Fizikai aktivitás/testmozgás: Minden olyan mozgás, amelyet a vázizomzat hoz létre, és amit energiafelhasználás kísér [5].

Testedzés: A fizikai fittség növelése céljából végzett testmozgás (Corbin és mtsai., 2013) [3].

Fizikai fittség: A fittség fogalmának értelmezésekor nincs könnyű dolgunk, ugyanis számos definíciót olvashatunk mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban.
Nádori és mtsai. a következőként definiálják a fogalmat: „Fittségen (physical fitness) a szervezet általános edzettségi állapotát – annak is elsősorban kondicionális oldalát – értjük” [6, 265. oldal]. Nádori ugyanakkor korábban részletesebben határozza meg a fogalmat. „Fittségen olyan testi-lelki állapotot értünk, amelyet rendszeres edzéssel, célszerű táplálkozással és kedvező életmóddal lehet megszerezni. Ez az állapot – bár magába foglalja az egészséget – túlnő a jó közérzeten, miközben megtartja azt, egyúttal több is annál”  [7, 7. oldal].
Egy másik hazai szakirodalom a fittséget tág értelmezésben használja. Kovács és Szollázs a fittséget az alábbi módon határozzák meg: ,,Az egészség megemelt (működési) szintje – köznapi értelmezésben – a szomatikus és pszichés területen a fitnesz, a fittség fogalmában ölt testet. Állapotként a fizikai és mentális teljesítőképesség optimális nívója, a kiváló munkavégző képesség és a »kicsattanó« egészség szinonimája, ...” [8, 39. oldal]
Az angol nyelvű szakirodalmak közül három meghatározásra hivatkozunk:
Corbin, és mtsai. (2013) szerint a fizikai fittség a létezéshez szükséges multidimenzionális állapot [3].
A CDC fogalmi adatbázisa szerint: az a képesség, amellyel képesek vagyunk életerősen, túlzott fáradás nélkül végrehajtani mindennapi teendőinket, és elegendő energiával tudjuk szabadidőnket eltölteni úgy, hogy ellent tudjunk állni a vészhelyzetek okozta, átlag fölötti fizikai stressznek [9]. (CDC = Centers for Disease Control and Prevention, Atlanta, USA)
Az IOM (2012) meghatározásában pedig olyan jellemzők összessége, amellyel az egyén vagy rendelkezik, vagy kialakítja azokat, s amelyek a testmozgások végrehajtásának képességével állnak kapcsolatban [10]. (IOM = Institute of Medicine of the National Academies, Wahington D.C., USA)

Egészségközpontú fittség: Egy személy azon képessége, amellyel bizonyos testmozgásokat végrehajt vagy adott funkciókat működtet, és amely kapcsolatban van jelenlegi és jövőbeli egészségi állapotával [10]. A szervezet azon összetett képessége, amely a szervrendszerek olyan eredményes együttműködését biztosítja, ami lehetővé teszi a minennapok tevékenységeinek egészséges és hatékony végrehajtását [11].

Testösszetétel: A testet alkotó zsír, víz, fehérje és ásványi anyagok aránya [12]. A testösszetétel megállapítására több módszer létezik, amelyek közül a leggyakrabban a zsírtömeget és a sovány testtömeget megkülönböztető modellt használjuk. A zsírtömeget (kg) gyakran relatív zsír, testzsírszázalék (%) formájában tárgyaljuk, míg a sovány testtömeg alatt értünk minden olyan egyéb összetevőt, amely nem zsírszövet (beleértve a csont-, az izom- és a kötőszövetet) [13].

Kardiorespiratorikus állóképesség (más néven aerob állóképesség): Az a képesség, melynek segítségével lehetővé válik a nagyobb izomcsoportok működésével létrehozott dinamikus testmozgás hosszabb ideig történő fenntartása [13].

Vázizomzat fittsége: Az egyén izomerejének, erő-állóképességének és gyorsaságának integratív funkciójára utal, aminek segítségével optimális munkavégzésre képes a saját testtömegével vagy külső ellenállással szemben [10].

Hajlékonyság: A szöveteknek azon belső tulajdonsága, amely meghatározza egy ízületben vagy ízületi csoportban a sérülés nélkül elérhető mozgásterjedelmet [14].

A fittségi komponensek csoportosítása

A testnevelés és sporttudomány nemzetközi szakirodalma a fittséggel kapcsolatos oktatási tartalmak összefoglalására a fittségoktatás (fitness education) kifejezést használja. A fittség témakörének tananyagként való megjelenése a magyar iskolai testnevelésben a motorosképesség-fejlesztéssel kapcsolható össze, mivel a klasszikus hazai értelmezésben a fizikai fittségi összetevők alatt lényegében a motoros képességeket értjük. Az iskolai testnevelés kiemelt feladata az egészségmegőrzés/egészségfejlesztés/egészségnevelés, így a fizikai fittség összetevőit (komponenseit) az egészségi állapottal való összefüggésük alapján csoportosítjuk (2. táblázat). A vonatkozó nemzetközi szakirodalmi háttér a fizikai fittséget meghatározó képességeket két fő csoportba sorolja, és legalább 11 komponenst különít el. Az első csoportba az egészségi állapottal közvetlenül kapcsolatba hozható, úgynevezett egészségközpontú fizikai fittségi komponensek tartoznak, míg a másik csoportot a speciális sporttevékenységekkel jobban összefüggő, készségközpontú/teljesítményközpontú fizikai fittségi komponensek alkotják. [15, 250–265. oldal]

Testösszetétel

Aerob állóképesség

Erő-állóképesség

Izomerő

Hajlékonyság

Agilitás

Gyorsaság

Koordináció

Egyensúlyozás

Reakcióidő

Robbanékonyerő5

Az egészségközpontú fittségi komponensek fejlesztése alapvető fontosságú az optimális egészségi állapot kialakítása érdekében, mivel megfelelő fejlesztő hatású terhelés segítségével jelentősen csökkenthető a mozgásszegény életmód következtében kialakuló úgynevezett hipokinetikus betegségek (például kardiovaszkuláris rendellenességek, derékfájás, 2-es típusú cukorbetegség, elhízás) kialakulásának valószínűsége. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az optimális fejlesztés csak megfelelő, nem túlzott terhelés alkalmazásával érhető el. A magas szintű fizikai fittségi állapot inkább kapcsolódik a versenysporthoz, mint az optimális egészségi állapothoz. A sportteljesítményben kiemelt fontosságú például az izomerő, az erő-állóképesség, a robbanékonyság vagy éppen a hajlékonyság magas szintje, amely szint azonban már nem szükséges az egészséghez, a mindennapi élet tevékenységeihez.

A készségközpontú fittségi komponensek elsősorban a változatos feltételekhez köthető sporttevékenységek magas szintű űzéséhez, a speciális motoros tevékenységekhez szükségesek.

Mivel a NETFIT® program az egészségközpontú fizikai fittség komponenseit méri és értékeli, ezért a könyv további részében ezzel a területtel foglalkozunk részletesen.