Navigáció: < Előző Következő >
| Kategória tulajdonságok | |
|---|---|
| Könyv címe: | A testnevelés tanításának didaktikai alapjai – Középpontban a tanulás |
Az indirekt oktatási stratégiák közül eljutottunk az iskolai színtéren legindirektebb variációhoz. Ebben a modellben a pedagógus kvázi mentor szerepet tölt be. A tanulók tervezik meg az előre megadott szempontok alapján a saját tevékenységüket. Minél pontosabbak és rendszerezettebbek az instrukciók, annál könnyebben kivitelezhetők. A feladatmeghatározás történhet a pedagógus részéről, közös pedagógus-diák döntések alapján vagy a diákok általi kezdeményezésre. A feladatok kommunikációjában a feladatkártyák nagyon hasznosak, összetett tervezési és megvalósítási feltételek esetén nélkülözhetetlenek. A feladatkártyák tartalmazzák a tervezendő feladatok tartalmát, szervezési kereteit (egyénileg, párban, csoportban), a végrehajtások kritériumait (ha fontosak), az értékelés szempontjait, a gyakorlás időkeretét és a javasolt/felhasználható eszközöket.
Egy adott tervezési feladat megvalósulhat egy órarészben, egy órán, de átnyúlhat több tanórára is. Ebben az esetben otthoni feladatok is szóba kerülhetnek a tervezés és/vagy megvalósítás kapcsán. Az otthoni feladatok dokumentálására kérhetünk írásos anyagot, illetve audiovizuális formátumot is (például videófelvételt telefonnal vagy egyéb eszközzel). Ebben a megvalósítási formában már projekt jellegű feladatról van szó.
A leggyakoribb alkalmazási példákként teszünk említést az önállóan felépített bemelegítő gyakorlatsorokról, tornagyakorlatláncokról, táncetűdökről, természetes mozgáskészségeken alapuló mozgássorokról, egyéni fittségi edzésprogram felépítéséről (középiskolások) vagy – főképpen kisiskolások esetében – a csoport által tervezett akadálypálya, esetleg tornagúla építésről. Kiváló, de sajnos ritkán alkalmazott módszer az önálló játékalkotás, játékmódosítás feladata, amely minden életkorban alkalmazható indirekt megoldás.