6.2. Tapasztalatszerzés a mozgás időbeliségéről, sebességéről
Navigáció: < Előző Következő >
| Kategória tulajdonságok | |
|---|---|
| Könyv címe: | A MOZGÁS FELFEDEZÉSE GYERMEKKORBAN |
| Teszt2: | |
6.2. Tapasztalatszerzés a mozgás időbeliségéről, sebességéről
A térbeli mozgások egyik alapvető jellemzője a sebességük. A sebesség érzékelése és szabályozása az időbeliséggel van szoros összefüggésben. Ha egy mozgásra rövid idő áll rendelkezésre, gyorsan kell végrehajtani. Ellenkező esetben jóval lassabb is lehet a megvalósítás. Egy-egy mozgás nagy végrehajtási sebesség melletti sikeressége jelentős mértékben függ az adott mozgás gyakorlottságától. A magasabb tanultsági szinten lévő mozgásminták végrehajtása nagyobb sebesség mellett is sikeres és szabályozott lehet. Sok esetben azonban – tipikusan kezdőknél – egy-egy mozgás túlzott sebességű végrehajtása általában rontja a mozgáskivitelezést és sikertelenné teszi a végrehajtást. (Gondoljunk csak egy váltóversenyre, ahol a kevésbé ügyesek vagy a kisebbek tipikusan sokat hibáznak és rosszul végzik a gyakorlatokat, ami rendszeres konfliktusokhoz is vezet a csapaton belül, illetve aláássa az önbizalmukat!) Az optimális mozgássebesség tehát nemcsak mozgástanítási szempontból fontos tényező, hanem motivációs, lelki tényező is egyben.
A rendszeres kudarc egy mozgás során ugyanis visszaveti a lelkesedést, és inkompetenciaérzetet alakíthat ki. Erre figyelnünk kell! Egyes hiedelmek szerint az első pillanattól kezdve versenyhelyzet és nagy sebesség szükséges a mozgások tanításakor – elsősorban a labdajátékok alapjai esetében. Ez a nézőpont azonban ellentmond az úgynevezett sebesség-pontosság optimalizálás szabályának („speed-accuracy trade off” – Hick, 1952). Kezdők esetében tehát nem helyes túlgyorsítani a gyakorlatokat. Olyan sebességre van szükség, amely még éppen sikeres végrehajtást eredményez, vagy minimális hibázással jár. Ez ugyanis a Vigotszkij-i értelemben vett legközelebbi fejlődési zóna.
A mozgásvégrehajtás sebességének az egyéni tudásszinthez illeszkedőnek kell lennie, vagyis úgy kell megválasztani az optimális sebességet, hogy az ne rontsa jelentősen a technikai végrehajtást. Nem véletlen, hogy a mozgástanulás első időszakában csak nagy körültekintéssel alkalmazhatunk nagy sebességre sarkalló versenyeket.
A haladási sebesség változhat az álló helyzettől egészen a maximális sebességű futásig, amelyek között különböző fokozatokat határozhatunk meg. Ilyen fokozatok:
- helyben,
- járás közben,
- lassú futással,
- közepes iramú futással,
- lendületes futással,
- gyors futással és
- maximális sebességgel (sprintben).
E hét fokozat megtanulása szinte az összes foglalkozáson segítségünkre lesz a gyakorlatok során. Ezt természetesen nem egy időben tanítjuk, hanem fokozatosan, egy-egy sebességtartománnyal kiegészítve a korábban már tanultakat.
Az egyes sebességtartományok mellett a tanulás későbbi szakaszában megjelenhetnek fokozatosan változó, illetve váltakozó sebességű mozgások is. Ezután elkezdhetjük tudatosítani és gyakoroltatni a felgyorsulást, lelassulást és a váltakozó iramú mozgásokat.
Az egyes sebességtartományok gyakorlásával kiválóan fejleszthető a kinesztetikus érzékelés, hiszen a különböző sebességekhez megfelelő erőkifejtésre van szükség. A tanítványaink a folyamatos gyakorlás hatására érezni fogják, hogy mikor, milyen sebességű és erőkifejtésű mozdulatot kell alkalmazniuk.
A hatékony mozgásszabályozás megtanulása érdekében folyamatosan törekednünk kell arra, hogy a gyerekek mozgásait figyeljük, és kérjük meg őket, hogy az eredeti elképzeléseiknél néha lassabban, illetve gyorsabban is hajtsák végre a gyakorlatokat. Ezzel változatos mozgástanulási feltételeket teremthetünk abból a szempontból is, hogy mikor, mennyi energiát szükséges mozgósítani.
Fontos!
A nagy sebességű, helyváltoztatással járó mozgásokhoz – a fizikai biztonság érdekében – optimális méretű térre van szükség. Kis méretű tornaszobában, tornateremben nagy létszám mellett komoly baleseti kockázatot jelentenek a szabályozatlan, gyors futásokkal járó feladatok, játékok.
JÁTÉK- ÉS FELADATGYŰJTEMÉNY
A gyorsan és a lassan tudatosítása és érzékeltetése helyben
90. LASSÍTOTT FELVÉTEL
SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 
Keressetek magatoknak egy karikát (személyes tér) a teremben, és forduljatok arccal felém!
Mozogjatok az egész testetekkel olyan lassan, helyben, mintha lassított felvételen lennétek! Figyeljetek, hogy minden egyes testrészetek lassan mozogjon! Ki milyen lassan tud mozogni?
91. GYORSÍTOTT FELVÉTEL
SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
A következő feladatban arra leszek kíváncsi, hogy mennyire tudtok az egész testetekkel gyorsan mozogni. Mozogjatok olyan gyorsan, mintha gyorsított felvételen lennétek! Ki milyen gyorsan tud mozogni? Vigyázzatok, hogy a karikában maradjatok!
92. TAPSOLÓS
SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
A következő feladatban folyamatosan tapsolni fogok. Próbáljatok olyan gyorsan vagy lassan mozogni a karikátokban, amilyen sebességgel tapsolok. … TAPS-TAPS-TAPS …
Módszertani javaslat
- A hangjelzéssel játszva többször változtassuk a ritmust a lassútól a gyorsig, de a ritmus legyen állandó lüktetésű.
93. VILLÁMSZOBROCSKA – 1
SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Jelre kezdjetek el lassan mozogni az egész testetekkel! Amikor tapsolok, igyekezzetek hirtelen mozdulatlan szobrocskává változni! Egyensúlyozzatok, hogy ne mozogjon a szobrocska! … TAPS …
Variációk
- Bármilyen hangra (dudaszó, dobbantás, biciklicsengő) vagy zenére is játszható.
94. VILLÁMSZOBROCSKA – 2
SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Ugyanezt játsszuk, csak most gyorsan kell mozognotok. Nagyon figyeljetek, hogy tapsra gyorsan változzatok szobrocskává! … TAPS …
Variációk
- Bármilyen hangra (dudaszó, dobbantás, biciklicsengő) vagy zenére is játszható.
95. VILLÁMSZOBROCSKA – 3
SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 
Úgy látom, hogy egyaránt ügyesen mozogtok gyorsan és lassan. Nehezíteni fogok a játékon. Amikor azt mondom, „Gyorsan!”, akkor gyorsan mozgassátok az egész testeteket! Ha azt mondom, „Lassan!”, akkor pedig lassan mozogjatok!
Tapsra pedig mindig változzatok szobrocskává!
(Kérdések a játék végén)
El tudnátok mondani, mi a különbség a gyors és a lassú mozgás között? Kinek melyik volt nehezebb? Tudtok olyan tevékenységeket mondani, amiket nagyon lassan kell végezni?
SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Képzeljétek el, hogy híres sportolók vagytok! Válasszatok magatoknak egy sportágat, amelyet szeretnétek utánozni! Ki mit választott?
Most válasszatok egy olyan mozgást, amelyet a választott sportágban már láttatok! Például: Úszó vagyok, és gyorsúszással úszom. Megmutatom nektek. (BEMUTATÁS)
Először próbáljátok meg helyben, normál tempóban végrehajtani a választott mozgást! … TAPS … Elég!
Most mutassátok újra a mozgást, de úgy, mintha gyorsított felvételen lennétek! … TAPS … Elég!
Most pedig úgy, mintha lassított felvételen lennétek! … TAPS … Elég!
Válasszatok új sportágat!
Variációk
- A sportágak helyett bármilyen képzeleti keretet kitalálhatunk.
37. kép: Imitált ütőmozdulat
Előkészületek
- Alakítsunk ki párokat vagy háromfős (esetleg négyfős) csoportokat, és állítsuk őket a bóják mögé! Megfelelő mennyiségű bójára van szükségünk, amelyek szélességben legalább 1-1 m távolságra állnak egymástól.
Mondjatok olyan állatokat, amelyek lassan, és amelyek gyorsan mozognak! … Nagyszerű!
Most mindenféle állatot fogtok utánozni. Nagyon érdekes lesz, mivel az állatok egyszer nagyon gyorsan, egyszer pedig nagyon lassan fognak haladni. Közösen válasszunk egy nagyon gyors állatot! Ki szeretne agárkutya lenni? És gazella? Vagy gepárd? (A gyerekek többségéhez igazodva válasszunk!)
Most pedig egy nagyon lassú állatot válasszunk! Csiga? Lajhár? Teknős? (A gyerekek többségéhez igazodva válasszunk!)
Mindig jelzésre indulhat az első sor a túloldal felé, közben azt az állatot kell utánoznotok, amelyet kiválasztottunk! A túloldalon mindenki álljon meg, és várja be a társait! Ha mindenki átért, akkor indulhatnak majd vissza az újabb jelre az elsők.
Variációk
- A feladathoz tervezhetünk egyszerűbb akadálypályákat is, ügyelve arra, hogy a nagy sebességű mozgás ne legyen balesetveszélyes.
38-39. kép: Állatutánzó feladatok akadálypályán
98. ÁLLATUTÁNZÓ LASSAN ÉS GYORSAN – 1
SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Előkészületek
- Minden gyermek egy karikát kap.
A következő játékban az a szabály, hogy amikor meghalljátok az indító jelet (lehet például zene indítása), akkor el kell hagynotok a saját karikátokat, és a többi karika között kell mozognotok. Amikor pedig újabb jelzést hallotok, akkor be kell mennetek a legközelebbi karikába. Ne feledjétek, hogy végig próbáljátok tartani a sebességeteket, és a gyors mozgásnál nagyon vigyázzatok az ütközésre!
Most válasszunk közösen egy nagyon lassú állatot! Melyik legyen? … Rendben, akkor mozogjatok úgy, mint a csiga! … TAPS-TAPS
Most pedig válasszunk egy nagyon gyors állatot! … Rendben, legyen a gepárd. Most kezdjetek el olyan gyorsan mozogni, mint a gepárd! … TAPS-TAPS
99. ÁLLATUTÁNZÓ LASSAN ÉS GYORSAN – 2
SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Ugyanígy játsszunk tovább, de most mindenki magának válasszon egy gyors és egy lassú állatot! Ki melyik két állatot választotta?
Koncentráljatok, hogy a lassú állat tényleg nagyon lassan, a gyors pedig nagyon gyorsan mozogjon! (A pedagógus folyamatosan kérje, hogy még gyorsabban, illetve még lassabban hajtsák végre a gyerekek a feladatot, hogy minél nagyobb legyen a sebességkülönbség, vagyis a kontraszt.)
Figyeljetek! Kezdjük a játékot! … TAPS … Még lassabban! … TAPS … (A gyerekek a karikákba kerültek) … TAPS … Még gyorsabban! … TAPS … (A gyerekek a karikákba kerültek.)
40-41. kép: Állatutánzó lassan és gyorsan
KÖTETLEN MOZGÁSSAL 
A következő játék nagyon érdekes lesz, elmondom, hogyan kell játszani. Választok egy számot 3 és 6 között. Mondjuk, a hármat választom. Eddig arról tanultunk, hogy milyen, ha egy mozgás lassú, vagy éppen gyors. Az első feladatom, hogy választok három mozgást, amit először nagyon lassan hajtok végre egymás után. Ha kész vagyok, akkor ugyanezt, ugyanebben a sorrendben nagyon gyorsan. Először mindenki kezdje a hármas számmal, és ha jól sikerült a feladat, akkor választhattok számot 4 és 6 között.
Variációk
- A sorrendet tartva a mozgás mennyisége növelhető, amíg meg tudják jegyezni a gyerekek.
- A sorrend és a sebesség is variálható (pl. 1–4-ig gyors, majd 4–1-ig lassú).
NÉGY CSOPORTBAN
Előkészületek
- A játékterület szélén található karikákba beülnek a gyerekek. A karikák négy színűek, így a gyerekek négy különböző színű karikába ülhetnek.
Tegye fel a kezét, akinek kék a karikája! Kinek zöld? Kinek piros? Kinek sárga?
Mindig csak azok lehetnek a játéktéren, akiket karikájuk színe alapján szólítok, ők utánozhatják a traktor vagy a versenyautó sebességét!
Játszunk egy próbajátékot! Mondjuk, azt mondom: piros traktor. Aki piros karikában áll, már jöhet is a játéktérre, és utánozhatja a traktor sebességét. Milyen sebességgel is megy egy traktor? (Igen, nagyon lassan.) Minden piros karikában ülő utánozza a traktort!
Tapsra a traktorok menjenek vissza a karikájukba, mert már jönnek is a kék versenyautók! A kékek fussanak be a játéktérre, és mozogjanak olyan gyorsan, mint egy igazi versenyautó! (A játék így megy tovább a színek és a sebesség variációival.)
27. ábra: Elhelyezkedés a játéktéren
A fokozatosan gyorsulva és a fokozatosan lassulva tudatosítása
A fokozatos sebességváltásokat, a gyorsulást és a lassulást akkor érdemes elkezdenünk tudatosítani, amikor a gyermekek már érzik a gyors és a lassú közötti éles kontrasztot. Első lépésként helyben, a saját térben ajánlok játékos feladatokat.
102. GYORSULÓ MOZGÁSOK JELRE
HELYBEN, SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Előkészületek
- Minden gyermek szabadon, a bójája mellett vagy a karikájában helyezkedik el állásban.
Eddig nagyon ügyesen mutattátok meg, hogy milyen az, amikor nagyon lassan vagy nagyon gyorsan mozogtok.
A következő feladatban tapsra nagyon lassan kezdjetek el az egész testetekkel mozogni! (Bármilyen kreatív mozgás elfogadható). Amikor dudaszót hallotok, akkor pedig fokozatosan, mindig csak egy picit gyorsabban kezdjetek el felgyorsulni egészen addig, amíg nagyon gyorsan nem mozogtok! A következő tapsra pedig álljatok meg! … TAPS, DUDASZÓ, TAPS … Elég! Most újra!
103. LASSULÓ MOZGÁSOK JELRE
HELYBEN, SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Most megfordítjuk az előző feladatot. Tapsra nagyon gyorsan kezdjetek el az egész testetekkel mozogni, majd dudaszóra fokozatosan lassuljatok le egészen addig, amíg nagyon lassan nem mozogtok! … TAPS, DUDASZÓ, TAPS … Elég!
104. GYORSULÁS ÉS LASSULÁS TAPSRA
HELYBEN, SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Eddig mindenki úgy gyorsított és lassított, ahogy akart.
A következő játékban próbáljátok követni a taps ritmusát! Ha gyorsan tapsolok, akkor vajon hogyan kell mozogni? (Igen, gyorsan.) És ha lassan tapsolok? (Igen, akkor pedig lassan.)
Módszertani javaslat
- A pedagógus ritmusadással diktálja a sebességet, törekedve először a lassan változó sebességváltásokra, majd a gyorsabbakra. Például: taps……. taps……. taps….. taps….. taps … taps … taps. taps. taps – gyorsulva; majd taps. taps. taps.. taps… taps…. taps…… taps – lassulva. A ritmus viszonylag szabadon variálható ügyelve arra, hogy a gyerekek mindvégig követni tudják.
Variációk
- Az egész test mozgása mellett alkalmazhatjuk a gyakorlatot az egyes testrészek esetében is izolált formában, például könyökkörzés, tölcsérkörzés. Ilyen módon alkalmazva ezek kiváló testérzékelő gyakorlatokká is válhatnak.
105. SZÁMOLD A MOZGÁST! – 2
HELYBEN, SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Most válasszatok magatoknak egy számot! (Ovisoknak 3 és 6 között; iskolásoknak 5 és 8 között.) Csináljatok egymás után annyiféle fokozatosan gyorsuló mozgást helyben, amilyen számot választottatok, majd egymás után ugyanannyi lassulót!
Variációk
- A 100. feladathoz hasonlóan is lehet játszani. (Számold a mozgást!)
- Bármilyen kiindulóhelyzetből lehet indítani.
106. SZÖKDÉCSELJ, AHOGY A LABDA DIKTÁLJA (KARIKÁVAL)!
HELYBEN, SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Előkészületek
- Egyesével vagy páronként egy karika kiosztása.
Mindenkinek kiosztok egy labdát. Álljatok a karikán kívülre, és finoman pattintsátok le a labdát a karikába! Próbáljátok meg szökdeléssel követni a labdapattanásokat! Amilyen gyorsan pattan a labda, olyan gyorsan kell nektek is szökdelnetek! (BEMUTATÁS)
Mit tapasztaltatok, hogy pattogott a labda? Mit kellett csinálnotok, hogy követni tudjátok a labdát? (Igen, egyre gyorsabban, azaz kisebbeket kell ugrani.)
Variációk
- A szökdeléssel párhuzamosan tapsolhat, vagy valamilyen testrészt a szökdelés ritmusában érinthet.
107. KARMESTERPÁLCA
PÁROKBAN, SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Előkészületek
- Pártalálás és páronként egy karika kiosztása.
Mindenki gyorsan válasszon magának egy azonos szemszínű párt! A pár egyik tagja álljon be egy választott karikába, a társa pedig üljön le a karikán kívülre, ő lesz a karmester!
A karmester a képzeletbeli pálcája segítségével diktálja a társának a mozgás gyorsaságát, ritmusát. A párja pedig próbáljon olyan gyorsan mozogni, ahogyan a társa vezényel! Figyeljen a karmester, hogy a párja szépen tudja követni a jelet. Csere!
A helyben történő feladatok után pedig lássunk helyváltoztatással járó feladatokat! Ezekhez használhatunk olyan feladatkártyákat, amelyek a mozgás sebességének változtatását mutatja a diákok számára a távolság függvényében. Ez nem egyszerű feladat, elsősorban harmadik évfolyamtól javasolt alkalmazása.
108. FOKOZÓFUTÁS – 1
VONALBÓL VAGY OSZLOPOKBÓL INDULVA
A fokozófutás egy klasszikus atlétika jellegű feladat, amely gyakran képezi részét a bemelegítésnek is. Ezt a mozgásformát fel tudjuk használni a fokozatosan gyorsuló és lassuló sebesség oktatására is. A fokozófutás jellemzője, hogy a futó fokozatosan éri el a maximális (vagy ahhoz közeli sebességet), és ahogy elérte, lassulni kezd (28. ábra). Az ábrán látszik, hogy a legnagyobb sebességet a táv felénél éri el a tanuló, amit célszerű jelölni egy bójával, vagy egyéb jelzéssel. Ez segíti a vizuális tájékozódást és a sebességszabályozást.
28. ábra: A klasszikus fokozófutás sebesség-távolság összefüggése
VONALBÓL VAGY OSZLOPOKBÓL INDULVA
A fokozófutásnak variálhatjuk az adott távolságon belüli jellemzőit. Az egyik ilyen jellemzője, hogy meddig tart a gyorsulási, és meddig a lassulási szakasz. Erre mutat példát a 29. ábra.
29. ábra: Fokozófutás hosszabb idejű gyorsulással és rövid lassulással
110. REPÜLŐFUTÁS – 1
VONALBÓL VAGY OSZLOPOKBÓL INDULVA
A fokozófutás mellett a repülőfutás is elterjedt feladat. Ebben az esetben (a repülőhöz hasonlóan) a futónak van egy gyorsulási szakasza, amit egy állandó sebességű szakasz, majd egy lassuló szakasz követ. Ennek modelljét mutatja a 30. ábra. Ennek a feladatnak az oktatásakor is javasoljuk, hogy bójákkal jelöljük ki az állandó sebességű sávot.
30. ábra: A klasszikus repülőfutás sebesség-távolság összefüggése
111. REPÜLŐFUTÁS – 2
VONALBÓL VAGY OSZLOPOKBÓL INDULVA
A felgyorsulás és a lelassulás távolságát itt is szabadon variálhatjuk, vagyis elképzelhető, hogy a gyorsulási szakasz hosszabb lesz, mint a lassulási (31. ábra), vagy fordítva.
31. ábra: Repülőfutás rövidebb lassulási, mint gyorsulási szakasszal
VONALBÓL VAGY OSZLOPOKBÓL INDULVA
A sebességváltásra épülő futások számtalan variációban kérhetők, ezek ábrákkal, feladatkártyákkal jól szabályozhatók. Felhasználható feladatkártyára mutat példát a 32. ábra és a 33. ábra. Ezek a variációk már összetettek, absztrakt gondolkodást kívánnak, felső tagozattól ajánljuk alkalmazásukat.
32. ábra: Lépcsőzetes repülőfutás-variáció
33. ábra: Hegycsúcs formájú fokozófutás-variáció
Módszertani javaslatok
- Mind a fokozó-, mind a repülőfutások esetében törekedjünk a sokszínű gyakorlásra!
- Ahogy a gyerekek ráéreztek a futás sebességének szabályozására, változtathatjuk a távolságot, a sebességet, a mozgásformát.
- Vezető-követő árnyékfutások formájában és eszközök beépítésével is nehezíthetjük a végrehajtást.
- A fokozatosan nehezedő és egymásra épülő feladatok alkalmazása ebben az esetben is meghatározó alapelv.
- Azt is tartsuk szem előtt, hogy az ilyen típusú feladatok intenzitásából fakadóan figyelnünk kell a gyerekek fáradását, és biztosítanunk kell a szükséges pihenőidőt, amely minimálisan a kiinduló helyre történő visszasétálást jelenti!
113. SEBESSÉGVÁLTÓ FUTÁSOK TANULÓI FELADATKÁRTYA-KÉSZÍTÉSSEL
Az előző feladatok továbbfejlesztéseként használható feladatkártya-módszer alkalmazását a harmadik évfolyamtól javasoljuk. A tanuló a feladatkártya sebesség-távolság „képlete” alapján önmaga próbálja leképezni és átalakítani mozgássá az adott futásfeladatot.
Negyedik osztályban kellő előképzettséggel már próbálkozhatunk több feladatváltozattal is.
Variációk
- A tanuló önmaga alkotja meg a feladatát papíron, amelyet utána le is fut.
- A tanulók egymásnak alkotnak feladatot, amelyet közösen futnak le (például párokban, vezető-követő kapcsolatban).
- A tanulók „fejben” megtervezik a saját futásuk sebesség-távolság viszonyait, amelyet lefutnak, majd utána megpróbálják lerajzolni az összefüggésnek megfelelő ábrát.
114. SEBESSÉGVÁLTÓ FUTÁSOK PÁROKBAN
Válasszatok magatoknak egy hasonló magasságú párt, és álljatok egymás mellé!
Ebben a játékban a pár egyik tagja egyhelyben fog állni, míg a társa folyamatosan fut a játéktéren. Ha futás közben megközelíti a párját, le kell lassítania, majd eltávolodva tőle újra felgyorsulhat! Figyeljetek, hogy nagyon lassúak legyetek, amikor a társatok közelébe értek!
Ha a futó már elfáradt, akkor a következő lassításnál álljon meg, és pacsival váltsa le a társát! A lassítást kb. 5 méterre már meg kell kezdeni!
Módszertani javaslatok
- A diákok a saját fáradási szintjüknek megfelelően fognak cserélni, amely önmagában differenciáló tényező.
- A pedagógusnak főleg azokat kell figyelnie, akik vagy nem akarják leváltani, vagy nagyon gyorsan váltják le a társaikat.
Sebességváltások fokozatváltással
A sebességváltások újabb variációja, amikor nem fokozatos a lassulás és a gyorsulás, hanem hirtelen fokozatváltás történik. Ilyen példa a 33. ábra (hegycsúcs), de az egyes sebességfokozatok közötti hirtelen váltások is ide tartoznak. Például: kocogás – gyorsfutás – közepes iramú futás – sprintfutás – kocogás.
Óvodáskortól kezdőden a különböző sebességtartományokat kiválóan megtaníthatjuk a közlekedés sebességtartományai segítségével is, például: kocogás = parkoló; lassú futás = lakott terület; közepes iramú futás = országút; gyorsfutás = autóút; sprintfutás = autópálya. Ezeket a sebességtartományokat egyébként is szükségszerűen meg kell éreztetnünk, ezért ezt a tudást a későbbiekben is nagyszerűen használhatjuk a különböző feladatokhoz. A feladathoz pedig nyugodtan társítsuk a KRESZ-ben megjelenő sebességkorlátozásokat is (kilométer/óra egységben kifejezve).
Alkalmazható módszertani lehetőség a képek feladatkártyákként való felhasználása. Kellékként olyan képek alkalmazását javasoljuk, amelyek különböző haladási sebességű dolgokat vagy állatokat ábrázolnak. Célszerű a két szélső sebességtartományban közlekedő dolgokat előkészíteni: versenyautó – traktor; gepárd – lajhár; oroszlán – teknős; versenyhajó – ladik. A gyerekek dolga, hogy a képek alapján szabályozzák a sebességüket.
Előkészületek
- Képkártyák kivágása a 6. számú mellékletből.
Most mutatni fogok két kártyát a kezemből. Először az egyiket, majd a másikat.
Az lesz a feladatotok, hogy próbáljátok meg a kártyán látható kép helyébe képzelni magatokat, és olyan sebességgel futni, amilyen gyorsnak a képen látható dolgokat gondoljátok. Mutassuk meg Zolikával! Kihúzom a versenyautót és a traktort. Amikor a traktort mutatom, akkor Zolika lassú futással halad, mint a traktor… majd hirtelen versenyautóra vált, amikor felmutatom a versenyautót. Majd újra traktorra… és így tovább.
Variációk
- A feladatot lehet párokban vagy 3 fős csoportokban is végezni, ahol az első gyermek diktálja a tempót a képek alapján.
- Nehezítve több képet is sorrendbe lehet állítani, így komplett mozgássorokat kell a gyerekeknek lemásolni.
- A gyerekek húzhatnak ellentétkártyákat maguknak, és a képzeletükből alkotnak mozgásokat mellé.
- A gyerekek mozaikszerűen ragasztják össze az egymás utáni 2-4 képet, amelyet aztán mozgással lekövetnek.
34. ábra: Sebességkártyák (példák)
SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Keressetek magatoknak egy karikát (személyes tér) a teremben, és forduljatok arccal felém!
Mozogjatok az egész testetekkel olyan lassan, helyben, mintha lassított felvételen lennétek! Figyeljetek, hogy minden egyes testrészetek lassan mozogjon! Ki milyen lassan tud mozogni?
SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
A következő feladatban arra leszek kíváncsi, hogy mennyire tudtok az egész testetekkel gyorsan mozogni. Mozogjatok olyan gyorsan, mintha gyorsított felvételen lennétek! Ki milyen gyorsan tud mozogni? Vigyázzatok, hogy a karikában maradjatok!
SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
A következő feladatban folyamatosan tapsolni fogok. Próbáljatok olyan gyorsan vagy lassan mozogni a karikátokban, amilyen sebességgel tapsolok. … TAPS-TAPS-TAPS …
Módszertani javaslat
- A hangjelzéssel játszva többször változtassuk a ritmust a lassútól a gyorsig, de a ritmus legyen állandó lüktetésű.
SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Jelre kezdjetek el lassan mozogni az egész testetekkel! Amikor tapsolok, igyekezzetek hirtelen mozdulatlan szobrocskává változni! Egyensúlyozzatok, hogy ne mozogjon a szobrocska! … TAPS …
Variációk
- Bármilyen hangra (dudaszó, dobbantás, biciklicsengő) vagy zenére is játszható.
SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Ugyanezt játsszuk, csak most gyorsan kell mozognotok. Nagyon figyeljetek, hogy tapsra gyorsan változzatok szobrocskává! … TAPS …
Variációk
- Bármilyen hangra (dudaszó, dobbantás, biciklicsengő) vagy zenére is játszható.
SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Úgy látom, hogy egyaránt ügyesen mozogtok gyorsan és lassan. Nehezíteni fogok a játékon. Amikor azt mondom, „Gyorsan!”, akkor gyorsan mozgassátok az egész testeteket! Ha azt mondom, „Lassan!”, akkor pedig lassan mozogjatok!
Tapsra pedig mindig változzatok szobrocskává!
(Kérdések a játék végén)
El tudnátok mondani, mi a különbség a gyors és a lassú mozgás között? Kinek melyik volt nehezebb? Tudtok olyan tevékenységeket mondani, amiket nagyon lassan kell végezni?
SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Előkészületek
- Minden gyermek egy karikát kap.
A következő játékban az a szabály, hogy amikor meghalljátok az indító jelet (lehet például zene indítása), akkor el kell hagynotok a saját karikátokat, és a többi karika között kell mozognotok. Amikor pedig újabb jelzést hallotok, akkor be kell mennetek a legközelebbi karikába. Ne feledjétek, hogy végig próbáljátok tartani a sebességeteket, és a gyors mozgásnál nagyon vigyázzatok az ütközésre!
Most válasszunk közösen egy nagyon lassú állatot! Melyik legyen? … Rendben, akkor mozogjatok úgy, mint a csiga! … TAPS-TAPS
Most pedig válasszunk egy nagyon gyors állatot! … Rendben, legyen a gepárd. Most kezdjetek el olyan gyorsan mozogni, mint a gepárd! … TAPS-TAPS
SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Ugyanígy játsszunk tovább, de most mindenki magának válasszon egy gyors és egy lassú állatot! Ki melyik két állatot választotta?
Koncentráljatok, hogy a lassú állat tényleg nagyon lassan, a gyors pedig nagyon gyorsan mozogjon! (A pedagógus folyamatosan kérje, hogy még gyorsabban, illetve még lassabban hajtsák végre a gyerekek a feladatot, hogy minél nagyobb legyen a sebességkülönbség, vagyis a kontraszt.)
Figyeljetek! Kezdjük a játékot! … TAPS … Még lassabban! … TAPS … (A gyerekek a karikákba kerültek) … TAPS … Még gyorsabban! … TAPS … (A gyerekek a karikákba kerültek.)
HELYBEN, SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Előkészületek
- Minden gyermek szabadon, a bójája mellett vagy a karikájában helyezkedik el állásban.
Eddig nagyon ügyesen mutattátok meg, hogy milyen az, amikor nagyon lassan vagy nagyon gyorsan mozogtok.
A következő feladatban tapsra nagyon lassan kezdjetek el az egész testetekkel mozogni! (Bármilyen kreatív mozgás elfogadható). Amikor dudaszót hallotok, akkor pedig fokozatosan, mindig csak egy picit gyorsabban kezdjetek el felgyorsulni egészen addig, amíg nagyon gyorsan nem mozogtok! A következő tapsra pedig álljatok meg! … TAPS, DUDASZÓ, TAPS … Elég! Most újra!
HELYBEN, SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Most megfordítjuk az előző feladatot. Tapsra nagyon gyorsan kezdjetek el az egész testetekkel mozogni, majd dudaszóra fokozatosan lassuljatok le egészen addig, amíg nagyon lassan nem mozogtok! … TAPS, DUDASZÓ, TAPS … Elég!
HELYBEN, SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Eddig mindenki úgy gyorsított és lassított, ahogy akart.
A következő játékban próbáljátok követni a taps ritmusát! Ha gyorsan tapsolok, akkor vajon hogyan kell mozogni? (Igen, gyorsan.) És ha lassan tapsolok? (Igen, akkor pedig lassan.)
Módszertani javaslat
- A pedagógus ritmusadással diktálja a sebességet, törekedve először a lassan változó sebességváltásokra, majd a gyorsabbakra. Például: taps……. taps……. taps….. taps….. taps … taps … taps. taps. taps – gyorsulva; majd taps. taps. taps.. taps… taps…. taps…… taps – lassulva. A ritmus viszonylag szabadon variálható ügyelve arra, hogy a gyerekek mindvégig követni tudják.
Variációk
- Az egész test mozgása mellett alkalmazhatjuk a gyakorlatot az egyes testrészek esetében is izolált formában, például könyökkörzés, tölcsérkörzés. Ilyen módon alkalmazva ezek kiváló testérzékelő gyakorlatokká is válhatnak.
Az előző feladatok továbbfejlesztéseként használható feladatkártya-módszer alkalmazását a harmadik évfolyamtól javasoljuk. A tanuló a feladatkártya sebesség-távolság „képlete” alapján önmaga próbálja leképezni és átalakítani mozgássá az adott futásfeladatot.
Negyedik osztályban kellő előképzettséggel már próbálkozhatunk több feladatváltozattal is.
Variációk
- A tanuló önmaga alkotja meg a feladatát papíron, amelyet utána le is fut.
- A tanulók egymásnak alkotnak feladatot, amelyet közösen futnak le (például párokban, vezető-követő kapcsolatban).
- A tanulók „fejben” megtervezik a saját futásuk sebesség-távolság viszonyait, amelyet lefutnak, majd utána megpróbálják lerajzolni az összefüggésnek megfelelő ábrát.
Válasszatok magatoknak egy hasonló magasságú párt, és álljatok egymás mellé!
Ebben a játékban a pár egyik tagja egyhelyben fog állni, míg a társa folyamatosan fut a játéktéren. Ha futás közben megközelíti a párját, le kell lassítania, majd eltávolodva tőle újra felgyorsulhat! Figyeljetek, hogy nagyon lassúak legyetek, amikor a társatok közelébe értek!
Ha a futó már elfáradt, akkor a következő lassításnál álljon meg, és pacsival váltsa le a társát! A lassítást kb. 5 méterre már meg kell kezdeni!
Módszertani javaslatok
- A diákok a saját fáradási szintjüknek megfelelően fognak cserélni, amely önmagában differenciáló tényező.
- A pedagógusnak főleg azokat kell figyelnie, akik vagy nem akarják leváltani, vagy nagyon gyorsan váltják le a társaikat.