A TE IS Program kommunikációja a Program első mozzanataitól kezdve „zajlik”, hiszen a toborzás üzenetei, az igazgatói visszacsatolás vagy a mentorok és a trénerek együttműködése már magában hordozza a Program jellemző kommunikációs tartalmait. A kommunikáció tudatosabb tervezése, a kommunikációs tartalmak rendezése és tisztázása, valamint a stratégiához illesztése a TE IS folyamatának ebben a szakaszában válik célzott feladattá.

A TE IS kommunikációjának kialakítása dinamikafüggő folyamat, amely a Program előrehaladása során megjelenő üzenetek, visszacsatolások, közlések, kommunikációs elemek megjelenése mentén halad kommunikációs tervünk megalkotása felé.

Több olyan iskola és egyéb szervezet létezik, amelyek önálló, csak rájuk jellemző kommunikációs tervvel rendelkeznek. Kommunikációs terv azonban megalkotható úgy is, hogy annak tartalma a szervezeten belül célzottan egy-egy programra, akcióra vagy csoportra vonatkozzanak. A TE IS Program kommunikációja a sikeres megvalósítás egyik záloga, ezért érdemes végiggondolni azt, hogy a programnak milyen kommunikációs jellemzőkkel és tartalmakkal kell rendelkeznie.

Az egyszerű megfogalmazás többnyire abban segít, hogy stratégiánk és céljaink a legtöbb ember számára érthető legyen. Sőt, az egyszerűség igénye támogatja azt is, hogy mi magunk újra és újra nekifussunk a céloknak, finomítva és csiszolva azokat. Ha azt érezzük, hogy egy-egy stratégiai célkitűzésünk túl hosszúra, összetettre sikeredett, érdemes szétbontani a benne lévő tartalmakat. Inkább legyen több egyszerűbben megfogalmazott célunk, mint kevés, de bonyolult.

TE IS Program összetettségéből adódóan annak üzenetét többféleképpen fogalmazzuk meg. A különböző iskolákban célcsoportjainkat más és más úton-módon tudjuk megszólítani akkor is, ha Programunk üzenete mindenhol ugyanaz. Vannak iskolák, ahol a sport lehetőségeit vagy a testmozgás fontosságát érdemes üzenetünkben kiemelni, és lehetnek olyan intézmények, ahol az önkéntes szerepvállalás erősítése jelentheti kommuniká­ciónk vezérfonalát. Bármelyik programelem kihangsúlyozása mellett döntünk, tudnunk kell, hogy az üzenet Programunk egy részét jeleníti meg csupán.

A Program üzenetét akár a TE IS Csapat csapatépítésének részeként is megfogalmazhatjuk – hiszen párhuzamosan zajló folyamatokról és feladatokról van szó – együtt a gyerekekkel. Sőt, ez nem csak javasolt, de kívánatos is, hiszen a gyerekek gyakran jobban ismerik társaik preferenciáit, nyelvezetét, mint mi, felnőttek.

Az üzenet kigondolásának része lehet iskolánk saját TE IS logójának és arculatának megtervezése is. A logó és az arculat elkészítése, a már meglévő „hivatalos” TE IS logó iskolai adaptációját jelenti, amely szintén alkalmas arra, hogy a csapatépítés tematikájába bekerüljön. A TE IS Program hivatalos logója és arculata a Program alapelveihez híven nyitott arra, hogy – meghagyva a kötelező elemeket – kreativitással és kiegészítéssel az iskola TE IS Diákjai a saját képükre formálják azt.

A kommunikáció tartalmainak átadása olyan mozzanat vagy helyzet, amelyben az üzenet küldője találkozik az üzenet vevőjével. Ez a találkozás lehet virtuális (például egy közösségi oldalon történő üzenetátadás esetén), és lehet személyes, ám az átadás csatornája többnyire azonosítható és megnevezhető.

Amikor a TE IS Program kommunikációjáról gon­dolkodunk, akkor az üzenet mellett szót kell ejtenünk a csatornáról, az átadás eszközéről is. Mindnyájan láttunk már olyan, fontos üzeneteket, amelyek végül a kommunikációs csatorna szűkössége vagy elégtelensége miatt nem jutottak el oda, ahová az üzenet „gazdái” szerették volna.

Az átadás eszközeire a TE IS Programban erőforrásként tekintünk, akár társas, akár fizikai értelemben. Az internetkapcsolat vagy az okostelefonok chat-funkciója éppúgy azonosítható erőforrásként, mint egy plakát, egy közös és személyes beszélgetés, egy szervezett találkozó, vagy akár egy ria­dólánc. Mivel az átadás eszközei kommunikációs erőforrásaink sorába illeszthetők, azok azonosítása, fejlesztése és fenntartása éppolyan fontos, mint más erőforrások esetében.

Programunk értékeinek megjelenése, megjelenítése a hitelesség igényével történik. A hitelesség egyszerre erősíti üzenetünk értékét, a befogadó bizalmát, míg bennünk magabiztosságot épít. Hitelességre azért van szükségünk, hogy a magunkról alkotott és másoknak megmutatott képet valóságosan lássuk, láttassuk. Ha üzenetünket hitelesen közvetítjük, az azt jelenti, hogy annak tartalmát úgy alkotjuk meg, ahogyan valóban érezzük. Üzenetünk hiteles megjelenítése az üzenet célba érésének záloga.