Az oktatás tartalmait szabályozó dokumentumok, vagyis a tantervek áttekintése és a kapcsolódási pontok feltárása lényeges összetevője egy továbbképzés vagy egy sportági tanterv tartalmi fejlesztésének. A tantervi illeszkedés olyan alapvető elvárás, amely hozzájárul a dokumentumok strukturális tartalmi összefüggéseihez. Emellett bármilyen műveltségterületre vonatkozó fejlesztésnek a NAT 2012 szellemiségében kell megszületnie. A következőkben a magyar köznevelési rendszerre jellemző, háromszintű tartalmi szabályozás elemeit átfogóan mutatjuk be annak érdekében, hogy röviden indokoljuk a későbbi tematikai egységek jelentőségét.

Az alábbi rövid tantervi áttekintést Rétsági, Morvay-Sey és Csányi (2015) nyomán mutatjuk be.

2011 decemberében fogadta el a parlament a 2011. évi CXC. törvényt, a nemzeti köznevelésről. Az új köznevelési törvény néhány eleme: a közoktatási intézmények államosítása 2013 januárjától; a tankötelezettség korhatárának 18 évről 16-ra történő leszállítása; az iskolák helyi tantervei 10%-ban térhetnek el a felsőbb szintű tantervektől (NAT 2012, Kerettantervek 2012). A köznevelési törvény szellemében készült a NAT 2012-ben, a 2007-es változattal ellentétben, a kompetenciák háttérbe szorulnak, és a közműveltségi tartalmak kapnak központi szerepet. Az oktatáspolitikai szemléletváltás az iskolai testnevelésre kedvező hatást gyakorolt, mindenekelőtt a mindennapos testnevelés bevezetésével. A testnevelés infrastrukturális helyzetére való tekintettel az iskolák jellemzően kétféle megoldás közül választanak. Az egyik a heti 5 órarendi testnevelésóra. A másik a heti 3 órarendi testnevelésóra mellett a különböző sporttevékenységekre fordítható 2 óra (3+2-es rendszer). Mindkét variációhoz és minden iskolatípusra egy-egy kerettanterv készült (http://kerettanterv.ofi.hu/).

A NAT 2012-ben szereplő Testnevelés és sport műveltségi terület küldetését, két alapvető célt figyelembe véve, a teljes körű iskolai egészségfejlesztésben és a tehetséggondozásban jelöli ki. Újszerűsége elsősorban abban érhető tetten, hogy alaptanterv lévén, az előíró tantervi műfajhoz hasonlóan minden részletre kiterjedő előírá-sokat tartalmaz (részletes cél-feladatrendszer, a kánon csaknem teljes körű meghatározása). Szakmaiság tekintetében azzal emelkedik ki az alaptantervek közül, hogy koherens célrendszere és közműveltségi tartalmai egy olyan új minőségű iskolai testnevelést vázolnak fel, amely szükségszerűen megköveteli a szemléletbeli, tartalmi és módszertani megújulást.

A NAT 2012 a testnevelés legfőbb értékeit reprezentáló kulcsfogalmai az egészségorientáltság valamint a személyi és közösségi tulajdonságok fejlesztése kifejezések köré csoportosíthatók. A tantervi célkitűzések megvalósítására szolgáló hagyományos és a korszerű közműveltségi tartalmakat a szaktanterv három életkori szakaszra (1–4.; 5–8. és 9–12. évfolyam), és két egymással szoros kapcsolatban álló tartalmi egységre – Mozgásműveltség-mozgáskultúra; illetve Ismeretek, személyiségfejlesztés – bontja. E két tartalmi egység egymásmellettisége a műveltségi területre jellemző sajátos motoros és a hozzá szorosan kapcsolódó kognitív, affektív és szociális képességfejlesztés komplexitását fejezi ki. A két fő egység összekapcsolása a testnevelés-oktatás lényegi jellemzőire is rámutat. Egyrészt arra, hogy a mozgásműveltség-mozgáskultúra kialakítása csak a motoros tartalmakhoz kapcsolt ismeretekkel valósulhat meg. Másrészt arra, hogy elméleti tudáselemek nélkül elképzelhetetlen az élethosszig tartó egészségtudatos, aktív életvezetésre történő szocializálás. Az Ismeretek, személyiségfejlesztés tartalmi egység a szaktanterv újszerű, innovatív elemeinek egyike. A NAT 2012 elsőként kezeli jelentőségének megfelelően a Testnevelés és sport műveltségi terület elméleti tudatosító, ismeretközvetítő szerepét (Rétsági és Csányi, 2014). Újszerű a tantárgyközi interdiszciplináris ismeretek körének meghatározása (élettani, egészségtani, kommunikációs, történeti, néprajzi, rekreációelméleti ismeretek stb.), valamint a „Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés” fejlesztési terület megjelenése is.