Kezdőlap < Témakörök < Módszertani ajánlások < A kommunikáció alapjai, kommunikációelmélet- A kommunikáció folyamata

Név: Szöveg

NoPIC
 Regisztráltaknak elérhető
Általános adatok
Típus:    Szöveg
Témakörök: 3. A hatékony kommunikáció a testnevelésórán A kommunikáció alapjai, kommunikációelmélet- A kommunikáció folyamata

Leírás:

Jól ismert a kommunikációelméletben gyakran elhangzó kommunikációs törvény, miszerint „nem kommunikálni” lehetetlen [152; 153]. Ennek okán a testnevelés tanítása során érdemes különös figyelmet szentelni a kommunikációnak, hiszen a testnevelést tanító pedagógus nem tud nem kommunikálni. Már azzal kifejezi érzéseit, gondolatait, tanulókhoz való hozzáállását, ha nem megfelelő figyelemmel kíséri a testnevelésórát. Természetesen ezt a tanulók megérzik, megértik, és ez a tanóra hatékonyságára, a tanulási folyamatra is hatással van. A verbális kommunikáció mellett a nem verbális kommunikáció szerepe is hangsúlyos. Azaz nem csak az számít, hogy mit mond a testnevelést tanító pedagógus, hanem az is, hogy azt hogyan mondja, illetve milyen gesztusok, térközszabályozás, mimika és egyéb nem verbális kommunikációs jegyek kísérik a szóbeli közlést.

A testnevelésóra sajátosságaiból adódóan (például nagy tér, külső zaj, sok tanuló) számos olyan szituáció érheti a testnevelőt, amelyek az óra hatékonyságát csökkentik. A tanítási folyamatban természetszerű, hogy a pedagógus megtervezi az órát, óravázlatot, feljegyzéseket készít az eredményes óra érdekében, de a diákokkal való interakció és a kommunikáció tervezése általában háttérbe szorul, sok esetben spontán módon zajlik.

A tanítás során számos különbözőség adódik a csoport összetétele, neme, életkora, fejlettségi szintje, tanulási motivációja alapján, mely megerősíti azt az elméletet, hogy nem minden kommunikációs stílus megfelelő minden tanulócsoportban.

A fent említettek alapján ennek a fejezetnek az a célja, hogy röviden áttekintse a kommunikáció alapjait, segítséget nyújtson a kommunikáció hatékonyságának növelésében, előmozdítsa a konfliktus- és problémamegoldási stratégiák eredményes alkalmazását, valamint támogassa a kiegyensúlyozott pedagógus-diák kapcsolat létrejöttét, illetve a pedagógus-diák interakciót.

A fejezet kiegészítéseként javasoljuk elolvasni Benczúr Lilla (2015) tanulmányát, aki széles körű, tudományos igényű szakirodalmi áttekintés mellett számos, további gyakorlati példán keresztül illusztrálja a hatékony testnevelésórai kommunikáció elemeit, köztük a szuggesztiók szerepét és módszertanát [154].

Közösség
Kérjük, regisztráljon az értékelés előtt. Értékelés: Még nem adtak le értékelést.

Kérjük, regisztráljon kommentelés előtt.