• 1–2.  évfolyam: A labdarúgáshoz szükséges alapvető társas magatartásformák megértése, a közös játék alapélményének megteremtése. A kooperatív viselkedésformák alapjainak elsajátítása. A támadó- és védőszerepek előkészítése.
• 3–4. évfolyam: A labdarúgáshoz szükséges alapvető társas magatartásformák kialakítása, a közös játék alapélményének további mélyítése. A kooperatív viselkedésformák, a társas felelősség további formálása kontrollált versenyszituációkban is.

• Páros és csoportos, labdás, koordinációfejlesztő, játékos gyakorlatok és játékok helyben és haladással, kézzel:

• Páros és csoportos rúgások, labdaátvételek, játékos passzgyakorlatok és játékok lábbal és egyéb testrészekkel:

• Páros és csoportos, kooperatív jellegű, játékos, mozgásos feladatok és játékok eszköz nélkül és különböző eszközökkel:

Az együttműködés tipikus építőkövei

Társ vagy társak együttműködései labdával
– passzok
Társ vagy társak együttműködései labda nélkül támadásban
– területnyitás (legyen helye a társnak)
– beindulás
Társ vagy társak együttműködései labda nélkül védekezésben
– területszűkítés (ne legyen helye az ellenfélnek)
– összezárás
– mögé biztosítás

Passzgyakorlatok alakzattartással vagy alakzatbontással, -építéssel

Céljuk:
Előkészítik a valós játékhelyzet megoldásokat, megalapozzák az ehhez szükséges technikai és együttműködési készségeket.

• Alakzatokban

Alakzattartásnál a labdát birtokló csapat tagjai vagy helyben maradnak, vagy együttesen úgy mozognak, hogy közben megtartják az alakzatot (pl. háromszög).

Alakzatbontás/alakzatépítésnél a labdát birtokló csapat tagjai úgy mozognak, hogy a kiinduló alakzatot (pl. háromszög) lebontják és egy új helyen felépítik. Ez történhet az eredeti alakzatban szereplő gyerekekkel, vagy az új helyen lévő, illetve oda érkező gyerekekkel. Az alakzatbontás történhet úgy is, hogy egy háromszöget lebontanak két játékos együttműködésére. Az alakzatépítés történhet úgy, hogy két játékos együttműködéséhez csatlakozik egy harmadik, így kialakítva egy háromszöget.
Példák

• Háromszögben passzolás, a passz után át kell futni az ábrán jelölt bójához, így egy másik helyen építik fel a játékosok a háromszöget. (43. ábra)
• 4:1 elleni cicajáték, a labdatartók is a játékterületen belül helyezkednek el szabad mozgással, ezáltal folyamatosan bontják és építik az alakzatokat.

Támadásban (2:0 helyzet) a két játékos együttműködése történhet helycserékkel, mögékerülésekkel, egymáshoz közelítéssel, távolodással, átlós helyezkedéssel, illetve bármilyen mozgással, amely segíti a társat a labda megtartásában vagy a labda megjátszásában.

Támadásban (3:0 helyzet) három játékos együttműködése történhet alakzattartó helyezkedéssel (háromszög, átlós segítségnyújtás) és alakzat bontásával (helycserék, mögé kerülések, forgások).

Ne feledjük! A támadó- és védőszerepek alapfeladatainak a megismertetése, illetve azok helyes felismerése és alkalmazása döntő fontosságú a labdarúgás alaptaktikai ismereteiben.

2:0 elleni játékhelyzet

• Labdás és labda nélküli helyezkedések (mögé kerülések, helycserék, kényszerítő)
• Passzútvonalak (előre, oldalra, hátra)
• Passzpontosság (hely, ütem és erősség)

3:0 elleni játékhelyzet

• Labdás és labda nélküli helyezkedések (mögé kerülések, helycserék, mélységi és szélességi helyezkedések)
• Passzútvonalak (előre, oldalra, hátra, háromszögben, harmadik társ megjátszása)
• Passzpontosság (hely, ütem és erősség)

Támadó- és védőszerepek alapfeladatai
Támadószerepek alaptechnikai feladatai labdával: a labdavezetés, cselezés, passzolás és a gólszerzés.
Támadószerepek alapfeladatai labda nélkül: a területnyitás, labdás társ megsegítése és a passzra történő lehelyezkedés.

Védőszerepek alapfeladatai: a gólszerzés megakadályozása, szerelés, labdaszerzés.
Társas védőfeladatok:

• társtól lévő optimális távolság megtartása („közöttük ne menjen el passz!”);
• passzsávok védése, terület biztosítása;
• nyomást adó, biztosító és egyensúlyt adó védőszerepek (szélességi és mélységi helyezkedés).