Leírás:

A mozgásoktatás klasszikus felfogása az ún. megfigyeléses tanulásra épít, amely egy pedagógus által vezérelt folyamatot jelent. Ebben a folyamatban a tanuló passzív részese (sokszor sajnos elszenvedője) az egyes gyakorlatoknak, amelyeket az oktató talál ki és próbál az adott tudásszinthez illeszteni. Az oktatás folyamán az utánzás adja a gyakorlási feltételt, vagyis a gyermeknek le kell másolnia, reprodukálnia kell a látott mozdulatokat. Minél jobban illeszkedik a bemutatás és a magyarázat az adott életkorú és készségszintű gyermek fejlesztési igényeihez, annál eredményesebb és gyorsabb lesz a tanulás. Létezik azonban egy, a gyermek természetes mozgástanulásához jobban illeszkedő mozgásoktatási stratégia, amely a gyermek kísérletezésére, próbálkozásaira és tapasztalataira épít. Ezt indirekt, felfedezésre épülő oktatásnak nevezzük. Ebben a folyamatban az oktató feladata, hogy építsen a tanulói kezdeményezésekre, és olyan helyzeteket teremtsen, amelyek során a gyermek a lehetséges mértékig önállóan találja meg egy-egy mozgás számára legeredményesebb végrehajtását. Ez hosszabb tanulási időt jelent, mivel olyan helyzeteket is kipróbálhat a tanuló, amelyek rossz, eredménytelen végrehajtásokat is létrehoznak. A pedagógus ezeket a végrehajtásokat nem hibaként fogja fel, hanem a tanulási tapasztalatnak, amely előre viszi a gyermeket a helyes végrehajtások irányába. A gyakorlatban akár egy-egy órán is keveredik a két oktatási stílus, tehát a jól felkészült pedagógus mind a direkt, mind az indirekt oktatási stratégiákat képes alkalmazni. Alsó tagozaton azonban javasoljuk, hogy amikor csak lehet, a felfedezésre épülő oktatási módszereket alkalmazzuk.

Az alábbi táblázatban a két alapvető módszertani stratégia jellemzőit összegeztük.

Direkt, hagyományos oktatás

• Pedagógus által vezérelt

• Utánzáson alapul

• A mozgáskép vezeti a tanulást, vagyis VAN bemutatás

• A tanulás reproduktív

• Csak egyféle jó megoldás van

• Korlátozott a mozgásalkotás lehetősége

• Nincs kérdés, vagy legfeljebb 1-2 kérdés hangzik el

• Rövidebb idő alatt zajlik

Indirekt, felfedezésre épülő oktatás

• Pedagógus által szabályozott

• Felfedezésen alapul

• Nincs, vagy többféle előzetes mozgáskép van

• A mozgáskép folyamatosan alakul ki, vagyis NINCS bemutatás vagy többféle bemutatás történik

• A tanulás produktív

• Egyféle és többféle jó megoldás is létrejöhet (konvergens vagy divergens irányú tanulás)

• Kreativitásra és mozgásalkotásra sarkall

• Folyamatos kérdések (Hányféleképpen tudsz? Keress négyféle…! Próbálj minél többféle…! Alakítsd át…!)

• Időigényes, de hosszabb távon „gyümölcsöző"