A TE IS Program aktivitásaihoz és mozgásprogramjaihoz leginkább az iskola belső erőforrásait használjuk. Az iskolán kívüli kapcsolatok akkor kezdenek egyre fontosabbá válni, ha ötleteink, céljaink megvalósításához külső erőforrások szükségesek. Miközben a TE IS Program aktivitásai egyre gazdagabbak, egyre több mindenkihez szólnak, óhatatlanul is megjelennek olyan kapcsolati szálak és igények, amelyek az iskola falain túlra mutatnak.

A TE IS Program fejlesztése során a megvalósuló iskolai aktivitásokra úgy gondoltunk mint kreatív és ötletgazdag programokra, amelyekben a gyerekek és a felnőttek is kedvüket lelik, azon felül, hogy a részvétel mentén egy sor készségük fejlődik. A TE IS aktivitások tehát olyan jó gyakorlatokká nőhetik ki magukat, amelyeket érdemes megosztani annak érdekében, hogy más iskolák is alkalmazhassák azokat. Az iskolák közötti kapcsolat volt az a fejlesztői elképzelés, amely a külső – iskolák közötti – hálózatok gondolatát megalapozta.

Ám a külső hálózatok szálai nem csupán a társ­intézmények tekintetében fontosak, hanem a helyi társadalom intézményeivel való viszonyban is. Az iskola egy település, városrész vagy kerület fontos része, amelyhez a társadalmi szereplőket – személyek, intézmények, civil szervezetek, … – meghatározható viszonyok fűzik. Mivel az iskola és a helyi társadalom erőforrásai több ponton összeérnek, fontos, hogy meglássuk ezeket az érintkezési pontokat.

Az iskola szereplőinek meglévő külső kapcsolatai könnyen feltérképezhetőek, ahogyan arról kézikönyvünk gyakorlati kiadványában is írunk. Az új kapcsolatok megteremtése azonban más nehezebb. Mielőtt iskolán kívüli kapcsolatokat keresünk, fontos látnunk, hogy miként helyezkedik el iskolánk a környező társadalmi térben, és melyek azok a meglévő kapcsolatok, amelyeket érdemes számba vennünk.

A kapcsolatok kialakítása természetesen zajlik, ha pontosan tudjuk, hogy milyen erőforrásokra van szükségünk, és mit várunk el a kapcsolattól. A célzott kapcsolatépítés előnye, hogy a nyíltan megfogalmazott célok egyértelművé teszik a kapcsolat tartalmát. Ha vendéget hívunk, akkor tudnunk kell, hogy pontosan miért és mire hívjuk meg, ha eszközre van szükségünk, akkor pedig arra kell felkészülnünk, hogy átbeszéljük a kölcsönzés részleteit (mennyi időre, milyen céllal, milyen ellenszolgáltatás fejében). Az ilyen módon létrejövő kapcsolatoknak funkciója és célja van, amely egyfelől egyszerűsíti a kapcsolatteremtést, tartalmat ad a kapcsolatnak, másfelől jó lehetőséget teremt arra, hogy szövetségeseket találjunk.

De nem csak funkcióval rendelkező külső kapcsolatok vannak. Sőt, azok a kapcsolatok, amelyeknek nincs konkrét és kézzelfogható funkciója, hanem például a szimpátia vagy a TE IS Program elvi támogatásáról szól, ugyanolyan értékes lehet.

A kapcsolatok kezdeményezéséről, ápolásáról, fenntartásáról bővebben írtunk a TE IS Módszertanban, valamint a gyakorlati kézikönyvünkben. A TE IS Csapat, illetve az iskola külső kapcsolatainak erőssége és intenzitása vélhetően állandóan változni fog. S ez így van rendjén. A hálózatokban a gyenge kapcsolat nem jelenti azt, hogy az értéktelenebb lenne, mint egy szorosabb viszony.

Beszéltünk arról, hogy a külső kapcsolatok funkcióval bírnak, amelyekben az információk és erőforrások cserélhetnek gazdát. A hálózati szálakon zajló „tranzakciókban” a kölcsönösség fontos elem, még akkor is, ha nem vizsgáljuk minduntalan, hogy a kapott erőforrásokért cserébe ugyanazon az értéken nyújtsunk mi magunk is „ellenszolgáltatást”.

A kölcsönösségnek esetünkben szemléleti jelentősége van, ami nem az érték és az ellenérték közelítésének igényét jelenti, hanem azt a gesztust, szándékot, amely egy kapcsolatban a viszonzás képében jelenhet meg. Természetesen a TE IS Csapat nem feltétlenül tudja egy rendezvényre kölcsönadott hangosító berendezést ellenértékét előteremteni, ám ha viszonzásként a rendezvényre meghívja a szerkezet tulajdonosát, akkor a kapcsolatban a viszonzás máris megjelenik.

Mindeddig külső kapcsolatainkra mint erőforrásra tekintettünk, a kölcsönösség végiggondolásával azonban a felelősségig jutunk el. Ahogyan a társadalmi terekben élő csoportok, közösségek vagy azok tagjai felelősséggel tartoznak azért, hogy az adott térben élhető viszonyok maradjanak fenn, úgy az iskola, az iskola szereplői, tehát a TE IS Csapat is felelősséggel tartozik a környezetéért.

Ez a felelősség a kapcsolatokban érhető tetten. Az iskola terén túli felelősségünk testet ölthet olyan tevékenységekben, iskolán kívüli aktivitásokban, amelyek a helyi társadalom érdekeit szolgálják, például éppen a korábban említett viszonzás alapján. A felelősség oldaláról nézve az iskola falai nem tekintendők az intézményen belül zajló élet és a helyi társadalom mindennapjai között húzódó határvonalnak, hiszen a TE IS Program értékei az iskolából kilépve is fontos értékek maradnak.