A hazai köznevelési rendszerben a testnevelés tantárgy célja és feladata döntően az, hogy a tanulókat a rendszeres fizikai aktivitásra és ezzel egy időben egészségtudatos életvezetésre nevelje, ösztönözze. Ennek megfelelően a 2012-es Nemzeti alaptanterv Testnevelés és sport műveltségi területében megfogalmazott célok egyértelműen a komplex, mozgásos feladatokon keresztül történő személyiségfejlesztést helyezik a stratégiai középpontba a fizikailag aktív életvezetésre (testi és lelki egészségre) nevelés érdekében. Az alaptantervek megjelenése óta elsőként kezeli a tanterv jelentőségének megfelelően e műveltségi terület kiemelkedő elméleti, tudatosító, ismeretközvetítő szerepét és helyezi középpontba a teljes és egységes (motoros, kognitív, affektív) tanulói személyiség fejlesztését.

A minőségi testnevelés oktatási keretrendszere a teljes körű tanulói egészség- és személyiségfejlesztés érdekében a műveltségterület-specifikus tartalmakat úgynevezett fejlesztési területek köré csoportosítja. Ezek segítségével a gyakorlatban tervezhetővé és meghatározhatóvá válik az MKKR kimeneti elvárásainak megfelelő, műveltségterület-specifikus, minimális követelmények indikátorrendszere, másfelől meghatározhatóvá válnak a műveltségi területen túlmutató, az egészségtudatos, jövőorientált, aktív életvezetéshez szükséges ismeret-, készség-, valamint attitűdelemek.

Az alábbiakban röviden bemutatjuk, majd a kézikönyv későbbi fejezeteiben részletesen kifejtjük és gyakorlati példák segítségével illusztráljuk a fő fejlesztési területek szerkezeti és tartalmi elemeit, és a fejlesztés elvárt eredményét.

Első fejlesztési terület: 
Széles körű mozgásműveltség
A széles körű mozgásműveltség az életkornak megfelelő mozgásos és kognitív tartalmakat jelenti. A mozgásos cselekvések és ismeretek élményszerű elsajátítása és sikeres végrehajtása biztosítja a tanuló testi, lelki, szociális és szellemi képességeinek fejlesztését, a harmonikus test- és énkép kialakulását. Az 1–4. évfolyamon a tanuló képes a természetes hely-, helyzetváltoztató és manipulatív mozgásformák, mozgáskoncepciók alkalmazására, döntően nem sportági feladatmegoldásokban. Az 5–8. évfolyamon a tanuló képes a természetes mozgásformák összetettebb rendszerére épülő, sportági és nem sportági mozgásos cselekvések megvalósítására és a kapcsolódó ismeretek elsajátítására. A 9–12. évfolyamon a tanuló képes szabadidejében tudatosan felhasználni az elsajátított sportági és nem sportági mozgásformákat, kognitív tartalmakat.

Második fejlesztési terület: 
Rendszeres fizikai aktivitás
A tudatosan irányított testnevelés eredményeként a tanuló számára világossá és érezhetővé, érzékelhetővé válik a fittség és az egészség összefüggése. A fittség a teljesítőképesség optimális állapota, amely kedvezően hat az egészség biológiai, lelki, szellemi, emocionális és szociális dimenzióira. A pedagógiailag helyesen alkalmazott fittségi mérések és a tudatos fejlesztés eredményeként a tanuló megérti a fizikai aktivitás és a fittség összefüggéseit. Érti, hogy a testnevelés-órai fizikai fittség fejlesztésén keresztül az említett egészségdimenziókra is pozitív hatás gyakorolható. Az 1–4. évfolyamon a tanuló az örömmel végzett testmozgás során felismeri és megfogalmazza a fizikai aktivitás mindennapi tevékenységre gyakorolt kedvező hatását. Az 5–8. évfolyamon a tanuló megérti, hogy a rendszeres fizikai aktivitás segítségével megelőzhetővé válnak a civilizációs betegségek. A 9–12. évfolyamon a tanuló értékként kezeli és alkalmazza a fizikai aktivitás, a fittség és a jó közérzet kapcsolatából fakadó tudáselemeket.

Harmadik fejlesztési terület:
Egészségtudatos magatartás
Az egészségtudatos magatartás elsősorban a prevenciós szemlélethez tartozó ismereteknek, elveknek, cselekvéseknek az összessége. Ennek megfelelően a testnevelés a preventív fizikai aktivitás, a testmozgás és táplálkozás, a testi és lelki higiéné, az érzelemszabályozás, önkontroll és a stresszkezelés (passzív relaxáció) eljárásainak tudatos felhasználásra ösztönöz. Az 1–4. évfolyamon a tanuló megismeri az egészségtudatos magatartás elemeit, és képessé válik a pedagógus irányításával beazonosítani az egyes elemek jelenlétét saját életvitelében. Az 5–8. évfolyamon a tanuló érti az egészségmagatartás fogalmi készletét és képessé válik azt cselekvéseiben részben öntevékenyen, részben irányítással alkalmazni. A 9–12. évfolyamon a tanuló elfogadja és értékként kezeli az egészséget, és képes egészségtudatos magatartást eredményező önálló döntéseket hozni.

Negyedik fejlesztési terület: 
Fejlett önismeret, együttműködésre kész attitűd
A pedagógus által kontrollált szituációk segítik a tanuló önmagáról alkotott ismereteinek és társas készségeinek megélését, alakítását. Ebben a folyamatban a mozgások rendszerébe ágyazott önismereti elemeket célirányos kommunikációval és a figyelem irányításával lehet tudatosítani. Az 1–4. évfolyamon a tanuló megismeri saját motivációit, kreativitását és teljesítményét a számára könnyen és nehezen végrehajtható feladatokban is. Az 5–8. évfolyamon a tanuló képes a komplexebb feladatokban és játékszituációkban személyes készségeit önállóan alkalmazni és tudatosan fejleszteni. A 9–12. évfolyamon a tanuló képes belső motivációi mentén a testnevelés-órai mozgásos helyzetekben megélt tapasztalatait közvetlenül felhasználni hétköznapi élethelyzetekben is.

Ötödik fejlesztési terület: 
Felelősségteljes magatartás
A testnevelés-órai személyiségfejlesztés eredményeként a tanulóban kialakul a felelősségteljes viselkedés, amelynek központi eleme az őt körülvevő személyi, tárgyi és természeti környezet tisztelete. Az 1–4. évfolyamon a tanuló megismeri és betartja a személyi és tárgyi környezet megóvásával és a társas együttléttel kapcsolatos szabályokat, és gyakorolja a konfliktuskezelés elemeit. Az 5–8. évfolyamon a tanuló a közösségi élet és a közös feladatok vállalása során felismeri a személyi és tárgyi környezettel kapcsolatos veszélyhelyzeteket, részt vesz azok elhárításában és a nézeteltérések kezelésében. A 9–12. évfolyamon a tanuló kritikusan és felelősen viszonyul saját életviteléhez és mások előtt is felvállalja egészségtudatos életvezetési szokásait, előkészítve ezzel a felnőtt társadalmi életbe való beilleszkedését.

Hatodik fejlesztési terület:
Problémamegoldó, konstruktív GONDOLKODÁS
A mozgás és az értelem kölcsönös fejlesztése a test­ne­ve­lés­­óra egyik kiemelt feladata, hiszen a megfelelő mennyiségű és minőségű mozgásélmény az idegrendszer érését – ezáltal a kognitív fejlődést – pozitívan befolyásolja. Ennek megfelelően a testnevelés-órai pedagó­giai szituációk a játék- és a problémahelyzetek megoldásai hatékony eszközei a gondolkodás fejlesztésének. Az 1–4. évfolyamon a tanuló mozgásos tapasztalatai segítségével hatékonyabb problémamegoldásra képes. Az 5–8. évfolyamon a tanuló tisztában van saját koncentrációs képességével a mozgásos szituációkban. Képes a problémákat kritikusan elemezni és érvekkel alátámasztva megoldásokat javasolni. A 9–12. évfolyamon megjelennek az iskolai környezeten túlmutató szituációk, amelyekben a tanuló képessé válik objektív és konstruktív megoldások megtalálására.

A következő fejezetekben részletesen bemutatjuk, hogy az iskolai testnevelésnek milyen lehetőségei vannak a fejlesztési területeken keresztül a teljes körű tanulói egészség- és személyiségfejlesztésben, majd ezt követően kifejtjük a fejlesztési területek mozgásos tartalmait és személyiségelemeit. Az átfogó, rövid, lényegre törő, felsorolás jellegű bemutatás – amely a NAT 2012 szerkezeti felépítésének megfelelően az 1–4., 5–8., valamint a 9–12. évfolyamcsoportok szerint tagolódik – arra szolgál, hogy egy komplex rendszerben tudjuk megjeleníteni a mozgás és az egészség- és személyiségfejlesztés kölcsönhatását.