Jane Nelsen a klasszikusnak számító fegyelmezési eszközök kritikája mellett, Alfred Adler és Rudolf Dreikurs pszichológusok filozófiájára és tanításaira építve korszakalkotó könyvet írt [324]. Elméletét és módszereit összefoglaló néven pozitív fegyelmezésnek nevezi. Elutasítja azt a nézőpontot, amely szerint ahhoz, hogy egy gyerek jobban viselkedjen, először azt kell elérnünk, hogy rosszabbul érezze magát. Módszerei olyan szemléletmódot képviselnek, amelyekben sem a túlzott szigornak, sem az engedékenységnek nincs helye. A szigor, mint túlzott kontroll szabadság nélküli rendet, a választás nélkülözését jelenti a „Megcsinálod mert én azt mondtam!” elvárása alapján. Az engedékenység ezzel szemben rend nélküli szabadságot, korlátlan választási lehetőséget közvetít, amely eredménye az „Azt csinálsz, amit akarsz!” érzése. Véleménye szerint a pedagógusok (és szülők egyaránt) gyakran esnek áldozatául a szigorúság és az engedékenység kettős csapdájának, amelyek hosszú távon nemkívánatos személyiségjegyek kialakulásához (megtanulásához) vezetnek. A sok büntetéstől például a gyerekek tipikusan vagy engedetlenné vagy „riasztóan engedelmessé” válnak, az engedékenység pedig gyakran eredményez követelőző magatartást.

A pozitív fegyelmezés a fentiekkel ellentétben a kölcsönös tiszteleten, a közös felelősségen alapuló együttműködésen alapul, amelyet sokkal hatékonyabbnak tart, mint a hatalmi tekintélyelvre épített irányítást. Módszertana a szabadság és rend egyszerre jelen lévő kettősségére épít, amelyet minden esetben emberséges és határozott nevelői magatartás övez.

A büntetést teljes mértékben száműzi módszerei közül, hiszen a büntetés négy következménye a (1) neheztelés („Ez igazságtalanság!”); (2) bosszú („Majd bosszút állok!”); (3) lázadás („Pont az ellenkezőjét fogom csinálni!”); (4) visszahúzódás („Legközelebb nem kapnak rajta!” vagy „Hitvány ember vagyok!”).

Olyan módszereket alkalmaz, amelyek önfegyelemre, felelősségtudatra, együttműködésre és problémamegoldó készségre tanítja a gyerekeket.

A gyerekek rossz viselkedésformáinak megjelenése mögött négy olyan téves célt és gyermeki tévhitet nevez meg, amelyek általánosságban jellemzők. Ezek: (1) az indokolatlan figyelemfelkeltés („Csak akkor tartozom hozzád, ha figyelsz rám.”); (2) rosszul használt hatalom („Csak akkor tartozunk egymáshoz, ha én vagyok a főnök.”); (3) bosszúállás („Eltaszított magától, de legalább én is bánthatom.”); (4) vélt alkalmatlanság („Úgysem tartozhatom senkihez, inkább feladom.”).

A fenti téves célok felismerése és a problémák kezelése érdekében a szerző rendszerezett megoldásokat javasol, amelyek közül mindenki megtalálhatja a neki legmegfelelőbbet az adott pillanatban, sziutációban, egy adott probléma megoldása érdekében. A folyamat két kulcskifejezése a meggyőzés (és nem legyőzés), valamint a bátorítás (a dicséret és kritika helyett).

Egyik hangsúlyos módszere az osztálygyűlés, amely szervezésének és rendszeres megvalósításának célja, hogy a diákok kölcsönös tiszteletet, együttműködést és a megoldásra koncentrálás demokratikus módszereit tanulják, miközben szert tehetnek a hét legfontosabb „megélés és készség” tanulására.

A pozitív fegyelmezés fontos része a megoldásra való koncentrálás megtanulása. Ennek kapcsán a gyermek megtanulhatja, hogy;

• mit kell tennie ahhoz, hogy tanuljon a hibájából;
• hogyan fejlesztheti a képességeit;
• a hibák alkalmat teremtenek a tanulásra;
• hogyan fejlesztheti a problémamegoldó készségét;
• álljunk meg egy percre, nyugodjunk meg, és csak utána oldjuk meg a problémát, ahelyett hogy azonnal reagálnánk;
• hogyan reagáljon kreatívan egy váratlan problémára, ahelyett hogy rosszul érezné magát és feladná;
• hogyan reagáljon helyesen (vagyis társadalmilag hasznos módon).

Jane Nelsen koncepciójának részletesebb bemutatására terjedelmi okokból nincs lehetőségünk. Könyve magyar fordításban is elérhető, amelyet szívből ajánlunk minden kedves olvasónknak akár szülőként, akár pedagógusként történő felhasználásra. A pozitív fegyelmezés módszereinek megismerésével számos új és hatékony fegyelmezési elv tanulható meg.

• Legyen pozitív a hozzáállásunk minden tanulóval szemben!
• Lelkesen és magabiztosan tanítsuk az adott tananyagot!
• Az elvárásainkat előzetesen és pontosan fogalmazzuk meg a tanítványainknak!
• Vonjuk be a tanítványokat a szabályok és szokások kialakításába!
• Irányítsuk és szervezzük (menedzseljük) célszerűen, valamint hatékonyan az osztályainkat!
• Érdekesen, változatosan és kihívásokkal teli módon dolgozzuk fel a tananyagot!
• Vegyük figyelembe az egyéni különbségeket és lehetőségeket, adaptáljuk (differenciáljuk) a feladatokat!
• Ha fegyelmeznünk szükséges, alkalmazzunk pozitív fegyelmezési módszereket!

1. Melyek a fegyelmezetlenség legfőbb okai? Sorolja fel a legjellemzőbb okokat!
2. Hasonlítson össze négy különböző erősségű negatív magatartási megnyilvánulást, és mutassa be, hogy milyen módon kezelné őket testnevelésórán!
3. Hogyan lehet eredményesen kialakítani a pedagógus tekintélyét! Miért alakult át a tekintély az elmúlt évtizedekben?
4. Melyek a megfelelő magatartás növelését segítő proaktív módszerek? Miben segítik a pozitív tanórai légkör kialakítását és fenntartását?
5. Melyek a tárgyi jutalomhoz kötött pozitív megerősítés lehetőségei?
6. Soroljon fel a testnevelésórákhoz kapcsolódó kiváltságokat, és indokolja meg, hogy miért alkalmasak a magatartás formálására!
7. Nézzen meg egy testnevelésórát, és egy táblázatban rendszerezetten jegyezze fel a tanulói fegyelmezetelenség okait és a pedagógus reakcióit. Elemezze a tapasztalatait és próbálja megítélni a látott módszerek hatékonyságát!
8. Sorolja fel az egyéni és osztályszintű jutalmazási rendszereket!
9. Mutasson be osztályszintű magatartáskorrekciós játékokat!
10. Mit jelent a Premack-szabály? Mutassa be egy példán keresztül!
11. Mi az oka, hogy az osztályszintű játékmegvonás nem javasolt magatartáskorrekciós módszer?
12. Mit értünk megkülönböztető bánásmódon, és mi a jelentősége a hatékony testnevelés-oktatás szempontjából?
13. Foglalja össze a Hellison-féle TPSR modell lényegét! 
14. Soroljon fel és mutasson be példákon keresztül differenciált megerősítő módszereket!
15. Hogyan lehet eredményesen alkalmazni a szóbeli figyelmeztetést?
16. Mi a kiállítások módszere alkalmazásának alapfeltétele? Mikor és hogyan alkalmazható hatékonyan?
17. Állítson össze önmagának egy magatartási szerződést tartalmazó mintalapot! Milyen szempontokra kell figyelnie az összeállításnál?
18. Mit értünk logikus következményen és mi különbözteti meg a büntetéstől?
19. Ha kénytelenek vagyunk büntető eszközökhöz nyúlni, milyen szempontokat kell figyelembe vennünk alkalmazáskor?
20. Miért nem alkalmaz Jane Nelsen a pozitív fegyelmezés módszerei között büntetést, és mi a gyerekek rossz viselkedésének megjelenése mögött húzódó, legáltalánosabb 4 téves cél?