Átgondoltuk a projektoktatás jelentőségét, jel­lem­zőit, megismerkedtünk az oktatási projek­tek típusaival is. Beazonosítottuk a pro­jek­tek elfo­ga­dott szakaszait, működését és eze­ket szakterületünkre vonatkoztatva is elemeztük. Nemcsak elképzeltünk és feltérképeztünk egy, a napi test­nevelési gyakorlatban egyszerűen alkalmazható projektrendszerű tanítási/tanulási stratégiát a projekTESit, hanem a stratégiát már alkalmazó testnevelő kollégák jóvoltából megvalósult projekTESiket is módunk volt bemutatni. Gondolkodtunk és beszéltünk a projekTESiben jellemző tanulói szemléletről és viselkedésről, valamint a tanári magatartásról és szerepről is. Itt elsősorban a tanulók gyakorlattá erősödő tapasztalására gondolunk, amivel hozzászoknak ahhoz, hogy a projekTESiben szabad, sőt kívánatos az aktív és kreatív részvétel. Ennek kialakítására felsorakoztattunk a hagyományos testnevelési gyakorlatba gond nélkül beilleszthető egyszerű, de a tanulói önállóságot és kooperatív együttműködést megkívánó és bátorító tanulásszervezési megoldásokat, mintegy előkészítve a projekTESit.

Nincs más hátra, próbáljuk ki!

A fejezet első része - a testnevelőtanár gondolkodására és munkájára koncentrálva - szeretne alapot adni egy „minimál” projekTESi elindításának. Csak alapot tud, hiszen a projekt meghatározó jellemzője, hogy végső tartalma tanári és tanulói közös tervezéssel alakul ki. Így csak tanári oldalról, a gyerekek nélkül, megtervezni nem tudjuk. Viszont a projekTESivel már dolgozó testnevelő tanárok minden tapasztalatát és praktikus tanácsát felhasználtuk a projektváz összeállításakor. A fejezet második részében a projekTESihez továbblépési ötleteket, gondolatokat sorakoztatunk fel.

És még egy figyelmeztetés! Senki ne lepődjön meg, ha első projekTESije a vártnál lendületesebbre, nagyobbra, „ütősebbre” sikerül: csak annyi történt, hogy ott voltak a tanulók is!