Magyarországon a jelenlegi jogszabályok alapján évente kötelező a tanulók fizikai állapotának, edzettségének vizsgálata, amely magát a fittségi tesztek végrehajtását és értékelését jelenti. Az országos szinten egységes módszerrel és mérőeszközökkel megvalósított fittségi felmérést minden iskolának el kell végeznie a jogszabályban rögzített időszakban. Tehát a NETFIT® tesztrendszernek be kell épülnie az iskolák pedagógiai programjába és helyi tantervébe, tervezetten kell megjelennie a pedagógusok tanmenetében.

 

Az egyes intézmények által rögzített fittségi próbák eredményei lehetőséget teremtenek:

 

 

A kötelező mérések eredményeképpen felépülő adatbázis segítségével közvetlen és célzott beavatkozási (intervenciós) lehetőségek nyílnak az oktatás-, egészség- és sportpolitika számára az iskolai testnevelést és sportot érintő, valamint egészségközpontú fejlesztések célirányos tervezésére és megvalósítására.

 

A kötelező mérés természetesen nem csupán adatfelvételi célokat szolgál. Mivel a NETFIT® elsődlegesen diagnosztikus pedagógiai értékelő funkciót tölt be, ezért a felméréseket minden esetben oktatási szempontból értelmezhető és hasznos környezetben kell megvalósítani, a tesztelméleti szempontoknak megfelelően. A felmérések fokozott odafigyelést és gondosságot igényelnek a pedagógus részéről, hogy a kézikönyvben rögzített végrehajtási és adatfelvételi módok biztosíthassák a lehető legpontosabb és legmegbízhatóbb tesztelést.

 

A diagnosztikus értékelő funkció betöltésének előfeltétele, hogy a felmérés alapján keletkező adatok felhasználhatóvá váljanak az intézményi egészségfejlesztési programok, azon belül az intézményi komplex mozgásprogram szempontjából. Azon tanulók számára, akik elmaradnak az NETFIT® egészségsztenderdjeinek határértékeitől (vagyis nem tudnak egészségzónában teljesíteni), tervezett fejlesztés, segítségnyújtás szükséges. Osztály-, illetve intézményi szinten pedig, ha magas a fejlesztési zóná(k)ban teljesítő tanulók száma, célzott, átfogó intervenció javasolt. A pedagógus szintjén érdemes átgondolni, hogy mely fittségi profil esetében szükséges hangsúlyosabb fejlesztőhatást elérni az adott tanulócsoport/osztály esetében. Az iskola szintjén pedig a teljes egészségfejlesztési program módosítása és a mozgásos tevékenységlehetőségek kiterjesztése lehet a tervezett beavatkozás célzott iránya.

 

Korábban tettünk említést arról, hogy a NETFIT® tesztrendszerében szereplő fizikai fittségi próbákat korrekt és megfelelő formában szükséges megtanítani, majd elvárni a diákoktól. A megfelelő előkészítés ellenére azonban néhány diák esetében természetesen előfordulhat, hogy önmagukhoz képest nem tudnak (vagy nem akarnak) jól teljesíteni. A háttérben leggyakrabban motivációs vagy egyéb lelki problémák („rossz napom van”), illetve egészségügyi nehezítő körülmények (például fájdalom, sérülés) állnak. Az egyéni eredmények értékelése során figyelembe kell vennünk, hogy ezekben az esetekben nem feltétlenül a valós fittségi állapotot mutatják az értékek.

 

Az intézményi szintű fittségmérés során fokozottan szükséges odafigyelni az alábbi irányelvekre:

 

• Az eredmények kiértékelésekor óvatosan kell eljárnunk.
• A tanulócsoportok, osztályok és iskolák közötti eredménykülönbségekben jelentős mértékben közrejátszanak az adott intézmény testnevelés tantárgyi programjának hatékonyságától, illetve a pedagógus minőségi munkájától független tényezők is. Ilyen például a diákok motivációja, amely jelentősen befolyásolja a teszteredményeket.

• Az őszi–tavaszi mérések közötti teljesítménykülönbségek megítélését ugyancsak óvatosan kell kezelnünk.
  A fittségi tesztek eredményei általában jobbak ugyanazon tanév tavaszán, mint őszén. A teljesítményfejlődésben jelentős szerepet játszik az a kézenfekvő tény, hogy a diákok 6-8 hónappal idősebbek lesznek. A növekedés és érés meghatározó a fizikai teljesítményfejlődés szempontjából. Az idősebb tanulók teszteredményei általában jobbak a fiatalabbakénál [23].

• Figyelembe kell vennünk, hogy a testösszetételt a rendszeres testmozgás mellett a táplálkozási és egyéb tényezők is befolyásolják.
  Az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben nőtt a túlsúlyos és elhízott diákok aránya. A probléma hátterében a csökkent fizikai aktivitás és a rossz táplálkozási szokások egyaránt jelentős tényezők. A pozitív energiamérleg az egyik fő okozója a kedvezőtlen testösszetétel kialakulásának. A túlsúly és elhízás ugyanakkor egyéb környezeti és genetikai faktorok következménye is lehet, vagyis komplex problémával állunk szemben. Az iskolai testnevelés prevenciós eszköz, ennek megfelelően egyik fontos színtere a probléma kezelésének, még akkor is, ha számos más tényezőt is figyelembe kell vennünk a hosszú távú megoldás érdekében.

• Az egészségzónákban teljesítő diákok aránya (vagy­is hogy a diákok hány százaléka, hány tesztelemben teljesített egészségzónában) sokkal informatívabb adat, mint az egyes tesztelemekben mutatott átlagértékek, vagy percentilisértékek alapján történő egyéni vagy csoportos megítélés.

• A hagyományos fittségi tesztek percentilisértékek alapján kialakított normatív pontszámítási rendszerek szerint minősítették a fittségi állapotot. Az így kialakított tesztrendszerek esetében a diákok teljesítménye egymáshoz viszonyított, amely kapcsán a teljesítményértékelés két alapvető kérdésre tud válaszolni. Az egyik, hogy ki a jobb (vagy rosszabb) a másiknál, illetve hogy ki mennyit fejlődött. A két szempont önmagában azonban semmilyen információt nem tartalmaz az egészséggel kapcsolatban. A NETFIT® tesztrendszer ezzel szemben külső kritériumértékekhez, az egészségsztenderdekhez viszonyítva minősíti a fittségi állapotot, és nem generál pontszámokat, összpontszámokat. Az egészségfejlesztés szempontjából intézményi és egyéni szinten egyaránt azt tartjuk meghatározó minősítésnek, hogy a diákok hány százalékának, mennyi tesztelemben sikerült az egészségzónában teljesítenie. Amennyiben ezzel tisztában vagyunk, célszerű döntéseket tudunk hozni a testnevelés tantárgyi fejlesztésével kapcsolatban. A veszélyeztetett tanulók érdekében a pedagógusoknak, az iskolának, a szülőknek és a közösségnek együtt kell működnie a megoldásban.

• Az intézményi teszteredmények közlésekor a megbízhatóság és a pontosság alapvető elvárás.
  Sajnos nem ritka, hogy egyes iskolák, illetve pedagógusok anyagi vagy egyéb okokból „kozmetikázott” adatokat mutatnak be tanulóik összesített teszteredményeiről. Ez a probléma általában akkor merül fel, ha az összesített eredmények komoly következményekkel járnak (például többletjuttatás vagy éppen retorzió az iskolának, pedagógusnak). Kutatások igazolják, hogy amennyiben komoly tétje van egy teszteredménynek, romlik az adatok megbízhatósága [24]. További szempont, hogy a kötelező mérések során keletkező adatokat mind a tanulók, mind a szüleik online kezelhetik, és szöveges visszajelentést kaphatnak az eredményekről. A többoldalú kontroll pedig növeli a megbízhatóságot. A NETFIT® eredményeit csak megfelelő célok érdekében lehet felhasználni, amelyek közül kiemelkedő a diákok, pedagógusok és szülők számára biztosított egyéni felhasználás. A NETFIT® megbízhatósága, a felmérések pontossága a pedagógusok továbbképzésével, illetve önképzésével növelhető. (A NETFIT® helyes alkalmazásának szempontjait a későbbiekben még részletesen tárgyaljuk.)

• Ügyelnünk kell a teszteredményekkel kapcsolatos általánosítások elkerülésére.
  Korábban szóba került, hogy a fiatalok fizikai fittségét sok tényező befolyásolja. Ezek közül számos, az egyén fizikai aktivitási szintjétől függetlenül hat a fittségi állapotra. Habár az iskolai testnevelés megfelelő népegészségügyi hatást képes a tanulók optimális fizikai fittségével kapcsolatban kifejteni, nem szabad túlbecsülni a rendszer hatékonyságát. Az iskolai testnevelés csak az egyik tényező, amelynek segítségével pozitív irányban alakítható a diákok fizikai aktivitásának mennyisége, s ezen keresztül a fittségi állapotuk optimalizálása. Az iskoláknak, a családoknak és a közösségnek együttes hatást kell kifejteniük a gyermekek egészségmagatartásának formálása, fizikai aktivitásának növelése érdekében.