6.1. Hazai szakirodalmi alapok – röviden


Navigáció: < Előző Következő >

Kategória tulajdonságok
Könyv címe: A testnevelés tanításának didaktikai alapjai – Középpontban a tanulás

6.1. Hazai szakirodalmi alapok – röviden


A hazai didaktikai szakirodalom többféleképpen közelíti meg az osztálymenedzsmenttel összefüggő feladatok elnevezését. Szivák Judit (2003) tanulásszervezés terminusszal jelöli az angol nyelvterületen elterjedt és Magyarországon is meghonosodott „osztálymenedzsment” elnevezésű pedagógusi tevékenységegyüttest [278]. A fogalom alatt minden olyan tevékenységet ért, amely a tanulást előkészíti, segíti, a tanulói magatartást szabályozza. Báthori Zoltán (1997) a tanulás tervezését, irányítását, szabályozását és értékelését a tanulásszervezés módszereiként értelmezi, ami egy sokkal átfogóbb megközelítést takar [279]. M. Nádasi Mária (2003) a frontális munkát, az egyéni munkát, a párban folyó tanulást és a csoportmunkát a pedagógus tevékenysége felől az oktatás szervezési módjainak, míg a tanuló szempontjából az oktatás munkaformáinak nevezi [280]. Még nehezebbé teszi az értelmezést, hogy a testnevelés tantárgypedagógiájában hagyományosan a foglalkoztatási forma kifejezést használjuk a tanulás szervezeti kereteinek meghatározására, amely ráadásul más szempontok alapján csoportosít, mint ahogy az általános didaktikában olvasható.

A testnevelés területén hagyományosan szervezési fel­adatokként tekintünk a tanulásszervezéssel, osztálymenedzsmenttel kapcsolatos tevékenységekre. Rétsági Erzsébet (2004) a szervezés tématerületét „A moz­gásoscselekvés-oktatás szervezési feladatai” címen tárgyalja és a szervezési feladatokat három fő kategóriába sorolja [178]:

  • a tanulók gyors és célszerű mozgatása;
  • a szerek, eszközök gyors és célszerű mozgatása;
  • a foglalkoztatási formák megválasztása.

A szervezést, „…az oktatási-nevelési célok megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek térben és időben történő biztosításaként [178, 146. o.] értelmezi és kiemeli annak szerepét a sikeres és hatékony motoros tanulás feltételei között.

Említettük, hogy a testnevelésben a munkaformákat hagyományosan foglalkoztatási formáknak nevezzük. A foglalkoztatási formák aszerint különülnek el, hogy egy időben azonos vagy különböző tananyagot dolgoznak-e fel a diákok. Osztályfoglalkoztatás esetén az osztály minden tanulója ugyanazzal a feladattal, csapatfoglalkoztatás esetén a csoportok (csapatok) más-más feladattal dolgoznak. Mind az osztályfoglalkoztatásban, mind csapatfoglalkoztatásban megjelenik az együttes, a csoportonkénti és az egyénenkénti szervezési forma.

Ebben a könyvben nem kívánjuk az egyes variánsokat és azok jellemzőit bemutatni, mivel a korábbi szakirodalmakban ezen információk rendelkezésre állnak [27; 178; 183], ráadásul a 4. fejezetben kifejtett oktatási stratégiákkal kapcsolatos tudnivalók alapjaiban kérdőjelezik meg e hagyományos struktúra alkalmazását a jövőben. Fontosabbnak ítéljük a tanulásszervezés területét más megközelítésből elemezni.


Fontos!

Mielőtt összegyűjtjük a hatékony osztálymenedzsment jellemzőit, tevékenységeit, szükséges rámutatnunk arra, hogy könyvünkben a tanulásszervezés és osztálymenedzsment kifejezéseket ugyanolyan jelentéstartalommal használjuk. A fogalmak alatt olyan szervezési eljárásokat, módszereket, stratégiákat értünk, amelyek tartalmazzák a tanuláshoz szükséges munkaformák (foglalkoztatási formák, személyi feltételek) kialakítását, az eszközök használatával kapcsolatos szervezést, az óra időbeosztásának figyelemmel kísérését, a tanulók magatartásának szabályozását (fegyelmezés), valamint a biztonságos környezet megteremtését és fenntartását.


A fenti tevékenységrendszer eredményes működtetése rendkívül összetett, komoly szakmai felkészültséget kíván meg a testnevelő pedagógustól. Látnunk kell azonban, hogy széles körű módszertani repertoár áll rendelkezésünkre e cseppet sem egyszerű feladatok megtanulására, a problémák felismerésére és kezelésére. Ezeket a módszertani eljárásokat a pedagógussá válás folyamatában meg lehet tanulni, tudatosan ki lehet fejleszteni, vagyis az „erre születni kell” típusú vélemények nem helytállóak.

A tanulási környezet minősége, azon belül pedig a hatékony osztálymenedzsment-eljárások fontos tényezői a tanulási lehetőségek maximalizálásának, a motiváció megteremtésének és fenntartásának, a tantervi tartalom elsajátításának, végső soron a testnevelés deklarált céljai megvalósulásának. A témával foglalkozó tudományos kutatások szerint a testnevelő pedagógusok a tanórák negyedét, ötödét töltik szervezési feladatokkal [281; 282], amely jelentős időkeretnek számít, s amely megerősíti fontosságukat a tanítási-tanulási folyamatban.

A következőkben támpontokat kívánunk adni az eredményes osztálymenedzsment-tevékenységek kialakítására, működtetésére.