Az optimális egészségi állapot rendszeres testmozgást és optimális fizikai fittségi szintet feltételez, amely segítségével hosszú távú védettség érhető el a hipo­kinetikus betegségekkel szemben. A nem megfelelő fizikai fittségi állapot növeli többek között a szív-, és érrendszeri / légzőszervrendszeri (szívelégtelenség, érelmeszesedés, bronchitis, tüdőtágulat, asztma) megbetegedések, az obezitás, a metabolikus megbetegedések és a mozgató szervrendszert érintő megbetegedések kialakulásának kockázatát. Az IOM 2012-ben megjelent összefoglaló tanulmánykötetében kiváló szakirodalmi áttekintés olvasható a fiatalok fizikai fittségi állapotának egészségszempontú kutatási eredményeiről, valamint a fittség mérésének lehetséges módszereiről [10]. A kutatócsoport az egészségi állapotot jellemző mutatók (markerek) és a fizikai fittség összefüggéseinek szakirodalmi feltárása érdekében alkotta meg az 1. ábrán látható koncepcionális megközelítést, amelyet a továbbiakban röviden bemutatunk.

Az ábra első oszlopában az egészségközpontú fizikai fittség összetevői láthatók. A középső oszlop azokat a tényezőket gyűjti össze, amelyek befolyásolják a fizikai fittség szintjét, míg a harmadik oszlop azon egészségterületeket jeleníti meg, amelyekkel kapcsolatba hozhatók a különböző fittségi összetevőkben mutatott fizikai teljesítményszintek.

Az egyes fizikai fittségi összetevők és az egészségügyi kockázati tényezők (illetve az abból kialakuló betegségek) között fennálló összefüggések nem csupán a felnőttek, hanem a gyermekek és serdülők esetében is a tudományos érdeklődés középpontjában állnak. Azon kutatási eredményeket, amelyek megalapozzák a NETFIT® tesztrendszerben alkalmazott fittségi összetevők és motoros próbák egészségi állapottal (kockázati tényezőkkel és betegségekkel) mutatott összefüggéseit, külön-külön, a NETFIT®-et alkotó tesztek leírásánál (4.4.–4.7. fejezetek) részletesen tárgyaljuk.

Az 1. ábrán az is látható, hogy a fizikai fittség szintje a testi egészség mellett befolyásolja a mentális egészséget és a kognitív funkciókat is. Egyre több tanulmány és tudományos kutatás igazolja, hogy a rendszeres testmozgás, a fizikai fittség szintjének javulása mellett, pozitívan befolyásolja a mentális [16] és kognitív [17, 18] működést. A fizikailag fitt gyermekek képesek hosszabb ideig és nagyobb intenzitással koncentrálni, hatékonyabban működik a rövid és hosszú távú memóriájuk, valamint válaszadási készségük [19]. Kognitív folyamataik is jobbak és gyorsabbak, mint a kevésbé fitt társaiké. Figyelemre méltó például Grissom (2005) elemzése, aki mintegy 900 ezer tanuló olvasás-szövegértés, illetve matematika teszteredményei és fittségi állapota között mutatott ki egyértelmű pozitív kapcsolatot [20]. Eredményei szerint azok a tanulók teljesítettek a legjobban a matematika és olvasás-szövegértés tesztekben, akik mind a hat fittségi tesztben az egészségzónában teljesítettek. A legrosszabb eredményeket azok a diákok produkálták, akik egyetlen tesztben sem érték el az egészségzóna határértékeit. További eredmény, hogy a szív- és vérkeringési rendszer állóképessége mutatta a legszorosabb összefüggést a kognitív teljesítménnyel. Mivel a kedvezőbb fittségi állapot általában a rendszeres mozgásos tevékenységek eredményeképpen jön létre, nem véletlen, hogy az iskolai testnevelés és a rendszeres mozgásos tevékenységek pozitívan befolyásolják a tanulási teljesítményt, javítják a tanulók általános magatartásának színvonalát, ezen keresztül kedvezően hatnak az iskolai légkörre.