A komplex intézményi mozgásprogram olyan, az iskola mindennapjait átható programelemekből tevődik össze, amelyek nem csupán a kötelező testnevelésre, illetve a délutáni sportolásra vonatkoznak [11]. Hatást próbál gyakorolni az alábbi napirendi tevékenységek minél mozgásgazdagabb megvalósítására:

• kötelező iskolai testnevelés;
• kötelező és/vagy választható tanórán kívüli tevékenységek, szabadidős- és sportfoglalkozások;
• aktív közlekedési szokások;
• óraközi szünetekben és szabad játékidőben meg­valósuló aktivitási lehetőségek;
• más tantárgyak, műveltségterületek mozgáson keresztüli feldolgozásának lehetőségei;
• egyéb, alkalomszerű, közösségi mozgásos tevékenységek (sportnap, sportdélután, egészséghét, kirándulás, séta, hétvégi, közösségi programok…).

Az óvodai és iskolai nevelési koncepciók, pedagógiai programok egyik fontos, mindent átható, holisztikus tartalmi eleme a gyermekek testi, lelki és szellemi egészségéhez szükséges feltételek biztosítása. Az egészség mint bio-pszicho-szociális egyensúlyi állapot megteremtésében, fenntartásában, illetve fejlesztésében meghatározó a mozgásgazdag életvitel. A rendszeres mozgás preventív és fejlesztő hatása az egyén egészségére ma már sokoldalúan igazolt tényeken alapul. A legfontosabb hatások között említjük a szív- és vérkeringési rendszerre, a légzőrendszerre, az energiaegyensúlyra, a csontozatra, az idegrendszerre, valamint – kiemelkedő területként – a mentális egészségre gyakorolt hatásokat [12]. Lényeges, hogy a fentieken túl a rendszeres, egészségfejlesztő mozgásos tevékenységek kifejezetten fontos szerepet játszanak az optimális agyi működésekben és a tanulásban [13; 14; 15]. A kutatások igazolták, hogy a rendszeres, egészségfejlesztő testmozgás, konkrétan a testnevelésórák száma [16; 17], továbbá az egészséges fizikai fittségi állapot és a kognitív tanulási teljesítmény között egyértelműen pozitív a kapcsolat [18; 19]. A kutatásokból az is kiderült, hogy a testnevelés-óraszám emelése soha nem befolyásolja negatív irányba az osztálytermi (akadémiai) teszteredményeket, osztályzatokat [20]. Legtöbbször kifejezetten pozitív hatással van azokra [21]. Ebből fakadóan kijelentjük, hogy téves az az elképzelés, miszerint a mindennapos testnevelés vagy önmagában a testnevelésórák számának emelése rontja más tantárgyak iskolai eredményességét és a tanulás rovására megy. Következésképpen a többi tantárgy is profitál a megfelelően szervezett és megvalósított rendszeres testnevelés jótékony hatásaiból.