A TE IS Csapat hatásának és kapcsolatainak növekedésről, bővüléséről már esett szó a TE IS aktivitások, valamint a Csapat fejlesztésének folyamatossága mentén. Az idő előrehaladtával a Csapat munkája révén egyre összetettebb programok születnek, és lassan kiépül egy olyan belső hálózat, amelynek kapcsolatai és szövevénye a TE IS folyamatok alkotórészévé vagy tartópillérévé válik. A hálózat egyfelől megerősíti a TE IS Programot, másfelől újfajta működést igényel. Ha csupán a kapcsolatok kezelésére vagy azok fenntartására gondolunk, láthatjuk, hogy már nem elég csak a TE IS Csapat belső dinamikájára figyelni. A Csapat hatásai a kapcsolatok alakulásában is megnyilvánulnak, ezért az iskolai hálózat kezelésének legfontosabb eleme a szabályok folyamatos újragondolása.

Szabályaink változásai természetesen követik a prog­ramok kereteit. Az első szabályrendszert a TE IS Csapat fejlesztésének kezdetén még a fejlesztést végző mentorok és trénerek alapozták meg, majd a szabályok közé lassan beépültek a gyerekek elvárásai, igényei is. Ezek a szabályelemek a biztonság megteremtéséig a gyerekek közös, csoportos munkáját biztosították. Az első programok megvalósítása azonban újfajta gondolkodást igényelt, hiszen a gyerekeknek meg kellett alkotniuk a TE IS aktivitások tervei mellett azok speciális biztonsági szabályait is. Mivel a mozgásprogramok más és más tartalommal, helyszínnel, résztvevőkkel valósultak meg, a szabályok formálódni kezdtek a környezeti tényezők mentén. A programok szabályai és tapasztalatai természetszerűen hatottak vissza a csoport belső szabá­lyaira is.

Ahhoz, hogy a Csapat hatásának növekedését a sza­bályok szintjén is követni tudjuk, érdemes lehet visszatekinteni azokra a folyamatokra, amelyek alakították szabályrendszerünket. Először is nézzük meg, hogy mik voltak a TE IS Csapat első szabályai, majd tekintsünk rá azokra a keretekre, amelyek között ma dolgozunk. 

• Mi változott?
• Milyen fontosabb csoporton kívüli tényezők, történések hatottak a szabályok átalakulására?
• Kik és milyen módon hatottak a szabályainkra?

• Kik csatlakoztak a TE IS Programhoz, és melyek azok az új tartalmak (akár szabályok is), amelyeket az új résztvevők hoztak be a TE IS folyamataiba?
• Hogyan határozható meg, miként írható le a TE IS belső hálózati kapcsolatainak ereje?
• Készítsünk kapcsolati hálót egy flipchart papíron, és helyezzük el hálózatunk személyeit, csoportjait, majd határozzuk meg a TE IS Csapat és a többiek közötti kapcsolatokat (ezt a módszert stakeholder analízisnek is hívják)!
• Nézzük meg, hogy a hálózat tagjainak milyen kapcsolataik vannak egymással, és hol láthatóak jól körvonalazható alhálózatok, kiscsoportok!
• Hálózati rajzunkból megnézhetjük azt is, hogy melyek azok a kapcsolatok, amelyekben gyakoriak a konfliktusok. Mi jellemzi a konfliktusos kapcsolatokat, és milyen megoldások jutnak eszünkbe azok feloldására?
• Végül: vannak-e olyan személyek, csoportok, akikkel csak csekély kapcsolatunk van, de szeretnénk velük szorosabbra fűzni a viszonyt? Mit tehetünk azért, hogy hálózatunk bő­vüljön?

A szabályok változásainak témájától egyenes út vezet az aktuális kapcsolati rendszerünk, iskolai belső hálózatunk megjelenítéséig.

A fenti ötletek nem biztos, hogy egyetlen alkalommal megvalósíthatók. A hálózati működés, s annak tudatossága lassú folyamat, már csak azért is, mert ha a hálózat sok társunkat magába foglalja és aktívan működik, akkor a dinamizmus nehézzé teszi a hálózat elemzését, tanulmányozását. A hálózati működés tudatossága kapcsolataink ápolását és az erőforrások optimalizálását jelenti. Az iskolai hálózat elemzésével, mind mélyebb megismerésével vagyunk képesek tisztábban látni azt, hogy programunk milyen hatással van a környezetére, milyen kapcsolatok mentén működik, és mekkora a hatásköre. A belső hálózat figyelemmel kísérése, azáltal hogy a környezetünkről egyfajta „nagy képet” készítünk, erősíti a felelősséget és a rendszerszemlélet kialakulását.

A hálózati működés megismerése és a kapcsolatok kezelése társadalmunkban az egyik legnagyobb versenyelőny (amely magába foglalja többek között a rendszerszemlélethez és a mentalizáláshoz kapcsolódó készségeket), amely nem csupán a piacon érvényesíthető, hanem a társadalom más színte­rein és a magánéletben is.