenne, ha inkább a saját ötleteinket mutatnánk be? Mi lenne, ha például arról szólna a darab, hogy hogyan talált egymásra egy rakás, tök különböző gyerek?

JÁNOS BÁCSI:  Aztamindenit! Ez mekkora ötlet! Szerintem Márti néni is odalesz érte… Valaki szaladjon már át a tanáriba, és ha ott van még Márti néni, hívjátok ide! (Maja azonnal el is indul.) Peti, mit szólsz ehhez az ötlethez?

PETI:                   (ragyogva) El vagyok ájulva! Bár… Még sosem próbáltam ilyesmit… Mi lesz, ha nem sikerül?

ANNA:                 Olyan nincs! Itt vagyunk, segítünk!

SZILVI:                Csak jegyzetelned kell! Ennyi bolond egy rakáson! Csak figyelj és írj!

ZOLI:                   Ebből mi lesz? Most kezd igazán érdekelni ez az egész!

FANNI:                 Na, most hirtelen ebbe én sem nagyon tudnék belekötni. Óriási ötlet.

(Közben megérkezik Márti néni és Maja.)

MÁRTI NÉNI:      Sziasztok! Mi ez az ünnepélyes hangulat?

JÁNOS BÁCSI:  Azt hiszem, olyat fogsz hallani, ami tetszeni fog.

(Márti néni Petit méregeti mosolyogva.)

MÁRTI NÉNI:    Te vagy az új fiú, igaz?

ANDRÁS:           Igen. Peti.

MÁRTI NÉNI:     Nagyon örülök!

PETI:                  Én is!

JÁNOS BÁCSI: Nóri, mondd el Márti néninek, hogy mit találtál ki!

NÓRI:                Együtt találtuk ki… És arról van szó, hogy megtaláltuk a darabot, amit meg akarunk csinálni.

MÁRTI NÉNI:    Nahát! Ez tényleg jó hír! És melyik lenne az?

PETI:                 Én fogom megírni.

MÁRTI NÉNI:    (mosolyogva, kíváncsian) Hogy? Ezt meg hogy értitek?

NÓRI:                Peti azért csatlakozott hozzánk, mert imád drámákat olvasni. És az az álma, hogy egyszer ő is író legyen.

MÁRTI NÉNI:    Ejha! Ez ám a drámai fordulat! Hát gyerekek… Gratulálok! Remek ötlet! … Remélem, nem csak az marad.

ZOLI:                 Jaj, Márti néni, ezt meg hogy tetszik érteni?

MÁRTI NÉNI:    Nem akarok ünneprontó lenni, nagyon is örülök ennek a fordulatnak! Sőt! Egyenesen büszke vagyok rátok! Csak azt akarom, hogy tudjátok, számítsatok rá, egy ilyen tervet nem két nap lesz összehozni.

KEVIN:               Na és? Időnk, mint a tenger.

ANDI:                 Kivárjuk, megcsináljuk.

PETI:                  Hát… az tuti, hogy nekem kell egy pár hét ehhez! Meg a segítségetek is kell, de tényleg!

JÁNOS BÁCSI: Na jó! Akkor szerintem ne tétlenkedjünk tovább, hanem munkára! Még van egy óránk! Akár meg is írhatnánk a szinopszist! (A gyerekek lelkendeznek. János Mártihoz fordul) Márti, ha nem sietsz nagyon haza, akár velünk is tarthatnál.

MÁRTI NÉNI:   Naná! Nem gondoljátok, hogy ebből kimaradok!