[1]        Alexander, F. M. (2000): Az egyén konstruktív, tudatos kontrollja. Türelem Háza Alapítvány, Budapest.

Az „Alexander technika” a testtartás és a fizikai állapot tudatosító gyakorlatain keresztül éri el a fej, nyak, hát, derék, gerinc tartási diszkomfortérzéseinek megszüntetését és az egészséges, helyes tartás újratanítását. A könyv erről szól. Három, magyar nyelven megjelent könyv érhető el ebben a „reedukatív relaxációs” módszerben, amely a zené­vel foglalkozó intézményekben és zeneiskolákban szerzett elsőbbséget más módszerekkel szemben Európa-szerte (www.turelemhaza.hu).

Mit segít elérni a „testtartás-újranevelő” módszer? Mennyiben relaxáció és mi által hatékony? Azok a helyzetek és foglalkozások, amelyek jellegzetes testtartást követelnek (például zenészek gyakorlóórái, informatikusok komputerhasználata, gyermekeink számítógépezéssel töltött órái), megterhelő és egyoldalú izomhasználattal járnak. Mind a túlterhelt izomcsoportok feszültségének feloldása, mind az egészséges használat újraprogramozása egészségvédő hatású. A hivatkozott könyv, valamint a magyar nyelven elérhető irodalom bőségesen tájékoztat az alkalmazás módjairól.

[2]        Bagdy Emőke–Telkes József (1988): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

A módszertani kézikönyv első része az iskolarendszer mentálhigiénéjével foglalkozik. A második (jelentősebb terjedelmű) rész mintegy kétszáz fejlesztő gyakorlatot tartalmaz, az alkalmazás célja és az életkori sajátosságokhoz való illeszkedés rendszerében. Jó forrás az iskolai relaxációhoz is, számos gyakorlat kínálatával.

[3]        Bagdy Emőke–Koronkai Bertalan (1988): Relaxációs módszerek. Medicina Kiadó, Budapest.

A könyv a relaxációs módszerek mindmáig legszélesebb spektrumú ismertetője. Alapirodalom a relaxációval foglalkozók számára. Bemutatja a módszerek eredetét, közös hatástani mechanizmusát, vegetatív és központi idegrendszeri működéseket újratanító, -szabályozó hatékonyságát, módszertani rendszerét. A testi folyamatok felől a lelkiek felé haladó „aktív relaxációk”, a lelki folyamatok felől a testiek felé irányuló (passzív, koncentratív relaxációk), az izomzati tónusszabályozáson és tartás-mozgás ökonómián alapuló újranevelő „re-edukatív” relaxációk megismerése lehetőséget kínál a választásra, melyik legyen a testnevelést tanító pedagógus saját, előnyben részesített módszere, amellyel mélyebben is megismerkedhet, alkalmazásában akár speciális jártasságot is szerezhet.

[4]        Bagdy Emőke (2007): Vitalitásgenerátorok. In: Kállai János–Varga József–Oláh Attila (szerk.): Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 239–278.

A könyv „Vitalitásgenerátorok” című fejezete azokat a közérzetjavító, egészségvédő specifikus eljárásokat és módszertani területeket ismerteti, amelyek az életminőséget is javítják, a szervezeti immunfolyamatokat is kedvezően aktiválják, mint például életderű, optimizmus, vicc, humor, fizikai aktivitás, kocogás, testi kondicionálások, valamint a humán érintések mint immunstimulánsok. Különösen a mozgással, fizikai aktivitással és ennek hatásaival foglalkozó részt ajánljuk a testnevelők figyelmébe!

[5]        Bagdy Emőke (2010): Hogyan lehetnénk boldogabbak? Kulcslyuk Kiadó, Budapest.

A könyv a boldogságot az egészség, lelki egyensúly, párkapcsolat, kommunikációs mód és a személyes felelősségű mentálhigiéné szemszögéből elemzi. Az időgazdálkodásról írt rész (mely a boldogság tízparancsolatának egysége) a könyv 48–52. oldalán olvasható.

[6]        Bagdy Emőke–Papp János (2011): Ma még nem nevettem. Kulcslyuk Kiadó, Budapest.

A könyv mosoly, nevetés, vicc, humor, optimizmus biológiai, lelki, feszültségoldó és immunerősítő hatásaival, valamint kapcsolatpszichológiai hatásaival foglalkozik. A hangok relaxációs hatásainak is jó forrásirodalma.

[7]        Bagdy Emőke (2013): Pszichofitness. L’Harmattan Kiadó, Budapest.

A korábban Animula Kiadó által gondozott könyv (1999) újabb kiadása, amely gyakorlatokat tartalmazó CD-hanganyaggal együtt is kapható. Bőséges ismertetést nyújt a relaxáció hatásmechanizmusáról, de tágabb kitekintést nyújt az egészségben tartó mozgásformákról és a nevetés stresszoldó, izomlazító hatásairól is. Az agyféltekék sajátos működéséről és összhangjáról szóló fejezet fontos elméleti megalapozása valamennyi ma ismert és rangos relaxációs eljárás hatásmechanizmusának.

[8]        Bagdy Emőke–Hegedűs Imre–Méhes Mária–Valaczka András (1991): Felvételi felsőfokon. Tankönyvkiadó, Budapest.

A könyv abban segít a pályaválasztás és felvételi vizsga előtt álló, avagy vizsgára készülő tanulóknak, hogy alapos és minden oldalú útmutatást kapjanak a vizsga sikerének eléréséhez. A lélektani felkészülés fejezetét Bagdy Emőke írta. Ebben a fiatal részletes útmutatást kap saját pályamotivációinak, pályaorientációjának tisztázásához, a pályaismerettől a saját személyiségvonásoknak és a választott szakma követelményeinek illeszkedésméréséig. Feltérképezheti saját teljesítőképességét, ennek előnyeit, hátrányait, akadályait. A szerző a segítő és gátló tényezők feltárását követően az időgazdálkodás és a tanulási stratégia kidolgozásán keresztül éri el a felvételi vizsgára készülő fiatal komplex felkészítését, aki végül önszabályozó relaxációs gyakorlatokba nyer beavatást. A „relaxáció belső megerősítéssel” című rész (48–49. oldal) megtanulása és gyakorlása ehhez segít hozzá.

Az a tanár, osztályfőnök, aki testnevelő tanári kompetencia körében is szeretné tanítványait segíteni a felkészülésben, nem mellőzheti a gyakorlatközpontú segítő folyamat és a relaxációs megerősítés alkalmazását.

[9]        Beattie, M. (2001): Az elengedés művészete. 365 nap, 365 meditáció. Hungalibri, Budapest, 2001.

Az év minden napjára kidolgozott személyiségépítő gondolatok elolvasását követően eldönthető, hogy az olvasót mely gondolatok ragadják meg, amelyeket önirányítottan alkalmazhat napi néhány perces meditációjában. Hasznos kézikönyv gyakorló meditálóknak, de alkalmas arra is, hogy a meditációban a tudat koncentratív fókuszába helyezhető gondolatokból ízelítőt adjon olyan érdeklődőknek is, akik nem foglalkoznak meditációs gyakorlatokkal.

[10]      Benedek László (1992): Játék és pszichoterápia. Magyar Pszichiátriai Társaság (Animula Kiadó forgalmazásában), Budapest.

Benedek László könyve kifejezetten játékkatalógus, a szerző által sokszor kipróbált gyakorlatok és játékok csoportosítása. A csoportosítás A és B kategória szerint (könnyebb és nehezebb játékok), a feszültségkezelő vagy együttműködésre tanító csoportba sorolásban, valamint a hatás és eredményesség szerinti tagolásban (feszültségoldó, feldolgozó, lereagáló gyakorlatok/játékok rendszere) történt meg (III. csoport). Különösen ezt a fejezetet és a benne foglalt játékokat javasoljuk felhasználásra, mert a korosztályi alkalmazás szerint is kiválogathatók közülük azok a gyakorlatok, amelyek a gyermek adott fejlődési szintjéhez illeszkednek. Külön csoportot képzenek a bemelegítés, lazítás, kondicionálás cím alá sorolt játékok, amelyek egyszerre tartalmaznak fizikai feladatokat és lelki hatásra irányuló célokat (pszichogimnasztika).

[11]      Benson, H. (1976): The Relaxation Response. HarperCollins, New York.

A relaxáció különféle rövid és hatékony módszereinek világszerte legolvasottabb kézikönyve. A szerző a tibeti fennsík lámakolostorainak életét és működését tanulmányozva, tudományos nagyító alá helyezte a relaxációs és meditációs gyakorlatokat, és a leghatékonyabbnak talált elemekből építette fel rövid és gyorsan elsajátítható módszereit, melyek nagy népszerűségre tettek szert.

[12]      Birker, K. I.–Schott, B. (1998): Belső energiaforrásaink. (NLP Lélek-Erő-Program.) Bioenergetic Kft., Piliscsaba.

A zsebkönyv az úgynevezett neurolingvisztikai programozás (NLP) energiamozgósításra használható és energiaszabályozó gyakorlataival ismertet meg. A stresszhatás alatt átélt energiavesztés pótlási módjaira tanít, szellemes, ügyes, az elolvasást követően azonnal egyénileg is kipróbálható gyakorlatokkal.

[13]      Brennan, R. (2001): Az Alexander-módszer alapjai. Édesvíz Kiadó, Budapest.

Brennan az írországi Alexander „re-edukatív relaxációs és tartás-újranevelő” iskola vezetője Galweyben. Könyve rendkívül gyakorlatközpontú leírása a testtartás és izomtónus-eloszlás újraszervezésén alapuló módszernek, amelyet az [1] számú irodalomban mutattunk be. A könyv hangsúlyt helyez a pszichoszomatikus összefüggések megértetésére, az izomtónus(ok)ban kifejeződő feszültségek felfedezésére és korrigálására, a stresszkezelés testtudatos befolyásolási lehetőségeinek bemutatására.

[14]      Buda Béla (1993): Empátia. A beleélés lélektana. Ego Scool, Budapest.

A magyar sikerkönyv 15 év leforgása alatt hat kiadást ért meg. Az empátia szakfogalmát Buda Béla honosította meg. Tárgyunk szempontjából jelentős a tükörneuronokról szóló ismertetés, amely az empátiás visszatükrözés és megértés folyamatát teszi érthetővé az olvasó számára.

[15]      Chinmoy, S. (2007): Meditációs technikák. (Hatodik utánnyomás.) Madal Bal Kft., Budapest.

A könyv több mint száz praktikus meditációs gyakorlatot tartalmaz, tematikusan kidolgozva speciá­lis helyzetekre, például sportolók, művészek, valamitől dependens, függő, ezt felszámolni kívánó személyiségek számára. Noha a könyv buddhista mester munkája, a gyakorlatok általános emberi szükségletekre válaszolnak, vallási előjel vagy tartalom nélkül.

[16]      Császár Nagy Noémi: Stresszkezelési tréning kézikönyv. Kézirat, megjelenés alatt.

A kézikönyv kifejezetten trénerek, a stresszkezelést tanító szakemberek (testnevelők, pszichológusok, mentálhigiénikusok, sportpszichológusok) számára készült, a tréning végigvezetésének pontos forgatókönyve. Tizenegy foglalkozás anyagát rendezi az órákon alkalmazható levezetési rendszerbe: a gyakorlathoz szükséges előkészületi eszközök, kellékek; a felkészülés, a gyakorlat bemutatása, levezetése; a gyakorlat utáni közös feladat megoldatása; megvitatandó kérdések; az órán alkalmazandó feladatlapok, kérdőívek és kiértékelő sablonok; az eredmények, tapasztalatok összegzése; kitekintés; mit jelentett a résztvevőnek az adott foglalkozás, ki mit visz magával.

Minden testneveléssel foglalkozó tanítónak, pedagógusnak fontos információkat tartalmaz, gyakorlati relaxációs szövegeket is, amelyek közvetlenül átvehetők, kipróbálhatók. Bár egyedi gyakorlatok is kiemelhetők a programból, a legcélszerűbb a teljes tréning megismerése, hogy aki alkalmazni kívánja, felkészülhessen a tanfolyamvezetésre. A kézikönyv alapján ugyanis a stresszkezelő tanfolyam vezetésére fel lehet készülni, ennek csoportban történő begyakorlása különösen ajánlott.

[17]      Davis, M.–Eshelman, R.–McKay, M. (2013): Stresszoldó és relaxációs módszerek. Park Kiadó, Budapest.

A külhonban hat kiadást megért kézikönyv 19 fejezete a stresszel való megküzdés testi, lelki, kognitív (gondolkodási) és viselkedési területeit járja végig. Gondosan sorra veszi és bemutatja a ma ismert és hatástanilag igazolt eljárásokat, mint például a test tudatos észlelése, légzéstréning, progresszív relaxáció, meditáció, vizualizálás, alkalmazott relaxációs tréning, autogén tréning, önhipnózis, fókuszolás, a gondolkodás hibáinak korrigálása, szembenézés a szorongással és aggódással, a félelem megszelídítése, a harag, düh leküzdése, időgazdálkodás,  önirányítás, asszertivitás és mozgással történő feszültségoldás.

A könyv fejezeteinek tárgyalási logikája: az adott téma elméleti háttere, a módszer és hatékonyságának bemutatása, az elsajátításhoz szükséges idő, a gyakorlatok leírása és az ehhez fűződő megjegyzések.

A könyv minden, a stresszkezelés iránt érdeklődőnek saját munkaanyagként és alkalmazandó (megtanítható) gyakorlatként javasolható.

[18]      Dennison, P. E. – Dennison, G. E. (2002): Észkerék kapcsoló. Az edukinesztetika alapjai. Agykontroll Kft., Budapest.

A szerzők tanítók, tanárok és szülők számára írták kis zsebkönyvüket, amelyben „agytorna”-gyakorlatokkal ismertetik meg az olvasót. Egyszerű, veszélytelen, könnyen kivitelezhető gyakorlatokkal tréningezik a két agyfélteke működésének összehangolását, amelynek fontos szerepe van az olvasás és írás tanulásban-tanításban, a gyermek készségfejlesztésében, a diszlexiás zavarok felszámolásában. A „csoportos agytorna” (úgynevezett laterális áthangolás) gyakorlata a tanórák alatti figyelmi képességet javítja és az optimális koncentrációs készséget fejleszti.

Különösen a tanítók számára nélkülözhetetlen a könyv gyakorlatanyagának bekapcsolása az első–harmadik osztályosok tanításába.

[19]      Dobos Andrea – Janocha Mária – Kovács Dóra – Szűcs Mónika – Kovács Péter (2009): Csendélet. Feladatgyűjtemény (munkaanyag – kézirat) Budapest.

A Csendélet sorozat itt idézett harmadik kiadványa A relaxációs módszer felhasználási lehetőségei a pedagógus mindennapi munkájában címet viseli. Egy 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzés résztvevői számára készült, azzal a céllal, hogy a pedagógus, pszichológus, gyógypedagógus, testnevelő és gyógytestnevelő tanárok a gyakorlatokat beépítsék saját relaxációs foglalkozásaikba. Az érdeklődők rendszerbe foglalt gyakorlatsorokat ismerhetnek meg. A leírások tartalmazzák, hogy mely életkor, milyen végrehajtási mód és időtartam mellett, milyen ismétlésszámmal, valamint a tréning mely szakaszában (a relaxációt megelőző, bevezető gyakorlatként; a tréning végén, levezető gyakorlatként, vagy az óra szerves részét képező gyakorlatként) alkalmazhatók az egyes gyakorlatok.

[20]      Fredrickson, B. (2000): Cultivating Positive Emotions to Optimise Health and Well-beeing. Prevention and Treatment. 3. 1–26.

A tanulmány a pozitív érzelmek biológiailag megalapozott egészségvédő és egyensúlyteremtő hatását írja le és bizonyítja.

[21]      Gendlin, E. T. (2009): Fókuszolás. Életproblémák megoldása önerőből. Edge2000 Kft., Budapest.

Testünk a legobjektívebb valóság a számunkra, mind a térbeli, mind az időbeli tapasztalás síkján. Ugyanakkor a testünkhöz a legszubjektívebb a viszonyunk. Sejtjeinkbe – mint a fa évgyűrűibe – minden átélésünk emléke kémiai-molekuláris szinten lenyomatolt, bevésett. A fókuszolás, mint a személyközpontú pszichológia saját „relaxációs és testtudatosító” módszere olyan eljárás, amely tapasztalati és élménysíkon tárja elénk ezt az összefüggést. A testérzettől az átélésig és ennek jelentéséig vezető út a fókuszolás, amelynek bevezető relaxációs szakasza önállóan is alkalmazható, a teljes módszer megtanulása hosszabb folyamat. Javasoljuk azonban a tapasztalatszerzés kísérletét, amelyhez ez a könyv lépésről lépésre vezető-irányító instrukciókkal segít, hogy saját magunk is megpróbálkozhassunk a módszer megismerésével.

[22]      Goleman, Daniel (2008): A meditáció ősi művészete. Nyitott Könyvműhely, Budapest.

Goleman neve az érzelmi és társas intelligenciáról írt könyvei alapján jól ismert. Ezúttal a szerző a meditációval foglalkozik, rendkívül alapos áttekintést nyújtva a módszerről, ennek fajtáiról, történelmi perspektívájáról, a keleti és nyugati vallási és lélektani kultúra jellemzőiről, a tudományos meditáció jelentőségéről, a kutatások eredményeiről és az alkalmazás hasznosságáról az emberi egészség megőrzése szempontjából.

A könyv magyar nyelven elérhető meditációs szakirodalom legkiválóbb forrásmunkája.

[23]      Gőbel Orsolya (2006): Varázsjátékok. Első kötet: Mozgás a képzelet szárnyán. (Klaus Volpe ötlete nyomán) L’Harmattan Kiadó, Budapest.

[24]      Gőbel Orsolya (2010): Varázsjátékok. Második kötet: A fantázia tengerén. L’Harmattan Kiadó, Budapest.

[25]      Gőbel Orsolya (2007): Varázsjátékok. Harmadik kötet: Égig emelő légzés. L’Harmattan Kiadó, Budapest.

[26]      Gőbel Orsolya (2008): Varázsjátékok. Negyedik kötet: A szív érintése. L’Harmattan kiadó, Budapest.

[27]      Gőbel Orsolya (2009): Varázsjátékok. Ötödik kötet: Önmagunkban elmélyülten. L’Harmattan Kiadó, Budapest.

[28]      Gőbel Orsolya (2012): Tanulni, örülni, szeretni. Hatodik kötet: Stresszcsökkentő, önértéknövelő, tanulást és integrációt elősegítő fantázia-játékok 7–10 éves iskolások számára. L’Harmattan Kiadó, Budapest.

[29]      Gőbel Orsolya (2012): Csupa szépeket tudok varázsolni, avagy hogyan játsszunk varázsjátékokat? Hetedik kötet. L’Harmattan Kiadó, Budapest.

Gőbel Orsolya sorozatát, a hét kötetet alábbiakban egységében és összefüggéseiben mutatjuk be. A szerző Klaus Vopel ötlete nyomán egy évtizede folyamatos és elmélyült, tapasztalatilag megalapozott munkával dolgozta ki az óvodáskortól a kamaszkorig terjedő életidőszak óvodai, majd iskolai személyiségfejlesztő módszereit, amelyek rendre illeszkednek a gyermek életkori sajátosságaihoz, játék- és élményközpontú létezésmódjához. A szerző a gyermek taníthatóságának minden nevelési fortélyát bevetve rávilágít, miképp lehet a gyermeket abban a világban fejleszteni, amelyikben a legszívesebben és legeredményesebben mozog. A hét kötet nélkülözhetetlen minden pedagógustárs, tanító számára, mert játékgyűjtemény, közvetlen és azonnali alkalmazhatósággal. A szerző a módszerét SZPT-nek (szocioemocionális terápiának) nevezte el, mert a folyamatos, évről évre egymásra épülő nevelői ráhatások a gyermek belső fejlődésének, a felnőttekkel való kapcsolat kialakításának, megőrzésének és gazdagításának prevenciós útját nyitja meg. Érzelmi és kapcsolati nevelés, önismeretre nevelés, olyan játékos és főként mozgásos és képzeleti csatornákon át, amelyek a gyermek természetes közlekedő útjai az adott életkorban.

Legszerencsésebb a hét kötet birtokába jutni, és a hetedikkel érdemes kezdeni a tájékozódást. Ebben ismerteti a szerző átfogó formában a teljes módszert, hogy mit, mikor, miért, hogyan, mire alapozva és milyen eredmények elvárásával alkalmazhatunk. A hét kötet tananyagul szolgál egyébként a fejlesztő pedagógiai képzés számára is. Minden kötet módszertani kézikönyv, a szó nemes értelmében. A kézikönyvekben a játékok ismertetésének logikája is kitűnő: a játék célja (mit fejleszt?), a játék leírása (hogyan alkalmazzuk?) és végül az élménymegosztás (mit élnek át a gyermekek és ezt hogyan képesek elmesélni, verbalizálni?) következik egymás után.

Az egyes kötetek egymáshoz kapcsolódó rendszert alkotnak a 3–10 (maximum 12) éves korig, tartalmilag pedig a fejlesztés célja szerint.

Az első kötet: „Mozgás a képzelet szárnyán”. Mozgásgyakorlatokban gazdag anyaga nélkülözhetetlen a testnevelés óvodai és kisiskoláskori (1–2. osztály) foglalkozásainak levezetéséhez. A mese és a gyermeki fantáziavilága lép be a testnevelésórára, a játékos utánzásos és elmesélő mozgások öröme, élvezete hatja át az ajánlott játékokat, képzeletvezérelt mozgásos gyakorlatokat.

A második kötet: „A fantázia tengerén”. Ez a kötet stresszcsökkentő, önértéknövelő, integrációt elősegítő fantáziajáték-gyűjtemény óvodáskorúak számára. Rendszerezett (3–4; 4–5; 5–6 és 6–7 évesek számára ajánlott), játékos-mozgásos-relaxációs-képzeleti feladatok gyűjteménye. Különösen a mozgásmeditációkra hívjuk fel az óvodapedagógusok és kisiskolásokat tanító kollégák figyelmét (43–70. oldal).

A harmadik kötet „Égig emelő légzés” címmel az említett korosztálynak összegyűjtött gyakorlatanyagot tartalmaz. A gyakorlatokban különféle technikák alkalmazásával mindig a légzés kerül a középpontba. A légzésen át és ennek segítségével elérhető játékos relaxáció megtanítása szempontjából ez a kötet különös figyelmet érdemel.

A negyedik kötet: „A szív érintése”. Ahogy a cím is remekül utal rá, ez a kötet az érzelmi nevelés kitűnő, fejlesztő gyakorlatainak gyűjteménye. Mivel az óvodás és kisiskolás korosztály megközelítésének leghatékonyabb módja a mozgás-képzelet-játék triásza, ebben a kötetben is játékok sora lelhető fel, az alkalmazást segítő magyarázatokkal.

Az ötödik kötet „Önmagunkban elmélyülten” címe már előre jelzi, hogy a játékokban a befelé forduló és önmagára koncentráló figyelem jelentős szerepet kap, és a játékok mintegy előkészítik a későbbi „mentális relaxációs” képesség kifejlesztését. A játék-mozgás-képzelet hármasa vezeti a gyakorlatokat, amelyek egységesen játékként kerülnek alkalmazásra.

A hatodik, „Tanulni, örülni, szeretni” című kötet 66 játékot foglal magában, 6–7 éves kortól 12–14 éves korig alkalmazható, speciális, a tanulást és integrációt elősegítő, fejlesztő elemekkel. Ezek hét képességterületet vesznek célba: a megérkezést, valamint a tantárgyi előkészítést segítik, az önbizalmat erősítik, a beilleszkedést segítik, empátiafejlesztők és a nehéz helyzetekre is adnak felkészítő segítséget, sőt a fárasztó szakaszok között az egymást segítő és az együttműködést fejlesztő képességek csiszolására is hangsúlyt helyeznek. A szerző a csoportvezetői magatartáshoz is ad javaslatokat, sőt egyéb, praktikus alkalmazási tanácsokkal is szolgál.

A hetedik kötet „Csupa szépeket tudok varázsolni” címmel a lezáró integrációt képviseli. Mivel a teljes módszercsokorról ebben kapunk elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt átfogó képet, ismételten azt javasoljuk, hogy az olvasónak célszerű először ezzel a kötettel megismerkedni, majd pedig érdemes végigvizsgálni valamennyi kötet nagyszerű gyakorlatait, „varázsjátékait”, amelyekből kiválasztható a pedagógushoz leginkább közel álló néhány – vagy akár több tucat – gyakorlat. Az is lehetséges, hogy a pedagógus a teljes módszertant birtokába vegye, a továbbképzések erre kitűnő programajánlattal rendelkeznek.

Aki óvodáskorúakkal foglalkozik (3–6 éves kor), illetve kisiskoláskorúakat tanít (6–10 éves kor), annak kincsesbányát jelentenek Gőbel Orsolya kézikönyvei. Kiviláglik belőlük az alaptétel igazsága: minden korosztályt csak a saját fizikai, lelki és kapcsolati fejlettségi szintjén lehet elérni, és csak így lehet mély és tartós eredményeket elérni.

Az is kitűnik, hogy nincs úgynevezett tiszta relaxáció vagy vizualizáció mint módszertanítás, mégis a legtisztább meditáció is végigvihető ebben a korban, ha a személyiség fejlődési szintjéhez illeszkednek a kínált játékok vagy gyakorlatok.

A szerző hozzájárulásával néhány gyakorlatot bemutatásra szánva mi is közöltünk. Ezúton is köszönet a szerzőnek a felhasználásért.

[30]      Grünn, Thomas (1992): A belső gyógyító erő. Akadémiai Kiadó, Budapest.

A szerző azokkal a szervezeti folyamatokkal és lelki utakkal ismertet meg, amelyek az egészség megőrzésének és az állóképesség, valamint egyensúly megőrzésének leghatékonyabb eszközei.

[31]      Herkert, R. (1999): Másfél perc lazítás. Édesvíz Kiadó, Budapest.

A népszerű könyvecske a relaxáció pozitív hatásai­nak legközvetlenebb tolmácsolója. Ügyes gyakorlatokkal veszi rá az olvasót, a relaxáció személyes kipróbálására.

[32]      Huba Judit (szerk.) (2010): A pszichomotoros fejlesztés gyakorlati kézikönyve. Logopédiai Kiadó, Budapest.

A szerkesztett tanulmánykötet az iskoláskori képességfejlesztés, részképességek, mozgás, mozgásfejlesztés, tanulás, tanulási nehézségek segítő (gyógypedagógiai és gyógytestnevelő) módszertani alapműve, amely a relaxáció testi-leki-mentális állapotának eléréséhez számos technikai és pedagógiai javaslattal szolgál. Hasznos mindazoknak, akiknek problémás, hiperaktív, figyelemzavaros gyermekek nevelésében szeretnének megközelítési módokat elérni és kedvező eredményeket felmutatni.

[33]      Inlander, C. B. – Moran, C. K. (1996): Ismeri Ön a stressz enyhítésének 63 módját? Helikon Kiadó, Budapest, 1996.

A praktikus zsebkönyv ügyesen tárja elénk, melyek a stressz jellegzetes előidézői, és milyen területeken segíthetjük elő a stresszoldást és a tehermentesítést. Gyakorlatközpontúsága miatt feltehetően kedvelt lesz mindazok számára, akik saját hasznukra kívánják a stresszoldást és relaxációt elsajátítani. Azért praktikus, mert csak az tud igazán jól stresszoldást és relaxációsállapot-elérést tanítani, aki maga is beépítette már az életébe ezt a kultúrát.

[34]      Jacobson, E. (1938): Progressive Relaxation. (ed. 2.) Univ. Chicago Press, Chicago, Illinois.

A világhírű mozgásalapú relaxációs módszer mindmáig érvényes kiadása részletesen ismerteti a harántcsíkolt izomzat rendszeres aktivitásával elérhető reflexes és automatikus ellazulás útját. A könyv alapmű, melyet kedvezően egészít ki Mihalec Gábor magyar nyelven írt szakkönyve.

[35]      Kabat-Zinn, J. (2009): Bárhová mész, ott vagy. Ursus Libris, Budapest.

A könyv az „éberség-meditációt” mutatja be, amelyet a szerző dolgozott ki. Hazánkban a „Mindfulness” módszere „tudatos jelenlét” elnevezésben honosodott meg. A módszer visszavezet ahhoz a pillanathoz, amelyen nyugtalan tudatunk gyakorta túlszalad, így nem tudjuk az „itt és most” állapotot tisztán átélni.

Az eredetileg Zen-buddhista módszerből tudományos (bizonyítékokon alapuló) vizsgálatokkal emelték ki a stresszártalmak csökkentésében hatékony „belső tartás és koncentráció” beállítódását. Ez az állapot automatikusan helyreállítja a kisiklott vegetatív működéseket. Ma az USA-ban biztosítótársaságok által támogatott stresszártalom-csökkentő eljárásként használatos. Egyszerűsége, könnyű megtanulhatósága révén világszerte egyre inkább elterjedt és elfogadott meditációs módszer.

[36]      Kabat-Zinn, J. (2013): Az éber figyelemről – örök kezdőknek. Ursus Libris, Budapest.

A könyv a koncentráció és figyelem sajátos tréningjén át azt a minőségi „éber, tiszta, éles, tudatos jelenlétet” kívánja elérni, amellyel megtanuljuk, hogyan lehetünk benne teljes valónkkal az időben az „itt és most” élethelyzeteiben.

„Napi egy lecke” jellegű tankönyv ez a mű, az éber tiszta figyelem gyakorlásának alapiskolája. Mottója: „Ha ezt a pillanatot visszahódítod, az életet hódítottad vissza magadnak!”

[37]      Kaplonyi Csilla (1999): Relaxáció az óvodában. Fejlesztő pedagógia. 10. 6. sz. 58–69.

A szerző a relaxációs és szimbólumterápiák terén kiválóan képzett szakember, aki mint óvodapedagógus, meggyőzően mutatja be az óvodai játékos relaxáció lehetőségeit. A www.relaxacio.hu honlapon látható kisfilmben mozzanatokra nyithatunk rá az óvodai relaxációra vonatkozóan. Ez illusztratív anyaga a szerző munkájának, egyszersmind a hazai relaxációs repertoárnak, ezért megtekintésre érdemes.

[38]      Krapf, G. (1992): Az autogén tréning gyakorlata. Springer Hungarica Kiadó, Budapest.

A könyv az európai relaxációs kultúra alapmódszerét, az autogén tréninget mutatja be. Részletezi a módszer gyakorlatait, összetevőit, filozófiáját, alkalmazásának indikációit és buzdít a személyes tanulásra, az önsegítésre. Leírja a módszer egészségvédő és -helyreállító bizonyítékait is. A magyar gyakorlat az autogén tréning tanításának ettől eltérő útját dolgozta ki, mindazonáltal az AT-vel való ismerkedés mindenképpen hasznos, főként a segítő, hozzáértő vezetővel történő tanulás ígér eredményességet.

[39]      Lázár Imre (1991): Pszichoneuroimmunológia. Mens Sana Hungarica, Budapest.

Ez a könyv az első, mindmáig a legátfogóbb monográfia a témájában, gazdag információs bázis az immunológiai kutatásokról, forrása az immunrendszer és a lelki rendszer parallel működését bizonyító információknak. A szerző rávilágít arra, hogy a rendszerszemlélet optikáján át ma az emberi teljességről, mint bio-pszicho-szociális és spirituális egységről beszélhetünk, ennek értelmében csak az egész emberrel, a személyiséggel dolgozhatunk a fejlesztésben, nevelésben, korrekcióban és terápiá­ban egyaránt.

[40]      Macdonald, R. – Ness, C. (2007): Titkok nélkül – Alexander-technika. Scolar Kiadó, Budapest.

A könyv az Alexander-féle reedukációs relaxáció kitűnő módszertani kézikönyve. Jól illusztrált, a gyakorlatai könnyen elsajátíthatók.

[41]      Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes (2006): Gyermeklélektan. (15. kiadás) Medicina Kiadó, Budapest. (1. kiadás: 1975)

A gyermeklélektani szakkönyvek közül mindmáig ez a munka a legnépszerűbb. Szakszerűsége miatt főiskolai tankönyv funkcióját tölti be. Tárgyunk szempontjából az iskoláskorba lépéssel, az úgynevezett átpártolási jelenség leírása és értelmezése olvasható ebben a könyvben.

[42]      Mihalec Gábor (2006): A nyugodt élet titkai. Gyors és hatékony ellazulás progresszív relaxációval. Palatinus Kiadó, Budapest.

Ez a könyv a progresszív relaxáció rövid, középhosszú és hosszú programja alkalmazásának precíz leírása. Ebből a könyvből a testnevelést tanító pedagógus közvetlenül kipróbálhatja és megtanulhatja ezt az eljárást, amely az USA kultúrájában a favorizált relaxációs módszer. A könyv bemutatja és megismerteti a gyermekeknél és felnőtteknél leggyakrabban használt relaxációs eljárásokat is, és a stresszkezelés lehetőségeivel is foglakozik. Minden testnevelő vagy ezt tanító pedagógus számára alapkönyv.

[43]      Mórotz Kenéz – Perczel Forintos Dóra (2005): Kognitív viselkedésterápia. Medicina Kiadó, Budapest.

A könyv a kognitív pszichológia szemléletében a magatartásszabályozás és -módosítás alapműve. Ebben találhatók a relaxációs módszereket is beépítő technikák. Mórotz Kenéztől ered a Koeppen-féle gyermekrelaxációs módszer meghonosítása.

[44]      Nagy György (1978): Mozgásképzet – gondolati gyakorlás. In: Nagy György: Cselekvéstanulás és mozgástranszfer. (Pszichológia a gyakorlatban sorozat, 38. kötet) Akadémiai Kiadó, Budapest, 30–43.

A tanulmány rávilágít arra, hogy a mentális belső koncentratív mozgáselképzelés és -végrehajtás valóságos fizikai hatást vált ki a teljes mozgatórendszerben, amely e mozgás kivitelezésére képes. Pribram neurobiológus – már idézett – megállapításaival Nagy György kutatási eredményei megegyezők. A belső elképzelés vagy a valóságos kivitelezés az idegrendszer számára egyenértékű, legfeljebb intenzitásában tér el.

[45]      Nagy János (1995): A periodikus mozgásszervezés személyiségi korrelátumai. Kandidátusi értekezés, Budapest.

A tudományos munkában az időbeli folyamati mozgástevékenység szervezésének idegrendszeri alapjait ismerhetjük meg és ráláthatunk a ritmus szerepére a testi-lelki hatások kiváltásában. Megismerhetjük az extrapiramidális vezérlésű mozgásoknak a szorongással való antagonizmusát.

[46]      Pap János (2002): Hang-ember-hang. Vince Kiadó, Budapest.

A zenei elektroakusztikával foglalkozó szakember nevéhez fűződik a hangok specifikus feszültségelvezető hatásának vizsgálata és bizonyítása. A zene, a ritmus és a relaxáció összefüggésében ez a könyv rendkívül értékes információkkal szolgál. Elsőként ismerteti magyar nyelven az idő és ritmusmérő agyi pacemaker-sejteket (Zeitgeber-funkció).

[47]      Rácz Valéria (2013): Interaktív relaxáció. Kiadatlan kézirat, Budapest.

(Felhasználás a szerző hozzájárulásával.)

A magyar szerző nevéhez az interaktív relaxáció kidolgozása fűződik. Tudományos munkájában a módszer hatékonysági vizsgálatával foglalkozik. Élménygazdag módszere páros, hármas és kiscsoportos szerkezetben teszi lehetővé a stresszoldás élményének elérését. Számos eszközt használ az érintéses, lazító hatások kiváltásához, például labda, kendő.

[48]      Selye János (1978): Életünk és a stressz. (7. kiadás.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.

Ez a könyv a stresszelmélet alapműve. Mindenki számára szemlélet- és életmód-irányító forrásmunka.

[49]      Sharpe, R. (1998): Hogyan győzzük le szorongásunkat? Kinizsi Kiadó, Budapest.

A könyv közérthető közelségbe hozza a szorongás keletkezését és ismerteti a leküzdés módjait, különös tekintettel a relaxáció tanulására. Az ellazulás összeférhetetlen idegrendszeri állapot a szorongással. Egyszerre a kettő nem működhet, így a relaxáció tudása az idegrendszer oltalma a szorongás ártalmai ellen. Egészségvédő jelentősége ezért páratlan.

[50]      Stiblár Erika (2013): Lélekrendező mesék. Kézirat. Megjelenés alatt, Budapest.

(Hivatkozás a szerző engedélyével.)

Kisgyermekek számára a relaxáció tanításának eredeti módszere a mesék felhasználása. A befogadás a meghallgatás az aktív mozgásos kifejezés, a történet átélése és feldolgozása keretet teremt és módszertani utat nyit az ellazulás és nyugalom spontán átélésére, illetve a relaxáció alapjainak ösztönös, játékos elsajátítására.

[51]      Szála László (2012): Utazás a koponyán belül. (Mindig a részt kutatjuk, de az egész a fontos!) Interjú Janka Zoltán neuropszichiáterrel. Mindennapi Pszichológia 5. 34–37.

Janka Zoltán professzor idegrendszeri kutatásai világhírűek. Az emberi agy működésének molekuláris biológiai szinttől a pszichikai és szociális szintekig haladó kutatásában integratív szemlélet jellemzi. Ennek tükrében az idegingerületet átvivő anyagok (szerotonin, dopamin, noradrenalin, GABA) működésének összefüggésében tárja elénk az idegrendszeri öröm, jutalomközpont és a szorongás, a gátló- és büntetőközpont kémiáját. Elemzi az örökletes és környezeti hatások epigenetikai összefüggéseit. Közel hozza az olvasóhoz a bonyolultnak tetsző idegrendszeri működésmódokat, amelyeket a relaxációs hatás döntő módon befolyásol.

[52]      Szőnyi Magda (2000): Relaxációs és imaginatív terápiák. In: Szőnyi Gábor – Füredi János (szerk.): A pszichoterápia tankönyve. Medicina Kiadó, Budapest, 341–353.

A tanulmány a relaxációs módszerek és ráépíthető szimbólumterápiás lehetőségek hiteles bemutatása. Kiváló arra, hogy bemutassa és mélységeiben érzékeltesse az autogén tréning magas szintű gyógyító hatékonyságát és e módszerek komplexitását. Elsősorban azoknak szolgál fontos üzenetekkel, akik már a relaxáció képességével és valamely módszer tudásával rendelkeznek, avagy tudományosan érdeklődnek e módszerekkel történt vizsgálatok iránt. Testnevelő tanároknak vagy testnevelést tanító pedagógusoknak elsősorban a „Főbb fogalmak” című részt javasoljuk elolvasásra, mivel a tanulmányban a relaxációs szakfogalmak pontos definícióival ismerkedhetnek meg.

[53]      Szondy Máté (2012): Megélni a pillanatot (Mindfulness, a tudatos jelenlét pszichológiája). Nyitott Akadémia, Kulcslyuk Kiadó, Budapest.

A könyv a Jon Kabat-Zinntől eredő, ma már világszerte ismert „tudatos jelenlét” meditációs eljárást mutatja be. Számos önellenőrző teszttel és gyakorlattal segíti az önerőből vagy csekély külső segítséggel történő tanulást. Napjaink leghatékonyabbnak bizonyuló, stresszártalom-csökkentő módszerének megismerése minden testnevelést tanító pedagógus vagy testnevelő tanár számára fontos, hogy ne állhasson elő a „vak vezet világtalant” helyzete, és a leghatékonyabb meditációs módszerrel saját haszonra is dolgozni tudjanak a testnevelők. A módszer mind a betegségmegelőzésben, mind a kialakult stressztünetek kezelésében kiváló eredményeket hozott. Megismerésének a szakmai tudás részévé kell válnia.

[54]      Talbot, M. (2009): Holografikus Univerzum. Ez Van Kiadó, Budapest.

A könyv az emberi elme működéséről az Univerzum nagy egészének törvényszerűségeibe ágyazottan ad áttekintő képet. Test, idegrendszer, elmeműködés összefüggéseit láttatva a szerzőtől forradalmian új, tudományos ismereteket kapunk, a holografikus teljesség tükrében. David Bohm fizikus, Albert Einstein, Karl Pribram idegélettan-kutató egybevágó elméletei igazolják a holografikus Univerzum működésmodelljének érvényességét., A szerző megérteti velünk, hogy az agy számára a valóságos, objektív kép, az emlékkép és a képzeleti kép „ugyanaz”, a belső képteremtő (vagy -romboló) erővel rendelkezik az egészség megőrzésben vagy a betegség létrehozásában. Ha tudományos igényességgel kívánjuk érteni a relaxáció, imagináció, vizualizáció, meditáció mibenlétét és jelentőségét, akkor e könyv elolvasása nélkülözhetetlenül fontos. Különösen a könyv második fejezete (Elme és test) ajánlható az olvasók figyelmébe.

[55]      Topping, W. W. (1996): Győzelem a stressz felett. (Az izomteszt használata). Phoenix Stúdió Bt., Budapest.

A könyv az „Érzelmi stresszoldó Technika” (ESO) leírását tartalmazza, gyakorlatközpontú ismertetésben. Kineziológiai ABC-nek tekinthető, stresszkezelő gyakorlatok forrása, gazdagon lehet meríteni belőle.

[56]      Valaczka András (szerk.) (1991): Felvételi felsőfokon. Tankönyvkiadó, Budapest, 33–49. old. 1991.

(Bagdy Emőke: Mit ajánl a pszichológus? A könyv 31–49. oldalán)

A könyv abban segíti a pályaválasztás és felvételi vizsga előtt álló érettségizőket alapos és mindenoldalú gyakorlati útmutatással, hogyan készüljenek fel a felvételi vizsgára és mit tegyenek a remélt siker eléréséért. A lélektani felkészülés fejezetét Bagdy Emőke írta. Ebben a fiatal részletes útmutatást kap saját pályamotivációinak, pályaorientációjának tisztázásához, a pályaismerettől a saját személyiségvonásoknak és a választott pálya követelményeinek illeszkedés-méréséig. Feltérképezheti saját teljesítőképességét, ennek előnyeit, hátrányait, akadályait. A segítő és gátló tényezők feltárását követően az időgazdálkodás és tanulási stratégia kidolgozásán át éri el a szerző a felvételi vizsgára készülő fiatal komplex felkészítését, melynek végén önszabályozó relaxációs gyakorlatokba is beavatást nyer. „A relaxáció belső megerősítéssel” (48–49. oldal) című rész megtanulása és gyakorlása ehhez segíti hozzá. Az a tanár, osztályfőnök, aki testnevelő tanári kompetencia körében is szeretné tanítványait megsegíteni a felkészülésben, nem mellőzheti a gyakorlatközpontú segítő folyamat és a relaxációs megerősítés alkalmazását.