Leírás:

A stresszkezelő gyakorlatgyűjtemény felhasználásának különösen értékes módja, ha a gyermekek számára (elsősorban 10-12 éves kor felett) megfelelő ismereteket adunk át a stresszről, a helyes és a káros stresszformákról, a saját stresszelt állapot felismerésének mikéntjéről, a közhasználatú „stressz kifejezések” jelentésének valódi tartalmáról, sőt az önreflektív képességet is fejlesztjük tapasztalati tanulás formájában.

Az alábbiakban tíz foglalkozás tematikáját állítottuk össze arra az eshetőségre, ha a tanárok (testnevelők vagy a stresszkezelés tanítására felkészült pedagógusok) bevezetik a kognitív felkészítést is, azaz a gyakorlatok alkalmazása előtt tíz órát szánnak a stresszekkel való elméleti munkára. Ezt azonban nemcsak a szokványos ismeretátadás módján teszik, hanem a tapasztalati tanulásnak élménybe ágyazott módján, szinte játékos formában. Ezek az órák busásan megtérülnek, mert a gyermekek tudatosabban viszonyulnak a tréningekhez, a gyakorlatokhoz, a feladatokhoz, felkészültté válnak a testnevelésórákon bevezetésre kerülő gyakorlatokra. Sőt már az „elméleti” (tapasztalatszerző) órákon kipróbálnak néhány egyszerű feszültségcsökkentő gyakorlatot is.

Az órák lehetnek a testnevelés órakeretéből átemeltek, de a délutáni foglalkozásokból áthelyezettek is. A tantestület döntése alapján a stresszkezelés tanítása része lehet a tantervnek, és a felkészült pedagógus, testnevelő tanár vagy iskolapszichológus szakavatottan vezetheti végig a tíz alkalmat.

Az elméleti felkészüléshez a pedagógus vagy pszichológus használhatja a jelen könyvben leírt ismereteket, továbbá a szerző Pszichofitness című könyvét, de a gazdag bibliográfiából ki is választhatja a felkészülés saját „tankönyvét”. Ajánlásképpen hasznos lehet például Bagdy és Koronkai Relaxációs módszerek című munkája (1988), vagy például Martha Davis, Elisabeth Robbins Eshelmann és Matthew McKay szerzők Relaxáció és stresszoldó módszerek című műve.