A röplabdázás kiegészítő kerettantervének felépítése követi az általános kerettanterv felépítésének szerkezetét, így célokat tűz ki és feladatokat határoz meg.

A célok eléréséhez szükséges feladatokhoz tananyagokat társít. A tananyagokat tematikai egységekbe rendezi, majd meghatározza a fejlesztés várt eredményeit.

A kerettanterv az általános iskola teljes időtartamát öleli fel 4 ciklusba rendezve: 1–2. osztály, 3–4. osztály, 5–6. osztály és 7–8. osztály.

A célokat és feladatokat minden esetben külön, az egyes ciklusokra vonatkozóan határozza meg:

• Alsó tagozat:
  • 1–2. évfolyam: általános, sokoldalú ügyességfejlesztés, röplabda előkészítő jelleggel, a „manó” röplabdázás mozgásanyagával
  • 3–4. évfolyam: egyre nő a röplabdajátékhoz illeszkedő feladatok kontextusában történő alkalmazás, a már elsajátított technikai elemek továbbfejlesztése és összekapcsolása
• Felső tagozat:
  • Korábban tanult játékelemek összetettebb, céltudatosabb fejlesztése
  • A sportági technikai és taktikai repertoár jelentős mértékű további bővülése, végrehajtási színvonaluk fejlődése

A célok és feladatok meghatározása mellett rögzíti az alapelveket és a szemléletet:

• Játék és játékos feladatmegoldások
• Élményszerűség
• Sokrétű tapasztalatszerzés biztosítása
• Maximális részvétel lehetőségének megteremtése
• Társas együttműködés hatékonyságának növelése
• Kognitív elemek, összetevők tudatosítása, tudatosulása
• Problémamegoldó képesség, konstruktív gondolkodás fejlesztése
• Kreativitás kibontakoztatásának biztosítása
• Énhatékonyság átélésének biztosítása

A kiegészítő kerettanterv a tananyagokat tematikai egységekbe rendezi:

Az egyes iskolafokokhoz tartozó tematikai egységek órafelosztása az alábbi táblázatokban látható.

Az egyes tematikai egységek jelentéstartalma:

1. Saját testtel kapcsolatos és térbeli tudatosság

Ebbe a tematikai egységbe soroljuk az összes hely- és helyzetváltoztatással kapcsolatos általános és sportágspecifikus feladatot, amelyet a tanuló egyénileg, labda nélkül hajt végre.

2. Egyéni, labdás ügyességfejlesztés, röplabda-alapérintések előkészítése

Ebbe a tematikai egységbe kerül az összes egyénileg labdával végrehajtott gyakorlat. Az általánosan előkészítő és fejlesztő labdás gyakorlatok. A legegyszerűbb gurítások, terelések, dobások, elkapások, amelyeket különböző méretű, súlyú, anyagú labdával, változatos körülmények között hajtanak végre a gyerekek. De ide tartoznak a röplabda-alapérintések és ezek labdás előkészítő gyakorlatai is, így a kosárérintés, az alkarérintés, az egykezes ütő mozdulatok, az alsó és felső egyenes nyitás, illetve ezek életkorhoz és előképzettséghez igazított egyénileg végrehajtott labdás előkészítő gyakorlata.

3. Kapcsolat a társsal, társakkal

Ide sorolhatjuk az összes olyan feladatot, melyeknél célként kettő, később három, négy vagy éppen hat ember együttműködése szükséges a sikeres végrehajtáshoz. Ez az egység tovább bontható labda nélkül és labdával végrehajtott feladatokra. 

4. Kisjátékok

A kisjátékok egy gyűjtőfogalom. Ide tartozik minden olyan játék, amely a korosztályra jellemző mérkőzésjátékból származtatható oly módon, hogy a mérkőzésjáték szabályrendszerében meghatározottakhoz képest vagy a játéktér felületét, vagy a játékosok számát csökkentjük, a háló magasságát változtatjuk, vagy éppen a szabályokat módosítjuk annak érdekében, hogy a tanulók a tanulás korábbi szakaszában is fejlesztő jelleggel tudjanak gyakorolni játékszituációban, élvezetes formában.

5. Kreatív megoldások játékokban, feladatokban

Az ebbe a tematikai egységbe tartozó feladatoknál, játékoknál a pedagógusnak mindig nyitott helyzeteket kell teremtenie. A nyitott helyzetek a feladatok részleges meghatározásából származnak. A feladatban, kivitelezésben bizonyos, a tanulás szempontjából fontos körülményeket meghatározzuk, az elérendő célokat egyértelműen kijelöljük, de a megoldás körülményeit, a kivitelezést a tanulókra bízzuk. Kreatív feladatmegoldásokról, játékokról beszélhetünk akkor is, ha a korábban megismertetett feladatokat, játékokat a tanulók bizonyos szempontok alapján maguk alakítják át. Az átalakítás vonatkozhat a szabályokra, végrehajtási módokra, taktikai megfontolásokra. Fontos, hogy ezeknél a feladatoknál, játékoknál valóban a tanulói kreativitás érvényesüljön. Itt a testnevelőnek kellő türelmet kell mutatnia tanítványai felé, hogy az alkotó szándék ne kerüljön külső nyomás alá. Különösen értékesnek tekintjük, ha a kreatív megoldások kollektív tanulói együttműködés eredményeként jönnek létre.

6. Mérkőzésjátékok

Mérkőzésjátékoknak az adott korosztályhoz rendelt, életkori, sportági mozgásfejlődési sajátosságoknak megfelelő, a Röplabda Szövetség által elfogadott szabályrend szerint meghatározott játékokat értjük:

1–2. osztály: „manó” röplabda

3–4. osztály: „szupermini” röplabda

5–6. osztály: „mini” röplabda

7–8. osztály: röplabda (6:6 ellen)

7. „Röpsuli”, élményközpontú foglalkozásszervezés

Ez a fejezet az iskolai körülmények között végrehajtható röplabdázásról szól, ami egy speciális terület, és gyakran eltér az egyesületi edzések körülményeitől, hiszen adott osztálylétszámokkal, eltérő motivációs bázisú és képességrendszerrel bíró tanítványokkal kell megoldanunk. Minden olyan foglalkozásszervezési megoldás ide tartozik, amely életkori sajátosságokhoz igazodó, élményközpontú, fejlesztő, minden gyermek számára azonos idejű mozgáslehetőséget és játékosságot biztosít. Értelemszerűen ez messze túlmutat egyszerű mérkőzésjátékok szervezésén.

Az egyes tematikai egységek szerkezete:

• A tematikai egység fejlesztési céljainak meghatározása
• Előzetes tudás – A tematikai egység fejlesztési-nevelési céljai (egymásra épülés cikluson belül és ciklusok között)
• Órakeret (adott ciklusra vetítve)
• Kapcsolódási pontok (más műveltségterületekkel, tantárgyakkal való kapcsolat)

• Ismeretek/fejlesztési követelmények:
• Mozgásműveltség – mozgásanyag (feladatok, gyakorlatok, játékok)

• Ismeretek- személyiségfejlesztés – taktikai és alapismeretek, kiemelt személyiségfejlesztési szempontok

• Kulcsfogalmak/fogalmak (a tematikai egység feldolgozása során megjelenő fogalmak)

• Végül meghatározza a fejlesztés várt eredményeit:

• Tematikai egységek szerint határozza meg a várt eredményeket – Hova igyekszünk eljuttatni a tanulókat?
• Kulcskifejezések (képesség – ismeret – attitűd):

A tanuló ismerje meg…

A tanuló ismerje fel...

A tanuló váljon képessé…

A tanuló legyen képes…

Törekedjen…

Alakuljon ki…