Az iskolai testnevelésben – csakúgy, mint a sportéletben – a leggyakrabban, és sokszor sajnos kizárólagosan alkalmazott megközelítés a direkt utasításokra és közvetlen kontrollra épített tanítási stílus. Totálisan direkt oktatásról akkor beszélünk, amikor a tanóra összes döntését a pedagógus hozza meg, a tanulók csupán végrehajtanak. A pedagógus döntései kiterjednek a tananyag feldolgozásának menetére, a feladatok, gyakorlatok típusára, a bemutatásokra, az eszközök kiválasztására, az ismétlésszámra, a pihenőidők megválasztására, az esetleges csoportok kialakítására, a választott játékokra, a visszajelzés és értékelés kritériumaira, módszereire. Ebben a stílusban a differenciálásnak nyoma sincs, mindenki egyszerre, egy időben ugyanazt csinálja. Az ismétlésszámok és a pihenőidők azonosak az egész osztály számára. Mindenki ugyanazt, ugyanolyan szempontok alapján és ugyanúgy gyakorol. A tanítványoknak feltett kérdések száma minimális, vagy egyáltalán nem jelenik meg a testnevelésórán. Összességében tehát a mit, miért, mikor, kivel és hogyan kérdések a pedagógus kizárólagos döntésein múlnak. Habár néhány esetben, a tanórák egyes részeiben rövid időre indokolható ennek a stílusnak az alkalmazása (például együttes bemelegítés közben), rendszeres alkalmazásának a háttérbe kell szorulnia. A korszerű tanulásfelfogások és oktatásmódszertan szempontjából gyakran nehezen értelmezhető, kevéssé hatékony tanulási környezetet teremt a testnevelésórákon.